Téma: Új verseim

[Árvai Emil]

János ev. 16:10
"Igazságosság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem."


ÁLDOZÓCSÜTÖRTÖK
(Ascensio Domini)

Igazságos döntést hoztunk: elmegyek;
nem kellettem ennek a világnak.
Szentlélek jön, megmutatni Engemet;
boldogok, kik hisznek és imádnak.


MENNYBEMENETEL

Igazságos döntés történt: elmegyek;
győzelmemet ünnepelni várnak.
Szentlélek jön, Ő folytatja bennetek;
boldogok, kik Énnekem szolgálnak.

................................

"Isten igazságos ítélete az, hogy Én visszatérek az Atyához, és nem láttok többé."
(János evangéliuma 16:10b, egysz. ford.)

"Milyen boldogok és áldottak a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent!"
(Máté evangéliuma 5:8, egysz.ford.)


Igazságos döntés történt: elmegyek.
Nem kellettem ennek a világnak.
Ha kerestek, égi Atyánknál leszek,
tiszta szívűek ott megtalálnak.

...................

Igazságos döntés történt: elmegyek;
nem kellettem ennek a világnak.
Megtaláltok, égi Atyánknál leszek.
Győzelmemet ünnepelni várnak.

[Árvai Emil]

ILYENKOR ŐSSZEL

Nem a Nap süt gyengébben,
Földünk fordul ekképpen.
Ha kihűl a szeretet,
csak magamra vethetek.

[Árvai Emil]

A TÉKOZLÓ FIÚ MEGTÉRÉSE

Őszintén megvallva, izgulok;
lesz ami lesz, haza kell menjek.
Múltat jóvátenni nem tudok;
ellenben, kaphatok kegyelmet.

....................................................


GYŐZELMES ÉLET

Aki nem dob vissza másokra követ,
lehet itt a földön mennyei követ;
és aki senkire nem dobál sarat,
csöndesen is fényes győzelmet arat.

[Árvai Emil]

A TÉKOZLÓ FIÚ MEGTÉRÉSE  2.

Most döbbentem csak rá: magamnak hazudtam,
magamat csaptam be - magamban csalódtam.
Apámnak volt mindig igaza.
Vesztettem. Mehetek így - haza!

[Árvai Emil]

A TÉKOZLÓ FIÚ ÁLMA

Tékozló fiú álmodik:
otthonos kégli, terítve asztal...
Míg fölriasztja kegyetlen hajnal,
s minden komorrá változik.

..............................................

A TÉKOZLÓ FIÚ REMÉNYE

Pénzem, barátom  -  minden elfogyott;
nagy szabadságnak nincs tovább.
Egy remény van: hogy árva nem vagyok,
él még apám  -  és megbocsát.

....................................................

A TÉKOZLÓ FIÚ FOHÁSZA

Kondásnak állva kint egyedül
bámul az égre, küld fel fohászt:
"Segíts, Apám, nem bírom tovább,
honvágy gyötör, bú szívemen ül!

Ennyire balga hogy lehettem?
Otthagyva nyugalmas kánaánt,
lidérces mocsár ím mélybe ránt,
s elsötétül minden felettem.

Nézzél le rám, árva fiadra,
aki bánja ostoba vétkét;
elfogadnám béresek étkét,
csak lássalak! Vágyom szavadra..."

[Árvai Emil]

SÍR AZ ŐSZ

sír az ősz fázik
ködöt lehel
őz citerázik
sakál felel

hűlt hely a fészek
messze madár
nyugtot a lélek
merre talál

[Árvai Emil]

ISTEN

Isten bűngyűlölő szeretete
lefegyverez engem és Téged.
Isten bűngyűlölő szeretete
meghajlítja térdem és térded.

[Árvai Emil]

TÉKOZLÓ FIÚ MONOLÓG (2)

nem bántott senki
én voltam rossz
szeretnék szeretni
tisztaság vonz

elmegyek haza
bocsánatér'
otthon van kaja
itt nincs babér

bízom apámban
ő jó lélek
szigorúsága
csak az véd meg

bátyámtól félek
ő jógyerek
nehezen ért meg
így engemet

indulok mindjárt
tartsam a célt
mondjatok imát
a rosszakért

[Árvai Emil]

A TÉKOZLÓ FIÚ IMÁJA

Eltévedtem kint a nagyvilágban,
se jótanács, se egy ismerős.
Mire várjak? Félelmem legyőz!
Segítségért kiáltok imában.

"Édesapám, itt fiad beszél,
aki néked hátat fordított;
kérhetek tőled bocsánatot?
Lenne munka számomra, s kenyér?"

Hívásomra feleli apám:
menjek bátran, vár terített asztal.
Szeretete máris megvigasztal,
könnyem csordul jó hír hallatán.

[Árvai Emil]

BETLEHEMES

Angyal ébreszti a pásztort:
Kelj fel, mert itt van az ünnep!
Istálló-szénán Királyfit
imádni "királyok" jönnek.

Álmatlan jár-kel Heródes;
jászolban alszik a Gyermek.
"Háromkirályok" nagy bölcsen
s boldogan hazaszöknek.

[Árvai Emil]

KARÁCSONY NAPJA

Kedvelem a karácsonyt nagyon,
számomra a szeretetről szól:
eljött közénk ím a jó Pásztor,
békíteni minket egy napon
Atyánkkal és egymással. Elengedés
napja legyen ez a nap is minden évben!
Mivelhogy az Úrtól bocsánatot kértem,
adjak én is;  így csodás az ünnepelés.

[Árvai Emil]

NAGY IDŐK TANÚI

Csillagjósok teveháton jönnek,
keresik az újszülött királyt.
Heródes a papokért kiált:
tárják elé, mit is jövendöltek

szent iratok, régi próféták.
Mikeásnál van a rejtély kulcsa:
nem nagyváros, egy szerény falucska
adja majd a legnagyobb királyt.

Vándorolnak Betlehem felé,
keresik a vendégfogadót.
Telt ház miatt zárva van a bolt;
tevét kötnek istálló elé.

Éjszakáznak szabad ég alatt,
fejük fölött egy csillag ragyog...
Jönnek futva csordapásztorok,
izgalomtól hangjuk elakad:

"Angyalt láttunk, csodás látomást!
Kórus zengett égi éneket!
Itt keresünk pólyás gyermeket,
jászolban a rég várt Messiást!"

Istállóba kiváncsin belesnek:
mécses pislog, asszony vajúdik.
Nagy békesség árad rájuk itt;
térdet hajtva hallják: sír a Gyermek!...

[Árvai Emil]

TÉKOZLÓ FIÚ A PÁCBAN

Itt tönkremenéshez van jogom;
szabadság ujjai torkomon.
Nincs kedvem ostoba halálhoz,
húzok inkább vissza apámhoz.

[Árvai Emil]

MIKULÁS, AZ EREDETI

Miklós pap ma este tele zsebbel
nem pihenget otthon vánkoson:
átosonva álmos városon,
kis kunyhókba lopva be-beleskel.

Nem füstöl a kémény? Lám, üres az asztal?
Zsebbe nyúl, mert itt az alkalom:
pénzt hajít be gyorsan ablakon,
s már cinkos mosollyal messze nyargal.

Virradatra végre hazatér:
erszény lapos, ám szíve csurig.
Térdein oszt majdnem elszundít,
templomba még éppen odaér.

Hirdet Igét, mondanak imát,
mindenki oly boldog és vidám ma!
Sok szegény szívéből száll a hála,
mint akik nagy csodát éltek át.

[Árvai Emil]

ADVENT

Bölcsek készülnek keleten;
Zákeus igyekszik fára mászni;
görögök kérik a páska-ünnepen:
"Jézust szeretnénk látni!"