Áldott Testvérem. Adatott nekünk egy (majdnem) teljes Szentírás. (azért írom hogy "majdnem" mert a Kanonizáláskor több könyvet is kihagytak belőle, ezeket ma "Apokrif"-nek nevezzük)Az Igazságot pedig kutatnunk kell, és erre van is felhívásunk, miszerint:Mt 5,6
Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.
Van egy másik felhívás is a Szentírás tanulmányozására:2Tim 3,16
A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre,17.
Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.
Az azonban már nem mondható sajnos általánosnak, ismeret tekintetében,hogy amikor Pál ( rabbi Saul) A teljes Írásról beszél, akkor még nem íródott meg az Újszövetségi írás, legalábbis abban a formájában nem, ahogyan ma ismerjük. Isten kijelentett Igazságainak- Vagy Isten Személyére vonatkozó kijelentések keresésének egyik leg kézenfekvőbb módja: Az Ige tanulmányozása! Amikor Jézusról azt olvassuk-és a Szent szellem kijelentése által megértjük: Jézus a testet öltött Ige... (Jn.1,1-14; Jel.19,13 ) Akkor újra felötlik: Akkor még nem volt írott formájában meg a mai újszövetségi írás.
Nem csak hogy nem jó, az "ó" szövetséget elválasztani az újtól, de nem is szerencsés dolog! Mert a Kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz!
Az Igék egymást magyarázva állnak össze azok számára, akik azokat a Szent szellem által tanulmányozzák. Az első a példaadás-míg az azt követő, annak betöltése... Így tanít bennünket isten: Előbb példát ad-azután magyarázza! és ez nem változik! Lássunk erre is egy példát:Csel 1,1
Első könyvemet írtam, Theofilus, mindazokról, a miket kezdett Jézus cselekedni és tanítani...
Tehát először teszi-azután beszél róla...