Téma: Egyéni dalok, versek és egyéb szerzemények.

[Guti Tünde]

Búcsúzó tanácsok

Ha elszólít az Úr e földről,
és felemel e siralom völgyről,
fel, magához, áldott egeibe,
hol alázattal állok eleibe…
Fiaim, ne essetek kétségbe!

Ha véget ér e földi létem,
kérdéseimmel, sok miértem,
és befejezhetem e harci pályát,
látni szeretném az Élet fáját!
Fiaim, ne ijedjetek meg!

Ha utolsó lehelet hagyja el a szám,
az Úr szolgájaként gondoljatok rám,
bár sokat hibáztam, olykor elestem,
de mindig Isten akaratát kerestem…
Fiaim, meg ne tántorodjatok!

Ha végleg lehunyom csendben a szemem,
ölelésre nem tárul többé a kezem,
sírjatok az Úr előtt, de ne szánakozzatok,
hanem hitből élve, mennybe vágyakozzatok!
Fiaim, énekelve készüljetek!

Guti Tünde – 2025. dec. 8.

[Guti Tünde]

Fiaimnak – II.

Annyi mindent szerettem volna
még mondani,
amit – talán – nem akartatok
meghallani,
fontos a tapasztalat átadása,
megélt bölcsességek áradása,
ami tanít, nevel, felkészít,
sötét, rossz napokra elkészít,
hogy ne érjenek váratlanul,
bár mind jönnek hívatlanul,
de ha él a hit, szeretet, remény,
valós az alázat és az erény,
akkor nem dönt le páni félelem,
nem csap be pénz vagy kényelem.
Fiaim, mindig csak az Igét kövessétek,
az Urat s egymást kitartóan szeressétek!
Ó, mennyi mindent szerettem volna
még mondani…

Guti Tünde – 2026. január 23.

[Guti Tünde]

Mint felgyulladt szérű,
az ég lángokat ont,
sejlő, bágyadt fényű
a téli horizont...
Bizony, Isten így is üzen.
Az ítélet lovainak dobogása hallik...

Guti Tünde - 2026. február 24.

[Guti Tünde]

Rendületlenül

Ím, eltelt az időnk,
tikkadt szívünk fáj,
nézd, remeg a bensőnk,
ahogy nő a homály,
kívül dúl a harc,
s lelkünkben a félelem…
de nincs hátra arc,
a hit az nem kényelem!
Végig kell járni ezt a pusztát,
hűséggel az Igazság útját,
s majd a célban megpihenünk!
A lábunk ugyan roskad, fárad,
a gúny és közöny is ránk árad,
de kitartunk rendületlenül.

Guti Tünde - 2026. március 3.

[Guti Tünde]

Életpályám az Úrral

Ott voltál vérző harcaimban,
szívemet tépő kudarcaimban,
Te tanácsoltál küzdelmeimben,
másoknak mondott intelmeimben,
nem hagytál el őrlő bizonytalanságban,
melletted lehetek békén, biztonságban,
erősen tartottál hullámverésben,
hűséggel hordoztál vad keresésben,
ott voltál aggódó imádságaimban,
másokért elhangzott kiáltásaimban,
mellettem álltál, ha magamra maradtam,
bátorítva, ha túl lassan haladtam,
szolgálatomban gyümölcsöt Te érleltél,
szelíd alázatra, ó, hányszor kérleltél,
Lelkeddel értettem meg, amiket tanítottál,
hitben felnőtt korra – Igéddel eljuttattál,
meghajtom a fejem, mint az érett kalász,
s bár én nem lehettem földön emberhalász,
Te vezettél mindig, mikor miket tegyek,
olajat korsómba csakis Tőled vegyek,
lassan, lassan… megfutom az utam,
élő vízzel teli – lepecsételt kutam:
szövétnek a szavad, élő parancsolat,
szívembe bevésett, lángoló karcolat,
Igéd tűz, Igéd fény, lelkemben szerelem,
hozzád fűz, téged áld, te vagy a kegyelem,
vágyom nálad lenni, nem vagyok szomorú,
vár a győzteseknek megígért koszorú!

Guti Tünde – 2026. július 26.

[Guti Tünde]

Aszály kívül-belül

Ájult a rét,
a mező kisült,
egykor
tárult a lét,
most
a félelem ült
ki az arcokra,
így gondolnak
a harcokra,
háborúkra
és sarcokra,
az egykori gondtalanság
jelölte a célt,
bűn, mámor és gondatlanság
sok mindent felélt,
s bizony, az IGAZ SZÓ
nem kellett,
beismerni s elhagyni a bűnt
nem tellett
az alázatból,
mert híjával találtatott,
pedig
mindent megért volna,
ha az ember
nem ördögszekeret tolna,
sötét pernye hull
az alélt világra.

Guti Tünde – 2026. aug. 3.

[Guti Tünde]

Besötétedett

Már elmentek a tavaszi szelek,
lármásan jöttek a kiáltó jelek,
múlik a félelmes, aszályos nyár,
mögötte bilinccsel kezében jár
gyűlölet, hazugság, halál ura,
vad táncot járat ördögi furulya,
térdek roggyannak, ősz fejek fájnak,
hűtlen béresen van már a nyájnak,
kegyetlen lesz a tél és a hideg,
kihűlt a szeretet, a szív is rideg,
hova lett a hit, hova a reménység,
lelkek göröngyét töri a keménység,
magányos szenvedők bús sora fázik,
mind a két szemem forró könnyben ázik,
tudtam, hogy eljön, tudtam, hogy itt lesz,
megvakultaktól életet elvesz,
önként leborulnak, önként adják oda,
viruló jövőkép ekképp tűnik tova,
igazi szabadság csak az Úrtól jöhet,
ezért szólt Nevében sok ébresztő követ,
ki hallgat ma rájuk, ki az, aki figyel,
ki lesz, aki mozdul s igaz útra ügyel…
Besötétedett.

Guti Tünde – 2026. aug. 14.