A pásztornak engedelmeskedni kell, egy kivételllel, ha olyasmit kér, ami a Bibliával ellentétes. Azért én még ilyennel nem találkoztam...A pásztor döntéseit egyedül Isten döntései birálhatják felül, ez vonatkozik a presbitériumra is.
Azzal egyet értek, hogy a vezetőt Isten választja ki (Jer 3,15), és azzal is, hogy a vezetésben bevált presbiterek kétszeres megbecsülést érdemelnek (1Tim 5,17).
Azzal is egyet értek, hogy a gyülekezet irányvonalát a vezető határozza meg. Minden bizonnyal a vezetőnek kell a legtöbbet figyelni Isten szavára. Mózes jó példa erre, amikor vezette Izraelt a pusztában.
Azzal is egyetértek, hogy az irányvonalát el kell fogadni, ha annak a nyájnak vagyok tagja....Mirjam Mózes testvére fellázadt Mózes ellen...Isten poklossággal verte, a Kóré csoport fellázadt Áron papsága ellen, elnyelte őket a föld.
Egy gondolat az csak amit egy kicsit meredeknek tartok...Csak a ló túloldala miatt. "Engedelmeskedjünk a pásztornak mindenben" (Persze itt egyértelműen kivéve azt, ha Istentelent kér).A fent nevezett példákban nekem egyértelműen hangzik, hogy a nyáj irényvonalát a pásztor határozza meg. De úgy gondolom, hogy a személyes életemért, a döntéseimért én vagyok felelős...Bármelyik irányba megyek, a következményei enyémek, akár áldás, akár átok legyen, nem a pásztoré. Tételezzük fel, hogy a pásztor arra kéri a jegyesedet, hogy várjon még öt évet a házassággal? Vagy meg akarja mondani, hogy az életedben mi az Isten akarata. Mert mi van ha téved?
"És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul: A szentek tökéletesbítése céljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére: Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az Ő megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére." (Ef 4:11-13) A fent említett ige alapján a pásztor és a próféta nem egyenlő szolgálat. Az ószövetség idején a próféta közölte Isten akaratát az egyének, vagy a nép életében. A zsidó levél azt mondja, hogy régen sokféleképpen szólt az Atya, ma az utolsó időkben az Ő Fia által szólt. Én Őt követném feltétel nélkül, nem a földi pásztorokat, de egyértelmű, hogy a tiszteletet megérdemlik.
Ezt a gondolatot azért osztottam meg, mert átesve a ló másik oldalára pásztor kultuszba is eshetünk....vannak keresztény ágak, ahol már a Biblia amit mond se számít a vezető szavával szemben, pl: a katolicizmus, vagy a JT.
Isten áldjon titeket
