A böjt

A böjt

BöjtA böjtölés általános megnyilvánulása az élelem megvonása. Testünk nem kapja meg táplálékát, így legyengül. De miért is jó, ha legyengül a testünk?

Galátzia levél 5,17
„Mert a test kívánsága a Lélek ellen tör, a Léleké pedig a test ellen, ezek viaskodnak egymással, hogy ne azt tegyétek, amit szeretnétek.”

Ahhoz, hogy a lelkünk felül tudjon kerekedni a testünkön, szükséges a testünk legyengítése. De nem csupán a böjt adatott ehhez:

1Korintusi levél 9,27
„hanem megsanyargatom és szolgává teszem a testemet, hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne legyek alkalmatlanná a küzdelemre.”

Ha tehát szolgává tesszük testünket, akkor az már nem uralkodhat a lelkünk felett. De mi az amivel szolgává tehetjük a testünket? Szolgává úgy tehetjük, ha a testünk kívánságait nem elégítjük ki. Ugyanis ha lépten-nyomon kielégítjük kívánságainkat, akkor az életünk az élvezetekről fog szólni, amely el vonja a figyelmet Istenről! Hiszen meg van írva:

János evangéliuma 4,24
„Az Isten lélek: és akik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.”

Ez az ige is ide kívánkozik:

Galátzia levél 5,16
„Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek.”

A célunk az, hogy a testünket kordában tartsuk, a lelkünk szolgájává téve, a kívánságait nem teljesítve. Ez tehát a cél, és ehhez egy nagyszerű eszköz a böjt. De a böjt is csak az Isteni rendelés által lehet eredményes. Mert lehet böjtölni úgy, hogy az a testünket hizlalja és a lelkünkre hoz pusztulást:

Máté evangéliuma 6,16-18
„Mikor pedig bőjtöltök, ne legyen komor a nézésetek, mint a képmutatóké, akik eltorzítják arcukat, hogy lássák az emberek, hogy ők bőjtölnek. Bizony mondom néktek, elvették jutalmukat. Te pedig mikor bőjtölsz, kend meg a te fejedet, és a te orcádat mosd meg; Hogy ne az emberek lássák bőjtölésedet, hanem a te Atyád, aki titkon van; és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván.”

Tehát ami titkon van, ne lássa más, csak a mennyei Atyánk! Ez ismerős ugye? Úgy értem mint ha valami másra is ezek a szabályok lennének érvényesek! Ugyanitt ugyanekkor Jézus ezt is mondta:

Máté evangéliuma 6,1-4
„Vigyázzatok, hogy alamizsnátokat ne osztogassátok az emberek előtt, hogy lássanak titeket; mert különben nem lesz jutalmatok a ti mennyei Atyátoknál. Azért mikor alamizsnát osztogatsz, ne kürtöltess magad előtt, ahogy a képmutatók tesznek a zsinagógákban és az utcákon, hogy az emberektől dícséretet nyerjenek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat. Te pedig amikor alamizsnát osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb kezed; Hogy a te alamizsnád titkon legyen; és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván.”

A titkolózás fő oka, hogy a fizetséget ne az emberektől kapjuk elismerés, felnézés, imádás és dicsőítés formájában, hanem az Atyánktól. Vegyük észre, hogy legyen akár böjt, vagy adakozás, nem mi vagyunk a középpontban. Istent dicsőítjük meg ezekkel, a cselekedeteink tesznek Róla bizonyságot. Az életünk nem rólunk kell hogy szóljon, hanem Istenről. Nem csak a böjt, nem csak az adakozás, hanem az egész életünk. Nem ékeskedve, nem hivalkodva, nem magunknak szerezve tisztességet. Hanem rábízva magunkat Arra, akinek odaadtuk az életünket. Ő bizonyságot fog tenni rólunk, ha csakugyan az Ő dicsőségét és akaratát keressük.

A böjtöt számos példában megtalálhatjuk, mint megbánás eszközét és egyben Istenhez való közeledés igyekezetét. Akik ilyen eszközként használják a böjtöt, azok Istenhez való odaszántságukat mutatják ki. Nem csak szavakkal, hanem tettel is kimutatják Istennek, hogy nem a testüknek élnek, hanem keresik a maradandót, a láthatatlant, a valódi értéket: Isten közösségét. Sokszor találkozhatunk az igében azzal, hogy az ima a böjttel jár kézen fogva. De miért? Azért, mert az ima a szívünkből fakad, ezzel a lelkünket ajánljuk a Teremtőnknek, míg a böjt által a testünket is szolgává téve átadjuk az Istennek jó cselekedetekre:

Római levél 12,1
„Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek;”

Most egy kicsit merész dolgot mondok. Olyan az ima és a böjt, mint a hit és a cselekedetek. Szét nem választhatóak. Istenben nincs az egyik a másik nélkül. Ha Istenéi vagyunk, akkor nem csak imádkozunk, hanem böjtölünk is. De a böjt vajon csak az élelem megvonását jelenti? Testvérek, ez kis szelet a tortából! A böjt, ennél jóval többet jelent. A böjt nem csak arról szól, hogy mit nem teszünk! A böjt inkább arról szól, hogy mit cselekszünk!

Ézsaiás könyve 58,1-14
„Kiálts teljes torokkal, ne kiméld; mint trombita emeld fel hangodat, és hirdesd népemnek bűneiket, és Jákób házának vétkeit. Holott ők engem mindennap keresnek, és tudni kivánják útaimat, mint oly nép, amely igazságot cselekedett és Istene törvényét el nem hagyta; kérik tőlem az igazságnak ítéleteit, és Istennek elközelgését kivánják. Mért bőjtölünk és Te nem nézed, gyötörjük lelkünket és Te nem tudod? Ímé, bőjtöléstek napján kedvtelésteket űzitek, és minden robotosaitokat szorongatjátok. Ímé perrel és versengéssel bőjtöltök, és sújtotok a gazságnak öklével; nem úgy bőjtöltök mostan, hogy meghallassék szavatok a magasságban. Hát ilyen a bőjt, amelyet én kedvelek, és olyan a nap, amelyen az ember lelkét gyötri? Avagy ha mint káka lehajtja fejét, és zsákot és hamvat terít maga alá: ezt nevezed-é bőjtnek és az Úr előtt kedves napnak? Hát nem ez-é a bőjt, amit én kedvelek: hogy megnyisd a gonoszságnak bilincseit, az igának köteleit megoldjad, és szabadon bocsásd az elnyomottakat, és hogy minden igát széttépjetek? Nem az-é, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba bevigyed, ha meztelent látsz, felruházzad, és tested előtt el ne rejtsd magadat? Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik, és igazságod előtted jár; az Úr dicsősége követ. Akkor kiáltasz, és az Úr meghallgat, jajgatsz, és ő azt mondja: Ímé, itt vagyok. Ha elvetended közüled az igát, és megszünsz ujjal mutogatni és hamisságot beszélni; Ha odaadod utolsó falatodat az éhezőnek, és az elepedt lelkűt megelégíted: feltámad a setétségben világosságod, és homályosságod olyan lesz, mint a dél. És vezérel téged az Úr szüntelen, megelégíti lelkedet nagy szárazságban is, és csontjaidat megerősíti, és olyan leszel, mint a megöntözött kert, és mint vízforrás, amelynek vize el nem fogy. És megépítik fiaid a régi romokat, az emberöltők alapzatait felrakod, és neveztetel romlás építőjének, ösvények megújítójának, hogy ott lakhassanak. Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjának, és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén, foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván: Akkor gyönyörűséged lesz az Úrban; és én hordozlak a föld magaslatain, és azt mívelem, hogy Jákóbnak, atyádnak örökségével élj; mert az Úr szája szólt!”

Isten előtt ez a böjt Testvérek. Túlmutat magunkon igaz? Arról szól hogy miként éljük meg a hitünket. A böjt tehát az Istennek kedves cselekedet, amikor nem rólunk szólnak a dolgok, hanem Istenről, ahogyan dicsőítjük Őt és bizonyságot teszünk a cselekedeteinkkel arról, hogy közösségünk van Vele! A böjt tehát az, amikor a magunk szükségleteit félretéve mások szükségleteit betöltjük. Ezt pedig Jézus nem havi vagy heti egy alkalommal kéri tőlünk, hanem minden pillanatunkban. Jézus tehát ezt is egy magasabb szintre emelte.

Biztosan tapasztaltátok már azt, ha nem elég sós a leves. Egy kis sót hozzá adva egészen megváltozik a leves íze, vagyis finommá válik tőle. Jézus eképpen mondta:

Máté evangéliuma 5,13
„Ti vagytok a föld sója.”

A világ gyermekei és az Isten gyermekei arányát körülbelül a só-leves arányával tudom beazonosítani. Nekünk kell a Világ ízévé válnunk. Ha pedig nem ízesítünk, akkor nem vagyunk jók semmire. Figyeljünk csak erre az igére:

3Mózes 2,13
„Minden ételáldozatodat sózd meg. Ne maradjon el ételáldozatodról Istened szövetségének a sója. Minden áldozatodat sóval mutasd be.”

Még egyszer:

„Ne maradjon el ételáldozatodról Istened szövetségének a sója.”

Ha nincs só, az áldozat nem ér semmit. Most azonosítsuk ezt be a cselekedeteinkkel: Legyen bármilyen és bármekkora áldozat vagy cselekedet, ha nem Isten kapja érte a dicsőséget, akkor azt az ördögnek áldozták. A só a szeretet. Ha hiányzik belőlünk ez a só, akkor élettelen hangszerek zajává leszünk. Ám ha minden dolgunk szeretetben megy végbe (ahogyan Pál is kérte a Korintusiakat -1Kor 16,14-), akkor mindaz jó illatú áldozat lesz Isten színe előtt. Végül ezzel az igével fejezném be:

János evangéliuma 13,35
„Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.”

{flike}













 


Nyomtatás