A hozzászólásokat olvasva jutott eszembe egy gondolat. Egy általam igazi hívőnek tartott ismerősöm céget vezet, meg vállalkozása van stb. stb. Tényleg az Úr útját járja, ahogy csak bírja, de egyszer a következőt mondta: "Amelyik vállalkozó azt mondja, hogy a 0-ról teljesen törvényes úton sikerült beindítania egy vállalkozást, az hazudik." Azért tett ilyen határozott kijelentést, mert számvitel nagy szakértője, tanítja is, és könyvelő irodája is van. A kijelentése ellenére ahol csak lehet, megtartja a törvényt, mert tudja, hogy isten azt parancsolta: "Add meg a királynak, ami a királyé". Kérdem én, mi van akkor, ha a király olyat kér tőlem, ami ellehetetleníti a helyzetemet? Ilyenkor mindig azok a bibliai történetek jutnak eszembe, ahol a "hősök olyan dolgokat tesznek, ami törvény ellenes. Gondolok itt Ábrahám hazugságára (ha jól emlékszem letagadta házastársát), vagy Dávid mikor a szentelt kenyérből evett. Ez utóbbiról Jézus is kimondja, hogy nem cselekedett rosszat, hiszen jó szándék vezérelte. Kérdem én, hogy minden esetben bűnös dolog-e szerintetek a törvény megkerülése.
Hogy jobban körüljárhassuk a dolgot, egy példát kreálnék így most gyorsan. Tegyük fel, hogy vállalkozó vagy, és az autód is a vállalkozásodhoz tartozik. Ez esetben minden egyes csepp benzint, amit a vállalkozásod érdekében felhasználsz, elköltségelheted (magyarán kevesebb adót fizetsz utána). Amit viszont nem a vállalkozást érinti (pl. nagymamához való utazás), az nem elszámolható. Na mi van akkor, ha ügyfélhez megyek a vállalkozás érdekében, és beugrok ahhoz a nagymamához, aki amúgy nem esett volna útba, de tulajdonképpen arra is lehet menni az ügyfélhez, csak kicsit hosszabb.
Nem akarom elbagatellizálni a dolgot, mert nyilván ez nem akkora dolog, mint az, ha valakit nem jelentenek be (bár ugye Isten azt mondja, hogy nincs kis, meg nagy bűn). De akkor kérdezek mást: Az ajándékozás illetékköteles. Ez azt jelenti, hogy ha a szülők évente 150.000 Ft-nál többet adnak a gyerkőcnek, akkor illetéket kell(ene) fizetni utána. Nem tudom, ki szokta ezt befizetni... Vagy ha pl. valaki korrepetálást vállal, mert jó angolból, de még diák, egyetemista, akkor ehhez ki fogja váltani a vállalkozói igazolványát, és bejelenti magát?
Én úgy érzem, hogy manapság képtelenség megtartani minden törvényt, és majdnem biztos vagyok benne, hogy nem is ez az elvárás. Csakhogy az ember nem tudja hol a határ. Amint átlépi, azt mondja, hogy nincs kis bűn, meg nagy bűn, ha ezt megtehetem akkor már akkor más dolgokkal is "játszhatok". Így lesznek a be nem jelentett munkások stb. Szerintem ha valóban Istent követed, legbelül érzed, hogy melyik tettek helyesek, és melyek nem. És ez nem feltétlenül egyezik az állami törvényekkel.
Ti mit gondoltok erről?