Meghívtak egy házicsoportba!
Testvérem, ne haragudj, amiért köszönés helyett, rögtön ezzel a hírrel válaszolok. Nagy az örömöm, mert végre egy olyan csoport alkalmán voltam, ahol én is szóhoz jutottam. Eddig a gyülekezetben inkább csak néma hallgató voltam, válaszoltam amikor kérdeztek, de nem volt bátorságom és lehetőségem arra, hogy kérdéseket tegyek fel. Úgy láttam, hogy udvariasak és aranyosak a testvérek, de szívesebben beszélgetnek a gyülekezetben is saját ismerőseikkel.
Megszólítottak az utóbbi istentisztelet végén, megkérdezték, hogy merre lakom, majd meghívtak egy csoport alkalomra. Izgatottan és kíváncsian készülődtem, hiszen még nem vettem részt soha ilyen összejövetelen.
Egy családi ház szobájában voltunk, és én voltam az egyedüli vendég. Arra kértek meséljem el, hogyan tértem meg, milyen az életem, hol dolgozom és mit teszek a szabadidőmben. A jelenlévők is bemutatkoztak nekem, majd imádkoztak értem., hogy hasznos és áldott tagja legyek Isten gyülekezetének.
Előkerült a biblia is, az ApCsel egyik fejezetét olvastuk fel. Együtt, közösen megbeszéltük, hogy kinek mit üzent az ige és mi a tanulsága. Érdekes véleményeket hallottam, sok olyat ami magamtól soha nem világosodott volna meg.
Igéretet kaptam, hogy a következő alkalommal egy szolgálai lehetőséget is fel fognak ajánlani.
Várom nagyon azt az időt amikor megint együtt lehetek a testvérekkel, és imádkozhatunk közösen. Hiszen még az ima is más volt; felszabadultnak, könnyűnek éreztem magam és nem kellett keresnem a gondolatokat, a szavak maguktól jöttek a számba.
Nagyon szeretetteljes, családias volt minden. Elröppent hamar az idő, és sajnáltam amikor véget ért az alkalom és el kellet jönnöm.
