Hit

Hit


Így előre már megsúgom nektek, hogy most készülünk évszázados tévhiteket elsöpörni az Isten útjáról, amelyet megannyi ember hordott rá. A mai kor felfogása a hitről merőben más mint amit az ősi út, Isten igéje tanít számunkra. A hitet ugyanis szavakban és gondolatokban gyakorolják, de Isten igéje felfedi előttünk, hogy az Istenben való hit alapja a cselekedetek.

Jakab levele 2,14-26
„Mi a haszna, atyámfiai, ha valaki azt mondja, hogy hite van, cselekedetei pedig nincsenek? Avagy megtarthatja-é őt a hit? Ha pedig az atyafiak, férfiak vagy nők, mezítelenek, és szűkölködnek mindennapi eledel nélkül, És azt mondja nékik valaki ti közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg és lakjatok jól; de nem adjátok meg nékik, amikre szüksége van a testnek; mi annak a haszna? Azonképpen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában. De mondhatja valaki: Néked hited van, nékem pedig cselekedeteim vannak. Mutasd meg nékem a te hitedet a te cselekedeteidből, és én meg fogom néked mutatni az én cselekedeteimből az én hitemet. Te hiszed, hogy az Isten egy. Jól teszed. Az ördögök is hiszik, és rettegnek. Akarod-é pedig tudni, te hiábavaló ember, hogy a hit cselekedetek nélkül megholt? Avagy Ábrahám, a mi atyánk, nem cselekedetekből igazíttatott-é meg, felvivén Izsákot, az ő fiát az oltárra? Látod, hogy a hit együtt munkálkodott az ő cselekedeteivel, és a cselekedetekből lett teljessé a hit; És beteljesedett az Írás, amely ezt mondja: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttatott néki igazságul, és Isten barátjának neveztetett. Látjátok tehát, hogy cselekedetekből igazul meg az ember, és nem csupán hitből. Hasonlatosképpen pedig a tisztátalan Ráháb is, avagy nem cselekedetekből igazíttatott-é meg, amikor a követeket házába fogadta, és más úton bocsátotta ki? Mert amiképpen holt a test lélek nélkül, akképpen holt a hit is cselekedetek nélkül.”

A valódi hit tehát cselekedetekkel társul, így ha nincs meg benne a cselekedet, akkor nem beszélhetünk valódi hitről. Nagyszerű tükör ez is számunkra, hogy belenézve meglássuk a kétségtelen valóságot az életünkre nézve. Ha nem cselekedjük az Úr akaratát, akkor a hitünk kidobni való, mivel nem Benne gyökerezik meg. Mert ha valóban hiszünk Istenben, akkor hiszünk az ígéreteiben és hiszünk az Ő haragjában is, amely azokat sújtja akik ellenszegülnek Isten rendeleteinek.

Néhány héttel ezelőtt beszéltünk arról, hogy Jézus nevében való hit az ige megcselekvését jelenti, ugyanis Jézus az ige, a hit pedig cselekvő. Ez pedig mennyire új képet vetít elénk azokról, akik hit által parancsolnak, a hitre hivatkoznak, de az Isten igéjében található alap parancsolatokat sem cselekszik meg. Meg kell értenünk, hogy a hit nem az, amikor valamit nagyon akarunk vagy erőltetünk. A hit ugyanis ez:

Zsidó levél 11,1
„A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.”

A hit tehát valóság és meggyőződés, de nem a saját akaratunkban vagy kívánságunkban való meggyőződés, hanem az igében való meggyőződés. A hit tehát ismeret, mégpedig Jézus ismerete. Ismerni az igét, ezáltal megismerni Isten akaratát, indulatát, szeretetét, haragját és szentségét. A hit tehát meggyőződés, csak épp a szemeinkkel nem látjuk.

Máté evangéliuma 17,20
„...Bizony azt mondom nektek, ha csak mustármagnyi hitetek volna, s azt mondanátok ennek a hegynek: Eredj át innen amoda! Átmenne. Semmi sem lesz nektek lehetetlen.”

Nagy félreértések vannak ezzel az igével kapcsolatban is. Sokan úgy értelmezik, hogy a mustármag méretében van a fő üzenet. Vagyis ha pici hitünk van, akkor már semmi sem lehetetlen számunkra. De Jézus nem erről beszélt. Nézzük meg az igében, hogy Jézus mit mond pici hitnek:

Máté evangéliuma 6,25-34
„Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-é az élet hogynem az eledel, és a test hogynem az öltözet? Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál? Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal? Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak; De mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy. Ha pedig a mezőnek füvét, amely ma van, és holnap kemencébe vettetik, így ruházza az Isten; nem sokkal inkább-é titeket, ti kicsinyhitűek? Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van. Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek. Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja.”

Kik a kicsinyhitűek ebben az igerészben? Akik követik Istent de a körülmények hatására nem hisznek Isten gondoskodásában. Mert ha aggodalmaskodunk, akkor bizony kicsinyhitűek vagyunk, mert nem hiszünk az Úr gondoskodásában. Következő ige:

Máté evangéliuma 8,23-26
„És mikor a hajóra szállt vala, követék őt az ő tanítványai. És ímé nagy háborgás lőn a tengeren, annyira, hogy a hajót elborítják vala a hullámok; ő pedig aluszik vala. És az ő tanítványai hozzámenvén, felkölték őt, mondván: Uram, ments meg minket; mert elveszünk. És monda nékik: Mit féltek, óh kicsinyhitűek? Ekkor fölkelvén, megdorgálá a szeleket és a tengert, és lőn nagy csendesség.”

Itt pedig kik a kicsinyhitűek? Akik ismételten követik Istent de a körülmények miatt megingott a hitük és nem hittek Isten gondoskodásában. Következő ige:

Máté evangéliuma 14,25-31
„Az éjszaka negyedik részében pedig hozzájuk méne Jézus, a tengeren járván. És mikor látták a tanítványok, hogy ő a tengeren jára, megrémülének, mondván: Ez kísértet; és a félelem miatt kiáltozának. De Jézus azonnal szóla hozzájuk, mondván: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek! Péter pedig felelvén néki, monda: Uram, ha te vagy, parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken. Ő pedig monda: Jövel! És Péter kiszállván a hajóból, jár vala a vizeken, hogy Jézushoz menjen. De látva a nagy szelet, megrémüle; és amikor kezd vala merülni, kiálta, mondván: Uram, tarts meg engem! Jézus pedig azonnal kinyújtván kezét, megragadá őt, és monda néki: Kicsinyhitű, miért kételkedél?”

Mi történt itt? Több minden, de amire most felhívnám a figyelmet, az ismételten a körülmények. Péter megrémült mert levette a szemét Jézusról és a körülményekre tekintett (nagy a szél és nem éppen szilárd talaj van a lába alatt). A körülmények miatt megingott a hite, ezért kicsinyhitű lett. Következő igerész:

Máté evangéliuma 16,5-12
„És az ő tanítványai a tulsó partra menvén, elfelejtettek kenyeret vinni magukkal. Jézus pedig monda nékik: Vigyázzatok és őrizkedjetek a farizeusok és sadduceusok kovászától. Ők pedig tanakodnak vala maguk között, mondván: Nem hoztunk kenyeret magunkkal. Jézus pedig megértvén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok magatok között óh kicsinyhitűek, hogy kenyeret nem hoztatok magatokkal?! Mégsem értitek-é, nem is emlékeztek-é az ötezernek öt kenyerére, és hogy hány kosárt töltöttetek meg? Sem a négyezernek hét kenyerére, és hogy hány kosárt töltöttetek meg? Hogyan nem értitek, hogy nem kenyérről mondtam néktek, hogy őrizkedjetek a farizeusok és sadduceusok kovászától!? Ekkor értették meg, hogy nem arról szólott, hogy a kenyér kovászától, hanem hogy a farizeusok és sadduceusok tudományától őrizkedjenek.”

Ismételten a körülmények. Testi gondolatok, testi szükségletek és ez által semmivé tesszük Isten ígéreteit amelyben megmondta, hogy gondoskodik rólunk.

Összefoglalva tehát megértjük, hogy azok a kicsinyhitűek, akik a körülményekre tekintenek és nem az Istenre. Így megértjük, hogy a mustármag példázat nem a kicsiny hitről szól!

A mustármag bár pici, mégis tudja hogy mi a dolga: meg kell halnia hogy termést hozhasson. Nekünk nem ugyanez a dolgunk? Mert ha megtartjuk az életünket, akkor termést nem hozhatunk, viszont ha meghalunk a világ és a saját akaratunk számára, akkor sok gyümölcsöt fogunk teremni. Isten ugyanis gyümölcstermésre hívott el minket, amely megdicsőíti az Atyát. Hiszen az Isten szerinti cselekedeteink az Isten iránti szeretetünkről tanúskodnak. A gyümölcsök amelyeket Isten érlel meg rajtunk, az pedig irántunk való szeretetéről tanúskodnak.

János evangéliuma 12,24-26
„Bizony, bizony mondom néktek: Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem. Aki szereti a maga életét, elveszti azt; és aki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt. Aki nékem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is: és aki nékem szolgál, megbecsüli azt az Atya.”

És mit kezdjünk a hittel való megvallásokkal? Hiszen ez úgy el terjedt mint földön a gaz. Bizonyos dolog felől elhangzik egy „hittel” történő megvallás, majd ez nem következik be. De meg sem vizsgálja magát az ilyen, hogy megvallotta ugyan, de mit sem ért az egész. Csupán a szájából elhangzott szavak voltak, amelyek nem hogy nem teremtek jó gyümölcsöt, de majd az ítélet napján is számon lesznek kérve.

Azt valljuk meg ugyanis amit tudunk, nem amit szeretnénk. Emlékezzünk erre az igére:

Zsidó levél 11,1
„A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.”

Azt valljuk meg amit hiszünk, de ahogyan erről ez az ige is bizonyságot tesz, a hit az ismeret!

Akkor jelentjük ki valakiről hogy meggyógyult, ha az Úr mondta. Akkor van prófétai szó, ha Isten küldte azt. Amikor a hithősökről és a hit nagy cselekvéseiről olvasunk, akkor észrevehetjük, hogy az Úr lelke indította őket, az Úr lelke szállt rájuk, az Úr igéje szerint cselekedtek. De a mai kor úgynevezett „hit hősei” miben hősök? Hát nem az ige cselekvéseiben. Inkább a beszédükben, a csodák és jelek cselekvésében. Nagyon fontos ezt az igét megérteni:

Márk evangéliuma 13,21-23
„Ha pedig akkor ezt mondja néktek valaki: Ímé itt a Krisztus, vagy: Ímé amott, ne higyjétek. Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és jeleket és csodákat tesznek, hogy elhitessék, ha lehet, még a választottakat is. Ti pedig vigyázzatok; ímé előre megmondottam néktek mindent.”

Mitől hitessék el őket? Az ige megtartásától, az által, hogy a szemüknek higgyenek és ne Isten igéjének! Nem a jelek és a csodák adattak arra, hogy megismerjük azokból az Urat. Mégis mennyi olyan gyülekezet van ahol mégis ezt teszik? Így sokan vannak, akik elsodródtak az igaz kőszikláról az által, hogy nem az ige szerint járnak, nem abból táplálkoznak, hanem a szemük és saját akaratuk szerint járnak.

Zsid 2,1
„Ezért tehát még jobban kell figyelnünk a hallottakra, hogy valamiképpen el ne sodródjunk.”

A hallottak pedig Istennek az igéje, amelyben meg kell gyökereznünk, hogy attól soha el ne hajoljunk bármilyen jel és csoda is vesz minket körül.

 


Nyomtatás