Téma: Új verseim

[Árvai Emil]

"CSENDESEDJÉK EL MINDENKI AZ ÚR ELŐTT"

Akinek több bocsáttatott meg, jobban szeret.
A Mester hallgat, ír a porban.
Akinek sok bocsáttatott meg, nem dob követ:
saját bűnei fájnak jobban.

[Árvai Emil]

ÉBREDÉS

Csúcsforgalom keskeny úton,
szűk kapunál torlódás.
Láthassunk még, arra vágyom,
nem pótol itt semmi más.

[Árvai Emil]

NEM VAGYOK JOBB

Nem vagyok jobb én senkinél,
nem dobok követ senkire.
Vádló ha vádol, Úr ítél;
tisztára mos Jézus vére.

.............................

SZÍVÉHEZ

Kinyújtott kezét az Úrnak
imában tán elérhetem,
hogy föl, szívéhez emeljen,
hol szívem lángra gyúlhat.

[Árvai Emil]

TANĪTS MINKET

Taníts minket imádkozni,
jó Atyánkkal találkozni;
örömkönnyeket ejteni,
fájdalmunkat felejteni.

Megismerni azt a hangot,
milyen szépet még nem hallott
emberi szív; még feddése
is csak balzsam sok sebzésre.

Egy szavával jobban gyógyít,
felülmúlva száz más gyógyírt;
nem tüneti kezelése,
belelát szív belsejébe.

Megdorgál, hogy megbocsásson,
bűnömtől tisztának lásson;
egy Fiának életébe
került lelkem megmentése.

[Árvai Emil]

HALKAN

Nincs hibátlan ember,
halkan szavunkkal;
meg kell elégedni
gyarló magunkkal.

*

CÍM NÉLKÜL

Sírni a sírókkal, hogy
gyógyuljanak,
örülni örülőkkel,
mert süt a nap,

táncolni együtt, mint
por a fényben;  -
szentjánosbogárkák
komor éjben.

*

TISZTELET

Aki a vének ellen lázad,
maga alatt vágja a fát:
nem a gally tartja az ágat,
hanem a gallyat az ág.

[Árvai Emil]

CSODAVÁRÓ

Mert ember embernek farkasa.
A kezünkben lévő köveket,
a szívünkben lévő köveket
Urunk kenyérré változtassa!

[Árvai Emil]

"EZ A CSODA RECEPTJE" *

Jób kérte az Úr bocsánatát:
ésszel ezt felfogni nem lehet.
Ó, Urunk, találkoznék Veled,
Téged látva átélni csodát!


(* plakátszöveg)

[Árvai Emil]

RÁZÓS

Rázós most a keskeny út;
rázódhatunk széjjel, vagy össze.
Rostál magot és ocsút;
drága jó testvérem, minket is közte.

................................

SORSDÖNTŐ

Hogyha nem lenne bűnbocsánat,
nem volna értelme semmi másnak.

Igen, a Golgotára gondolok;
hiszem: eldőlt a sorsom ott.

[Árvai Emil]

ZARÁNDOKÚT

Zarándokút Golgotára;
föloldozást keresek;
bűntörlő vércseppeket:
üdvösségem drága ára.

..........................

GOLGOTA

Menedékváros városon kívül;
bűnbánó bűnös ide menekül.
Itt végre megvéd a vádaktól a Vér;
kegyelmet ítélnek nekem Jézusér'.

[Árvai Emil]

Tékozló fiú, Apád visszavár,
szívét, ajtaját nyitja már;
bent terített asztal, új ruha.
Megtérni ne féljél soha!

*

Kapaszkodunk, Urunk, csak beléd,
mindenki más oly ingatag;
szétporlik minden, csak Igéd
sziklának szilárdan megmarad.

[Árvai Emil]

AZ ÉBREDÉS

Az ébredés szent vízmozdulás,
angyal leszáll a tóra;
régi bajokból gyógyulás,
képesség, készség a jóra.

[Árvai Emil]

MIATTAM

Én követ ne dobjak senkire;
egyszer már halált okoztam.
El ne feledjem: miattam
halt meg Ő kétezer éve.

.......................

EMLÉKEZÉS

A Golgotára gondolok;
tízezer tálentum
adósságom ott
lenullázódott.

[Árvai Emil]

NAGYPÉNTEK

Ünnepeljünk, mert nagy nap van:
kifizették adósságom,
kegyelmet kaptam. -
Továbbadom.

.........................

A BÁRÁNY VÉRE

Egyiptomban halál arat;
bárány vére véd csak meg.
Ez a nap ünnep marad:
ma is megmenekülhetek.

[Árvai Emil]

TANÚSKODNI

Tanúnak hívnak ketten is:
a Vádló, és a Mester is;
mások ellen, vagy másokért. -
Úr Jézus, hintsed ránk a vért!

[Árvai Emil]

TÉKOZLÓ FIÚ

Csalódtál már magadban nagyot,
csalódni fogsz testvéredben;
egyedül az Atyában nem:
menj haza Hozzá, béke van ott.

.....................................

NEM TUDOM

Nem tudom, Isten mért szeret engem;
lehet, hogy örökre titok marad.
Talán a tékozló fiút látja bennem,
aki hogyha búsong, már maga miatt.

......................................

BIZONYSÁGTÉTELEM

Rövid bizonyságtételem:
sok bocsáttatott meg nekem.
Ruhám a Bárány vérébe'
mosom tisztára, fehérre.