A békesség útja

A békesség útja

tájkép, erdőben egy házzalFilippi 4,4-9
„Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek! A ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel! Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Továbbá, Atyámfiai, a mik csak igazak, a mik csak tisztességesek, a mik csak igazságosak, a mik csak tiszták, a mik csak kedvesek, a mik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekről gondolkodjatok. A miket tanultatok is, el is fogadtatok, hallottatok is, láttatok is én tőlem, azokat cselekedjétek; és a békességnek Istene veletek lesz.”

Testvérek, lássuk újra a 7-es verset:

„És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.”

Igen fontos megértenünk Pál üzenetét, hiszen a hitünk próbájának korát éljük. Ezekben a nehéz időkben a legfőbb kísértés, a békesség útjának elhagyása, és az e világ fejedelmének fegyverzetének a felvétele. Olyanok, mint: düh, harag, ellenségeskedés, visszavágás, bosszú, stb. Ellenben az Örökkévalóval való kapcsolatunk csak akkor áll, és csak akkor lehet erős, ha kizárólag az Ő fegyverzetével élünk. Ezekről ír Pál, az Efézusiakhoz írt levelében:

Efézusi levél 6,10-18
„Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az ő hatalmas erejében. Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben. Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak. Annakokáért vegyétek föl az Istennek minden fegyverét, hogy ellentállhassatok ama gonosz napon, és mindeneket elvégezvén megállhassatok. Álljatok hát elő, körül övezvén derekatokat igazlelkűséggel, és felöltözvén az igazságnak mellvasába, És felsarúzván lábaitokat a békesség evangyéliomának készségével; Mindezekhez fölvevén a hitnek paizsát, a melylyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok; Az idvesség sisakját is fölvegyétek, és a Léleknek kardját, a mely az Isten beszéde: Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben a Lélek által, és ugyanezen dologban vigyázván minden állhatatossággal és könyörgéssel minden szentekért,”

Azt mondja a 10-es versben:

„Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az ő hatalmas erejében.”

Mielőtt tovább mennénk, térjünk vissza, a Filiipibeliekhez írt levél, egy nagyon fontos, és méltánytalanul meg nem értett soraihoz:

Filippi 4,8-9
„Továbbá, Atyámfiai, a mik csak igazak, a mik csak tisztességesek, a mik csak igazságosak, a mik csak tiszták, a mik csak kedvesek, a mik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekről gondolkodjatok. A miket tanultatok is, el is fogadtatok, hallottatok is, láttatok is én tőlem, azokat cselekedjétek; és a békességnek Istene veletek lesz.”

Látható, és tudva levő, hogy a próféciákban, amikről nemsokára szólunk is, előre megmondatott, hogy nagy próbák lesznek a békességünk elhagyására irányulóan. Nem lennének ezek próbák, ha az akadályt simán vennénk, tehát ezek intenzív, és fájdalmas támadások valójában. Ha mindenkor ezekre figyelünk, és ezekről gondolkodunk, ha a sebeinket nyalogatjuk, és fájdalmainkat dédelgetjük, akkor nem kérdés, hogy elbukunk! Pál azt mondja:

„Továbbá, Atyámfiai, a mik csak igazak, a mik csak tisztességesek, a mik csak igazságosak, a mik csak tiszták, a mik csak kedvesek, a mik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekről gondolkodjatok. A miket tanultatok is, el is fogadtatok, hallottatok is, láttatok is én tőlem, azokat cselekedjétek; és a békességnek Istene veletek lesz.”

Jézus így beszél ezekről az időkről:

Máté evangéliuma 24,1-13
„És kijővén Jézus a templomból, tovább méne; és hozzámenének az ő tanítványai, hogy mutogassák néki a templom épületeit. Jézus pedig monda nékik: Nem látjátok-é mind ezeket? Bizony mondom néktek: Nem marad itt kő kövön, mely le nem romboltatik. Mikor pedig az olajfák hegyén ül vala, hozzá menének a tanítványok magukban mondván: Mondd meg nékünk, mikor lesznek meg ezek? és micsoda jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének? És Jézus felelvén, monda nékik: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket, Mert sokan jőnek majd az én nevemben, a kik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek. Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniök. De még ez nem itt a vég. Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé. Mind ez pedig a sok nyomorúságnak kezdete. Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, és megölnek titeket; és gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért. És akkor sokan megbotránkoznak, és elárulják egymást, és gyűlölik egymást. És sok hamis próféta támad, a kik sokakat elhitetnek. És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül. De a ki mindvégig állhatatos marad, az idvezül.”

A gonoszság megsokasodása, a szeretet meghidegülése. Ezeknek van magyarázata, ami igen is megmutatja, miről van szó valójában:

János evangéliuma 16,1-4
„Ezeket beszéltem néktek, hogy meg ne botránkozzatok. A gyülekezetekből kirekesztenek titeket; sőt jön idő, hogy a ki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik. És ezeket azért cselekszik veletek, mert nem ismerték meg az Atyát, sem engem. Ezeket pedig azért beszéltem néktek, hogy a mikor eljő az az idő, megemlékezzetek róluk, hogy én mondtam néktek. De ezeket kezdettől fogva nem mondottam néktek, mivelhogy veletek valék.”

Tehát meg kell értenünk, hogy az utolsó felvonásban, a legnagyobb küzdelem, a testvérharc! A legnagyobb fájdalmat ugyanis az tudja okozni, aki ellen nem emelünk sem pajzsot, sem kardot. Bizony az idők jelei, de folytassuk. Mit jelentenek ezek? Mit tegyünk, és hogyan viszonyuljunk ezekhez a támadásokhoz?

Mózes V. könyve 20,1-4
„Mikor hadba mégy ellenséged ellen, és látsz lovakat, szekereket, náladnál nagyobb számú népet: ne félj tőlök, mert veled van az Úr, a te Istened, a ki felhozott téged Égyiptom földéről. És mikor az ütközethez készültök, álljon elő a pap, és szóljon a népnek; És ezt mondja nékik: Hallgasd meg Izráel! Ti ma készültök megütközni ellenségeitekkel: A ti szívetek meg ne lágyuljon, ne féljetek, és meg ne rettenjetek, se meg ne rémüljetek előttök; Mert az Úr, a ti Istenetek veletek megy, hogy harczoljon érettetek a ti ellenségeitekkel, hogy megtartson titeket.”

Mert hiszen csak az Úrral lehetünk győztesek! Csak akkor lehetünk az Úrral, ha megtartjuk az Ő utasításait. Ha elhagyjuk az utasításokat, tanításokat, rendeléseket, akkor ellenben semmi közünk nem lenne az Úrhoz, de akkor egyben a győzelem felől sem lehetne reménységünk! Azt is mondja Pál:

2Timóteus 2,5
„Ha pedig küzd is valaki, nem koronáztatik meg, ha nem szabályszerűen küzd.”

Lássuk az egyik Messiási próféciát:

Ésaiás próféta könyve 9,1-7
„De nem lesz mindig sötét ott, a hol most szorongatás van; először megalázta Zebulon és Nafthali földjét, de azután megdicsőíti a tenger útját, a Jordán túlsó partját és a pogányok határát. A nép, a mely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; a kik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttök! Te megsokasítod e népet, nagy örömöt szerzesz néki, és örvendeznek előtted az aratók örömével, és vígadoznak, mint mikoron zsákmányt osztanak. Mert terhes igáját és háta vesszejét, az őt nyomorgatónak botját összetöröd, mint a Midián napján; Mert a vitézek harczi saruja és a vérbe fertőztetett öltözet megég, és tűznek eledele lészen; Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének! Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A seregek Urának buzgó szerelme mívelendi ezt!”

Az Úr aki harcol értünk, a békesség fejedelme tehát. A békesség fogalma, az egyik legfélreértettebb fogalom, sokak számára. Van elsőként a világ szerinti békesség, ami valójában nem más, mint egy dac és véd szövetség, ami egy közös ellenség leküzdéséig köttetik az emberek között. Ebben a világ szerinti „békességben” az emberek valójában állandóan félnek, nehogy úgy forduljon a dolog, hogy ellenük irányuljon a közharag. A legnagyobb és legocsmányabb aljasságokban is békességet éreznek ilyenkor, és egy idő múltán észre sem veszik, hogy valójában már életükben a pokolig süllyedtek az aljasságaik miatt. Ekkor valójában az e világ fejedelmével kerültek akaratukon kívül békességbe, hiszen aki a Sátán tanítását követi, az a Sátán tulajdon követőjévé lett! A Sátán pedig nem támadja az övéit. A szent tan bizonysága szerint, a Sátáni hadviselésnek is meg vannak az eszközei: súsárlás, rágalmazás, megtagadás, hazugság, hamis vádak, ellenségeskedés, harag, versengés. Ezeket összefoglalva Pál a testiesség termékeinek, a testi megnyilvánulás gyümölcseinek írja le.

Galátzia levél 5,19-21
„A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás. Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, viszszavonások, pártütések, Irígységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekről előre mondom néktek, a miképen már ezelőtt is mondottam, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, Isten országának örökösei nem lesznek.”

Mindezekkel szemben a Messiás által, akik valóban a Messiásban vannak, az Isten szerinti békességben élhetnek, sőt ez a békesség az egyik legfőbb ismérvük. Békességben az Örökkévalóval, a Messiás engesztelő áldozata által, és békességben az emberekkel, a Messiás tanítása szerint!

V.Mózes 6,4-5
„Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr! Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből.”

Illetve:

III.Mózes 19,18
„Bosszúálló ne légy, és haragot ne tarts a te néped fiai ellen, hanem szeressed felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az Úr.”

Ezeket a parancsolatokat adta a Messiás ismételten, a Máté 22-ben:

Máté evangéliuma 22,34-40
„A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyűlének; És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván: Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben? Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.”

Azután ezt megerősíti:

János evangéliuma 14,27
„Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!”

Ebben a kijelentésében van egyszer egy megkülönböztetés a világi békesség, és a Messiás általi békesség között, illetve felhív a félelem nélküli életre is ebben a békességben. Nem azt mondja, hogy nem lesz okunk a félelemre, hanem azt, hogy ne félj! Hiszen többszörösen ismétlődik a figyelmeztetés, hogy bizony e világ fejedelme, és az ő követői, erőteljesen azon lesznek, hogy legyen okod a félelemre.

Mikeás próféta könyve 7,1-6
„Jaj nékem, mert olyanná lettem, mint a letakarított mező, mint a megszedett szőlő: egy enni való gerezd sem maradott; pedig zsengére vágyott a lelkem! Elveszett e földről a kegyes, és igaz sincs az emberek között. Mindnyájan vér után ólálkodnak, kiki hálóval vadássza atyjafiát. Gonoszságra készek a kezek, hogy jól vigyék véghez; a fejedelem követelőzik, és a biró fizetésre vár; a főember is maga mondja el lelke kívánságát, és összeszövik azt. A ki jó közöttök, olyan mint a tüske, az igaz olyan, mint a tövisbokor. A te őrállóidnak napja, a te megítélésed eljött; most következik el az ő zűrzavaruk. Ne higyjetek a barátnak; ne bízzatok a tanácsadóban; az öledben ülő előtt is zárd be szádnak ajtaját. Mert a fiú bolondnak tartja atyját, a leány anyja ellen támad, a meny az ő napára; az embernek saját háznépe az ellensége.”

Majd a Messiás által, ismét:

Máté evangéliuma 10,16-39
„Ímé, én elbocsátlak titeket, mint juhokat a farkasok közé; legyetek azért okosak mint a kígyók, és szelidek mint a galambok. De óvakodjatok az emberektől; mert törvényszékekre adnak titeket és az ő gyülekezeteikben megostoroznak titeket; És helytartók és királyok elé visznek titeket érettem, bizonyságul ő magoknak és a pogányoknak. De mikor átadnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, mi módon vagy mit szóljatok; mert megadatik néktek abban az órában, mit mondjatok. Mert nem ti vagytok, a kik szóltok, hanem a ti Atyátoknak Lelke az, a ki szól ti bennetek. Halálra adja pedig testvér testvérét, atya gyermekét; támadnak magzatok szüleik ellen, és megöletik őket. És gyűlöletesek lesztek, mindenki előtt az én nevemért; de a ki mindvégig megáll, az megtartatik. Mikor pedig abban a városban üldöznek titeket, szaladjatok a másikba. Mert bizony mondom néktek: be sem járjátok Izráel városait, míg az embernek Fia eljövend. Nem fölebbvaló a tanítvány a tanítónál, sem a szolga az ő uránál. Elég a tanítványnak, ha olyan mint a mestere, és a szolga mint az ő Ura. Ha a házigazdát Belzebubnak hívták, mennyivel inkább az ő házanépét?! Azért ne féljetek tőlök. Mert nincs oly rejtett dolog, a mi napfényre ne jőne; és oly titok, a mi ki ne tudódnék. A mit néktek a sötétben mondok, a világosságban mondjátok; és a mit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek. És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában. Nemde, két verebecskét meg lehet venni egy kis fillérért? És egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok akarata nélkül! Néktek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak. Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok. Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt; A ki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt. Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert. Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támaszszak az ember és az ő atyja, a leány és az ő anyja, a meny és az ő napa közt; És hogy az embernek ellensége legyen az ő házanépe. A ki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és a ki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám. És a ki föl nem veszi az ő keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám. A ki megtalálja az ő életét, elveszti azt; és a ki elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.”

Ugye itt az a zavarba ejtő, hogy jelen esetben a „másik oldal” is Jézus nevére hivatkozik. Nincs itt semmi érthetetlen Testvérek, hiszen a Messiásunk neve valójában egy sokak számára érthetetlen dolgot is jelent! Figyelem:

Máté evangéliuma 1,18-23
„A Jézus Krisztus születése pedig így vala: Mária, az ő anyja, eljegyeztetvén Józsefnek, mielőtt egybekeltek volna, viselősnek találtaték a Szent Lélektől. József pedig, az ő férje, mivelhogy igaz ember vala és nem akará őt gyalázatba keverni, el akarta őt titkon bocsátani. Mikor pedig ezeket magában elgondolta: ímé az Úrnak angyala álomban megjelenék néki, mondván: József, Dávidnak fia, ne félj magadhoz venni Máriát, a te feleségedet, mert a mi benne fogantatott, a Szent Lélektől van az. Szűl pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből. Mindez pedig azért lőn, hogy beteljesedjék, a mit az Úr mondott volt a próféta által, a ki így szól: Ímé a szűz fogan méhében és szűl fiat, és annak nevét Immanuelnek nevezik, a mi azt jelenti: Velünk az Isten.”

A 21-es verset tessék figyelni:

„Szűl pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből.”

Tehát a bűneinkből szabadít meg! Vagyis: szabaddá tesz a bűneinktől! Ezt Ő így magyarázza:

János evangéliuma 8,21-36
„Ismét monda azért nékik Jézus: Én elmegyek, és kerestek majd engem, és a ti bűneitekben fogtok meghalni: a hová én megyek, ti nem jöhettek oda. Mondának azért a zsidók: Avagy megöli-é magát, hogy azt mondja: A hová én megyek, ti nem jöhettek oda? És monda nékik: Ti innét alól valók vagytok, én onnét felül való vagyok; ti e világból valók vagytok, én nem vagyok e világból való. Azért mondám néktek, hogy a ti bűneitekben haltok meg: mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok a ti bűneitekben. Mondának azért néki: Ki vagy te? És monda nékik Jézus: A mit eleitől fogva mondok is néktek. Sok beszélni és ítélni valóm van felőletek: de igaz az, a ki küldött engem; és én azokat beszélem a világnak, a miket tőle hallottam vala. Nem vevék észre, hogy az Atyáról szól vala nékik. Monda azért nékik Jézus: Mikor felemelitek az embernek Fiát, akkor megismeritek, hogy én vagyok és semmit sem cselekszem magamtól, hanem a mint az Atya tanított engem, úgy szólok. És a ki küldött engem, én velem van. Nem hagyott engem az Atya egyedül, mert én mindenkor azokat cselekszem, a melyek néki kedvesek. A mikor ezeket mondá, sokan hivének ő benne. Monda azért Jézus a benne hívő zsidóknak: Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonynyal az én tanítványaim vagytok; És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket. Felelének néki: Ábrahám magva vagyunk, és nem szolgáltunk soha senkinek: mimódon mondod te, hogy szabadokká lesztek? Felele nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, a ki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek. A szolga pedig nem marad mindörökké a házban: a Fiú marad ott mindörökké. Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.”

Ez pedig azért alakult így, mert az egyik legfőbb, és legkifejezőbb Messiási prófécia így szól:

Ésaiás próféta könyve 42,1-8
„Ímé az én szolgám, a kit gyámolítok, az én választottam, a kit szívem kedvel, lelkemet adtam ő belé, törvényt beszél a népeknek. Nem kiált és nem lármáz, és nem hallatja szavát az utczán. Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertya belet nem oltja ki, a törvényt igazán jelenti meg. Nem pislog és meg nem reped, míg a földön törvényt tanít, és a szigetek várnak tanítására. Így szól az Úr Isten, a ki az egeket teremté és kifeszíté, és kiterjeszté termésivel a földet, a ki lelket ád a rajta lakó népnek, és leheletet a rajta járóknak: Én, az Úr, hívtalak el igazságban, és fogom kezedet, és megőrizlek és népnek szövetségévé teszlek, pogányoknak világosságává. Hogy megnyisd a vakoknak szemeit, hogy a foglyot a tömlöczből kihozzad, és a fogházból a sötétben ülőket. Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak.”

Ugyanis tehát aki Isten tanítását követi, és Istennek tetsző életet él a Messiásban, annak nincs oka félni az Istentől, hiszen ezek az Istennek fiai! Ez pedig kizárólag a Messiás által lehetséges, hiszen a testi ember nem képes Istennek tetsző életet élni, sem pedig az Istent követni. Ez, hogy a Messiás nélküli lehetetlen ott kezdődik, hogy minden ember, aki erre a világra születik, az Ádámi természetet örökli a szülei által. Az Ádámi természet bukást jelent, és bűnben való fogantatást. Ezért mondja Dávid is:

Zsoltárok könyve 51,1-9
„Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára; Mikor ő hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett. Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet! Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet; Mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem forog. Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid előtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben. Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám. Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensőmben bölcseségre tanítasz engem. Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.”

Ismét:

„Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám.”

A bűnös ember pedig nem járulhat az Isten elé, még bocsánatkéréssel sem. A Messiás mint közbenjáró főpap által is csak akkor lehetséges, ha a bűnök miatti valós bűnbánat motiválja az Őt keresőt.

Mikeás 3,4
„Kiáltanak majd az Úrhoz, de nem hallgatja meg őket; sőt elrejti akkor orczáját előlök, mivelhogy gonoszokká lettek cselekedeteik.”

Ahhoz, hogy az Istenhez folyamodjunk a bocsánatáért, szükség volt egy engesztelő áldozatra!

III Mózes 17,11
„Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést.”

És most van itt az ideje az értésnek Testvérek. Azt mondja, hogy:

„Mert a testnek élete a vérben van…”

Ezek után:

„…mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést.”

Jézus pedig ezt mondja:

János evangéliuma 6,51-57
„Én vagyok amaz élő kenyér, a mely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, a melyet én adok, az én testem, a melyet én adok a világ életéért. Tusakodának azért a zsidók egymás között, mondván: Mimódon adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk? Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem iszszátok az ő vérét, nincs élet bennetek. A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon. Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital. A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban. A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam.”

Vizsgáljuk meg ezeket mélyebben Testvérek. A vér tehát az élet! Jézus, tehát a Messiás vére, az Ő életét jelenti! Erre emlékezünk az Úrvacsorai alkalmakkor. Figyeljük meg Pál tanítását:

I Korinthus 11,23-32
„Mert én az Úrtól vettem, a mit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret, És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend. Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból, Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét. Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan. Mert ha mi ítélnők magunkat, nem ítéltetnénk el. De mikor ítéltetünk, az Úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk.”

Tehát elsőként tisztázandó a kenyér fogalma. Nos, valójában nem kenyérről van szó, hanem pászkáról! Ez kovásztalan kenyeret jelent. Miért? Mert a kovász, a bűnt szimbolizálja! Aki kovászossal veszi az Úrvacsorát, az tehát azt mondja, hogy az engesztelő áldozat bűnös volt. Ha ez tudatos ellenszegülés, akkor itt két félelmes dolog jelenik meg:

1.       Ránézve semmi hatással nincs az engesztelés, mert bűnös a bűnösért nem adhat engesztelést.

2.       Elköveti a megbocsátás nélküli bűnt, mert :

Ézsaiás 5,20
„Jaj azoknak, a kik a gonoszt jónak mondják és a jót gonosznak; a kik a sötétséget világossággá s a világosságot sötétséggé teszik, és teszik a keserűt édessé, s az édest keserűvé!”

A jót, vagyis a Messiást bűnösnek mondani tehát komoly bűn! Remélem, hogy akik ezt teszik, vagyis az Úrvacsorán kovászos kenyeret vesznek magukhoz, tudatlanul teszik. Ámbár vethetnének egy pillantást az Úrvacsora előképeként adatott peszach-i vacsorához adatott rendelésre. Mert ugye Jézus is ezen alkalmat ülte meg a tanítványaival.

II.Mózes 12,14-20
„És legyen ez a nap néktek emlékezetül, és innepnek szenteljétek azt az Úrnak nemzetségről nemzetségre; örök rendtartás szerint ünnepeljétek azt. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret; még az első napon takarítsátok el a kovászt házaitokból, mert valaki kovászost ejéndik az első naptól fogva a hetedik napig, az olyan lélek irtassék ki Izráelből. Az első napon pedig szent gyűléstek legyen és a hetedik napon is szent gyűléstek legyen; azokon semmi munkát ne tegyetek, egyedül csak a mi eledelére való minden embernek, azt el lehet készítenetek. Megtartsátok a kovásztalan kenyér innepét; mert azon a napon hoztam ki a ti seregeiteket Égyiptom földéről; tartsátok meg hát e napot nemzetségről nemzetségre, örök rendtartás szerint. Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedik napján estve egyetek kovásztalan kenyeret, a hónap huszonegyedik napjának estvéjéig. Hét napon át ne találtassék kovász a ti házaitokban; mert valaki kovászost ejéndik, az a lélek kiirtatik Izráel gyülekezetéből, akár jövevény, akár az ország szülöttje legyen. Semmi kovászost ne egyetek, minden lakóhelyeteken kovásztalan kenyeret egyetek.”

A Messiás testének szimbóluma tehát a kovásztalan kenyér, ami a bűntelenséget jelenti, és a Messiás vére az Ő Isten dicsőségét kereső életét jelenti! Ha tehát így vesszük magunkhoz az Úrvacsorát, akkor ez az a méltó vétel, amiről Pál beszél. Mert ezzel az Ő bűntelenségét, és az Ő életét vesszük magunkhoz, illetve azt a vágyat erősítjük, ami ide, erre a szintre elvezet bennünket! Hiszen kizárólag ennek az életnek van létjogosultsága az örökkévalóságban. Csak és kizárólag így van biztos békességünk az Örökkévalóval, ámde ha vele békességben élünk, akkor békességben kell lennünk az emberekkel is. Legalábbis ahogyan Pál tanítja:

Római levél 12,18
„Ha lehetséges, a mennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek.”

Akikkel pedig nem áll módunkban békességben élni, azok a fele barátaink, mert ránk nézve akkor is elvárt viselkedési forma a baráti megnyilvánulás. Tehát mi akkor is barátként kell hogy viszonyuljunk hozzájuk, de ez nem talál viszonzásra. Mert a mi életünk, és hozzájuk való viszonyulásunk, nem lehet az ő életvitelük következménye! Vagyis nem csak akkor vagyunk irányukba az Istentől való utasítás szerint barátsággal, ha ők viszonozzák is ezt az indulatot, hanem ez minden elvárástól mentes kell hogy legyen. Hiszen az Isten törvényének két irányultsága volt. Az egyik a függőleges, az első kőtáblán, az Istennel való együtt járás szabályaival, a másik kőtábla pedig az emberekkel való együttélés szabályait vázolja! És azért kőtáblák ezek, mert megváltozhatatlanok és örökkévalók! Ha és amennyiben így élünk, akkor van tehát Istentől való, és a Messiásban adatott békességünk! Sajnos ez a békesség, nem egy egyszer kapott, és feltétel nélkül megmaradó békesség. Ezért a békességért, nap mint nap meg kell küzdenünk (érdekes perspektíva, egy békesség, amiért harcolni kell). Nos, ami erre a harcra nézve kritérium: nem egymás ellen történik a harc, hanem magunkkal! Mindenkinek magának, és önmagában kell legyűrnie, a békesség ellenére, benne felmerülő indulatait!

Zsoltárok könyve 37,1-40
„Dávidé. Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre. Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak. Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj. Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit. Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti. Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet. Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, se arra, a ki álnok tanácsokat követ. Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne! Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet. Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott. A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben. Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá: Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja. Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, és leöljék az igazán élőket; De fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik. Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az ő gazdagsága. Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr. Jól tudja az Úr a feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz. Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban. De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el. Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó. Mert a kiket ő megáld, öröklik a földet, és a kiket ő megátkoz, kivágattatnak azok. Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli. Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével. Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé. Mindennapon irgalmatoskodik és kölcsön ad, és az ő magzatja áldott. Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké. Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit; megőrzi őket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja. Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak. Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól. Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak. Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt; De az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik. Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, a mikor kiirtatnak a gonoszok. Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa; De elmult és ímé nincsen! kerestem, de nem található. Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé. De a bűnösök mind elvesznek; a gonosznak vége pusztulás. Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; ő az ő erősségök a háborúság idején. Megvédi őket az Úr és megszabadítja őket; megszabadítja őket a gonoszoktól és megsegíti őket, mert ő benne bíznak.”

{flike}

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Nyomtatás