Legutóbbi hozzászólások

Oldalak: [1] 2 3 ... 10
1
Somer ajin / Re:Kérdések- válaszok, avagy gondolkodjunk együtt.
« Utolsó üzenet: írta Shomer ayin Dátum Tegnap - 20:32:35 »
V.Mózes 6, 4. Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!
  5. Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből.

Áldott Testvérek: Figyeljük meg, az idézet első versét : V.Mózes 6, 4. Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr! Ugyanez eredetiben: S'má Yisraél Adonaj Elohejnu-Adonaj Echad!
Azaz: Halld Israel: Az Úr a mi Istenünk-az Úr Egy!

Egy az Úr-egy az Isten... ez eddig ok- de értjük is? mert az Echad-jelenti azt is hogy egy... (him nem) ; de azt is jelenti, hogy: Egység.
Mi-minthogy tudjuk, hogy ebben az egységben benne van az Atya-a Fiú és a Szent lélek is... és ezen egységben-természetesen tudjuk-mert tudva levő-hogy az Atya a legfőbb és a leg első-
Megértettük, hogy minden ami van-az Atyára mutat, és az Atyát magasztalja, hiszen mindeneket Ő teremtett-akár láthatóak, akár -Láthatatlanok...
És ebből adódóan: Mindenek Őt hirdetik-minden teremtménye-Őt magasztalja.
Ez az Egység is egy roppant fontos tan! Hiszen amit az Isten elrendelt a tanitásaiban-azt természetéből adódóan-Ő Maga is tartja! - Sőt-Maga mutatja be-példaként!
Az egység,ill.: egységre jutás, tehát mind fent-mind pedig itt lent-egy elengedhetetlenül fontos cél.
A mai napon, erről az egységről, illetve az egységre való eljutásról ejtsünk némi szót:

Efézusbeliekhez írt levél 4. rész

1.    
Kérlek azért titeket én, ki fogoly vagyok az Úrban, hogy járjatok úgy, mint illik elhívatásotokhoz, melylyel elhívattatok.
2.    
Teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszútűréssel, elszenvedvén egymást szeretetben,
3.    
Igyekezvén megtartani a Lélek egységét a békességnek kötelében.
4.    
Egy a test és egy a Lélek, miképen elhívatástoknak egy reménységében hívattatok el is;
5.    
Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség;
6.    
Egy az Isten és mindeneknek Atyja, a ki mindeneknek felette van és mindenek által és mindnyájatokban munkálkodik.
7.    
Mindenikünknek pedig adatott a kegyelem a Krisztustól osztott ajándéknak mértéke szerint.
8.    
Ezokáért mondja az Írás: Fölmenvén a magasságba foglyokat vitt fogva, és adott ajándékokat az embereknek.
9.    
(Az pedig, hogy fölment, mit jelentene mást, mint hogy előbb le is szállott a föld alsóbb részeire?
10.    
A ki leszállott vala, ugyanaz, a ki fel is ment, feljebb minden egeknél, hogy mindeneket betöltsön.)
11.    
És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangyélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul:
12.    
A szentek tökéletesbbítése czéljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére:
13.    
Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az Ő megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére:
14.    
Hogy többé ne legyünk gyermekek, kiket ide s tova hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele, az embereknek álnoksága által, a tévelygés ravaszságához való csalárdság által;
15.    
Hanem az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva nevekedjünk Abban, a ki a fej, a Krisztusban;
16.    
A kiből az egész test, szép renddel egyberakatván és egybeszerkesztetvén az Ő segedelmének minden kapcsaival, minden egyes tagnak mértéke szerint való munkássággal teljesíti a testnek nevekedését a maga fölépítésére szeretetben.
17.    
Ezt mondom annakokáért és bizonyságot teszek az Úrban, hogy ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak az ő elméjöknek hiábavalóságában,
18.    
Kik értelmökben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől a tudatlanság miatt, mely az ő szívök keménysége miatt van bennök;
19.    
Kik erkölcsi érzés nélkül, önmagukat a bujálkodásra adták, minden tisztátalanságnak nagy nyereséggel való cselekedésére.

Figyeljük meg ezzel kapcsolatban a példa adást:

IV.Mózes 16,

  23. Akkor szóla az Úr Mózesnek, mondván:
  24. Szólj a gyülekezetnek, mondván: Menjetek el a Kóré, Dáthán és Abirám hajléka mellől köröskörül.
  25. Felkele azért Mózes, és elméne Dáthán és Abirám felé, követék őt Izráel vénei.
  26. És szóla a gyülekezetnek, mondván: Kérlek, távozzatok el ez istentelen emberek sátorai mellől, és semmit ne illessetek abból, a mi az övék, hogy el ne veszszetek az ő bűneik miatt.
  27. És elmenének a Kóré, Dáthán és Abirám hajlékai mellől köröskörül; Dáthán pedig és Abirám kimenének, megállván az ő sátoraiknak nyílásánál feleségeikkel, fiaikkal és kisdedeikkel.
  28. Akkor monda Mózes: Ebből tudjátok meg, hogy az Úr küldött engemet, hogy cselekedjem mind e dolgokat, hogy nem magamtól indultam:
  29. Ha úgy halnak meg ezek, a mint meghal minden más ember, és ha minden más ember büntetése szerint büntettetnek meg ezek: akkor nem az Úr küldött engemet.
  30. Ha pedig az Úr valami új dolgot cselekszik, és a föld megnyitja az ő száját, és elnyeli őket, és mindazt, a mi az övék, és elevenen szállanak alá pokolba: akkor megismeritek, hogy gyalázták ezek az emberek az Urat.
  31. És lőn, a mint elvégezé mind e beszédeket, meghasada a föld alattok.
  32. És megnyitá a föld az ő száját, és elnyelé őket és az ő háznépeiket: és minden embert, a kik Kórééi valának, és minden jószágukat.
  33. És alászállának azok és mindaz, a mi az övék, elevenen a pokolra: és befedezé őket a föld, és elveszének a község közül.
  34. Az Izráeliták pedig, a kik körülöttök valának, mind elfutának azoknak kiáltására; mert azt mondják vala: netalán elnyel minket a föld!
  35. És tűz jöve ki az Úrtól, és megemészté ama kétszáz és ötven férfiút, a kik füstölő szerekkel áldoznak vala.
  36. Szóla pedig az Úr Mózesnek, mondván:
  37. Mondd meg Eleázárnak, Áron pap fiának, hogy szedje ki a temjénezőket a tűzből, a tüzet pedig hintsd széjjel, mert megszenteltettek a temjénezők;
  38. Ezeknek temjénezői, a kik a magok lelke ellen vétkeztek. És csináljanak azokból vékonyra vert lapokat az oltár beborítására. Mivelhogy járultak azokkal az Úr elé, és megszenteltettek: legyenek jegyül Izráel fiainak.
  39. Felszedé azért Eleázár pap a réz temjénezőket, a melyekkel a megégettek járultak vala oda, és vékonyra verette azokat az oltár beborítására.
  40. Emlékeztetőül Izráel fiainak, hogy senki idegen, a ki nem az Áron magvából való, ne járuljon az Úr elé füstölő szerrel füstölögtetni, hogy úgy ne járjon, mint Kóré és mint az ő gyülekezete, a miképen megmondotta vala néki az Úr Mózes által.
  41. És másnap felzúdula Izráel fiainak egész gyülekezete Mózes ellen és Áron ellen, mondván: Ti öltétek meg az Úrnak népét!
  42. Mikor pedig egybegyűle a gyülekezet Mózes ellen és Áron ellen, akkor fordulának a gyülekezet sátora felé: és ímé befedezte vala azt a felhő, és megjelenék az Úrnak dicsősége.
  43. Mózes azért és Áron menének a gyülekezet sátora elé.
  44. És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
  45. Menjetek ki e gyülekezet közül, hogy megemészszem őket egy szempillantásban; ők pedig orczájokra borulának.
  46. És monda Mózes Áronnak: Fogd a temjénezőt, és tégy abba tüzet az oltárról, és rakj reá füstölő szert, és vidd hamar a gyülekezethez, és végezz engesztelést értök, mert kijött az Úrtól a nagy harag, elkezdődött a csapás.
  47. Vevé azért Áron a temjénezőt, a mint mondotta vala Mózes, és futa a község közé, és ímé elkezdődött vala a csapás a nép között. És füstölő áldozatot tőn, és engesztelést szerze a népnek.
  48. És megálla a megholtak között és élők között; és megszűnék a csapás.
  49. És valának, a kik megholtak vala e csapás alatt, tizennégy ezer hétszázan; azokon kivül, a kik megholtak vala a Kóré dolgáért.
  50. És visszatére Áron Mózeshez a gyülekezet sátorának nyílásához. Így szűnék meg a csapás.

Áldott Testvérek, ti magatok vagytok a tanuim-mekkorát tévedtem akkor-amikor azt találtam mondani-nem egy, hanem több alkalommal is, hogy valójában-Mózes töltötte be a Főpap-i hivatást és nem Áron...
Hiszen-Mózes mondta el Áronnak amit tennie kellett.
Valójában pedig a következő fejezetben ott áll az Isten bizonyságtevése- Áronnal kapcsolatban:

IV.Mózes 17,Mózes IV. könyve 17. rész

  1. És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
  2. Szólj Izráel fiainak, és végy tőlök egy-egy vesszőt az ő atyáiknak háza szerint; az ő atyáik házának valamennyi fejedelmétől tizenkét vesszőt; és kinek-kinek a nevét írd fel az ő vesszejére.
  3. Az Áron nevét pedig írd a Lévi vesszejére: mert egy vessző esik az ő atyjok házának fejéért.
  4. És tedd le azokat a gyülekezet sátorában a bizonyság ládája elé, a hol megjelenek néktek.
  5. És lesz, hogy annak a férfiúnak vesszeje, a kit elválasztok, kihajt; így hárítom el magamról Izráel fiainak zúgolódásait, a melyekkel zúgolódnak ti ellenetek.
  6. Szóla azért Mózes Izráel fiainak, és adának néki mind az ő fejedelmeik egy-egy vesszőt egy-egy fejedelemért; az ő atyáiknak háza szerint tizenkét vesszőt; az Áron vesszeje is azok között a vesszők között vala.
  7. És letevé Mózes a vesszőket az Úr elé a bizonyság sátorában.
  8. És lőn másnap, hogy beméne Mózes a bizonyság sátorába; és ímé kihajtott vala a Lévi házából való Áronnak vesszeje, és hajtást hajtott, és virágot növelt, és mandolát érlelt.
  9. És kihozá Mózes mind azokat a vesszőket az Úr színe elől mind az Izráel fiai elé, és miután megnézték vala, vevé kiki az ő vesszejét.
  10. És monda az Úr Mózesnek: Vidd vissza az Áron vesszejét a bizonyság ládája elé, hogy őriztessék ott a lázadó fiaknak jegyül, hogy megszünjék az én ellenem való zúgolódások, hogy meg ne haljanak.

Bizonyságaim vagytok nekem mind-hisz hallottátok tőlem: A Teljes szövegkörnyezetet kell megfigyelni és nem szabad kiragadott igékből-tanulságot levonni... Mondani mondtam-csak nem tettem...
Hiszen éppen a lényeget nem értettem meg csupán én magam sem! Az Egység!!!
Egységben a célért-Egységben az Isten dicsőségére!!! Isten mondja: Mózesnek-Mózes mondja_Áronnak-Áron mondja a Levitáknak-Leviták közvetitik a népnek.
Ez az egység! Erről mondja Pál:

Eff.4,11.    
És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangyélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul:
12.    
A szentek tökéletesbbítése czéljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére:
13.    
Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az Ő megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére.

Nincs kissebb-nincs nagyobb; nincs fontosabb-hanem egy tökéletesen egybe szerkesztett gépezet van, melynek minden egyes csavarja-fogaskereke egyfomán fontos a cél eléréséhez!
Figyeljük meg-mi történik, ha ez nem igy működik:

Mózes IV. könyve 16. rész

  1. Kóré pedig az Iczhár fia, a ki a Lévi fiának, Kéhátnak fia vala; és Dáthán és Abirám, Eliábnak fiai; és On, a Péleth fia, a kik Rúben fiai valának, fogták magokat;
  2. És támadának Mózes ellen, és velök Izráel fiai közül kétszáz és ötven ember, a kik a gyülekezetnek fejedelmei valának, tanácsbeli híres neves emberek.
  3. És gyülekezének Mózes ellen és Áron ellen, és mondának nékik: Sokat tulajdonítotok magatoknak, holott az egész gyülekezet, ezek mindnyájan szentek, és közöttök van az Úr: miért emelitek azért fel magatokat az Úr gyülekezete fölé?
  4. És mikor hallá ezt Mózes, arczra borula,
  5. És szóla Kórénak és az ő egész gyülekezetének, mondván: Reggel megmutatja az Úr: ki az övé és ki a szent, és kit fogadott magához; mert a kit magának választott, magához fogadja azt.
  6. Ezt cselekedjétek azért: Vegyetek magatoknak temjénezőket, Kóré és az ő egész gyülekezete!
  7. És tegyetek azokba tüzet, és rakjatok rá füstölő szert az Úr előtt holnap, és az a férfiú legyen szent, a kit kiválaszt az Úr. Sokat tulajdonítotok magatoknak, Lévi fiai!
  8. És monda Mózes Kórénak: Halljátok meg, kérlek, Lévi fiai:
  9. Avagy keveslitek-é azt, hogy titeket Izráel Istene külön választott Izráel gyülekezetétől, hogy magához fogadjon titeket, hogy szolgáljatok az Úr sátorának szolgálatában, hogy álljatok e gyülekezet előtt, és szolgáljatok néki?
  10. És hogy magának fogadott tégedet, és minden atyádfiát, a Lévi fiait te veled; hanem még a papságot is kivánjátok?
  11. Azért hát te és a te egész gyülekezeted az Úr ellen gyülekeztetek össze; mert Áron micsoda, hogy ő ellene zúgolódtok?
  12. Elkülde azután Mózes, hogy hívják elő Dáthánt és Abirámot, az Eliáb fiait. Azok pedig felelének: Nem megyünk fel!
  13. Avagy kevesled-é azt, hogy felhozál minket a tejjel és mézzel folyó földről, hogy megölj minket a pusztában; hanem még uralkodni is akarsz rajtunk?
  14. Éppen nem tejjel és mézzel folyó földre hoztál be minket, sem szántóföldet és szőlőt nem adtál nékünk örökségül! Avagy ki akarod-é szúrni az emberek szemeit? Nem megyünk fel!
  15. Megharaguvék azért Mózes igen, és monda az Úrnak: Ne tekints az ő áldozatjokra! Egy szamarat sem vettem el tőlök, és egyet sem bántottam közülök.
  16. Azután monda Mózes Kórénak: Te és a te egész gyülekezeted legyetek az Úr előtt; te és azok és Áron, holnap.
  17. És kiki vegye az ő temjénezőjét, és tegyetek abba füstölő szert, és vigyétek az Úr elé, kiki az ő temjénezőjét; kétszáz és ötven temjénezőt. Te is, és Áron is, kiki az ő temjénezőjét.
  18. Vevé azért kiki az ő temjénezőjét, és tevének abba tüzet, és rakának arra füstölő szert, és megállának a gyülekezet sátorának nyílása előtt, Mózes is és Áron.
  19. Kóré pedig összegyűjtötte vala ellenök az egész gyülekezetet a gyülekezet sátorának nyílásához, és megjelenék az Úrnak dicsősége az egész gyülekezetnek.
  20. És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván:
  21. Váljatok külön e gyülekezettől, hogy megemészszem őket egy szempillantásban...

A továbbiakról az imént már olvastunk...
Ahogy Anna illetve ezt Mirjám is megénekelték már:

Sámuel I. könyve 2. rész

1.    
És imádkozék Anna, és monda: Örvendez az én szívem az Úrban,
Felmagasztaltatott az én szarvam az Úrban.
Az én szám felnyílt ellenségeim ellen,
Mert szabadításodnak örvendezek én!
2.    
Senki sincs olyan szent, mint az Úr,
Sőt rajtad kivül senki sincs.
Nincsen olyan kőszál, mint a mi Istenünk.
3.    
Ne szóljatok oly kevélyen, oly nagyon kevélyen;
Szátokból ne jőjjön kérkedő szó,
Mert mindentudó Isten az Úr,
És a cselekedeteket ő ítéli meg.
4.    
Az erős kézíjjasokat megrontja,
És a roskadozókat erővel övedzi fel,
5.    
A megelégedettek bérért szegődnek el,
Éhezők pedig nem lesznek;
S míg a magtalan hét gyermeket szül,
A sok gyermekű megfogyatkozik.
6.    
Az Úr öl és elevenít,
Sírba visz és visszahoz.
7.    
Az Úr szegénynyé tesz és gazdagít,
Megaláz s fel is magasztal;
8.    
Felemeli a porból a szegényt,
És a sárból kihozza a szűkölködőt,
Hogy ültesse hatalmasok mellé,
És a dicsőségnek székét adja nékik;
Mert az Úré a földnek oszlopai,
És azokra helyezé a föld kerekségét.
9.    
Híveinek lábait megoltalmazza,
De az istentelenek setétségben némulnak el,
Mert nem az erő teszi hatalmassá az embert.
10.    
Az Úr, a kik vele versengenek, megrontja,
Mennydörög felettök az égben,
Az Úr megítéli a földnek határait,
Királyának pedig hatalmat ad,
És felemeli felkentjének szarvát!

Isten előtt-nincs kissebb vagy nagyobb; gyengébb vagy erősebb-hisz mindeneket Ő teremtett, és Ő övedzi fel a teremtményeit. Mindenek Őt szolgálják, és mindenek felett Ő tart Itéletet!
Aki magát nagyobbra-többre tartja- azt megalázza, akiket pedig elnyomtak-megaláztak azt felemeli...

Korinthusbeliekhez írt I. levél 12. rész

1.    
A lelki ajándékokra nézve pedig nem akarom, atyámfiai, hogy tudatlanok legyetek.
2.    
Tudjátok, hogy pogányok voltatok, vitetvén, a mint vitettetek, a néma bálványokhoz.
3.    
Azért tudtotokra adom néktek, hogy senki, a ki Istennek Lelke által szól, nem mondja Jézust átkozottnak; és senki sem mondhatja Úrnak Jézust, hanem csak a Szent Lélek által.
4.    
A kegyelmi ajándékokban pedig különbség van, de ugyanaz a Lélek.
5.    
A szolgálatokban is különbség van, de ugyanaz az Úr.
6.    
És különbség van a cselekedetekben is, de ugyanaz az Isten, a ki cselekszi mindezt mindenkiben.
7.    
Mindenkinek azonban haszonra adatik a Léleknek kijelentése.
8.    
Némelyiknek ugyanis bölcseségnek beszéde adatik a Lélek által; másiknak pedig tudománynak beszéde ugyanazon Lélek szerint;
9.    
Egynek hit ugyanazon Lélek által; másnak pedig gyógyítás ajándékai azon egy Lélek által;
10.    
Némelyiknek csodatévő erőknek munkái; némelyiknek meg prófétálás; némelyiknek pedig lelkeknek megítélése; másiknak nyelvek nemei; másnak pedig nyelvek magyarázása;
11.    
De mindezeket egy és ugyanaz a Lélek cselekszi, osztogatván mindenkinek külön, a mint akarja.
12.    
Mert a miképen a test egy és sok tagja van, az egy testnek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy test, azonképen a Krisztus is.
13.    
Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg.
14.    
Mert a test sem egy tag, hanem sok.
15.    
Ha ezt mondaná a láb: mivelhogy nem kéz vagyok, nem vagyok a testből való; avagy nem a testből való-é azért?
16.    
És ha a fül ezt mondaná: mivelhogy nem vagyok szem, nem vagyok a testből való; avagy nem a testből való-é azért?
17.    
Ha az egész test szem, hol a hallás? ha az egész hallás, hol a szaglás?
18.    
Most pedig az Isten elhelyezte a tagokat a testben egyenként mindeniket, a mint akarta.
19.    
Ha pedig az egész egy tag volna hol volna a test?
20.    
Így azonban sok tag van ugyan, de egy test.
21.    
Nem mondhatja pedig a szem a kéznek: Nincs rád szükségem; vagy viszont a fej a lábaknak: Nem kelletek nékem.
22.    
Sőt sokkal inkább, a melyek a test legerőtelenebb tagjainak látszanak, azok igen szükségesek:
23.    
És a melyeket a test tisztességtelenebb tagjainak tartunk, azoknak nagyobb tisztességet tulajdonítunk; és a melyek éktelenek bennünk, azok nagyobb ékességben részesülnek;
24.    
A melyek pedig ékesek bennünk, azoknak nincs erre szükségök. De az Isten szerkeszté egybe a testet, az alábbvalónak nagyobb tisztességet adván,
25.    
Hogy ne legyen hasonlás a testben, hanem ugyanarról gondoskodjanak egymásért a tagok.
26.    
És akár szenved egy tag, vele együtt szenvednek a tagok mind; akár tisztességgel illettetik egy tag, vele együtt örülnek a tagok mind.
27.    
Ti pedig a Krisztus teste vagytok, és tagjai rész szerint.
28.    
És pedig némelyeket rendelt az Isten az anyaszentegyházban először apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul; azután csodatévő erőket, aztán gyógyításnak ajándékait, gyámolokat, kormányokat, nyelvek nemeit.
2
Árvai Emil / Re:Ige
« Utolsó üzenet: írta Guti Tünde Dátum Tegnap - 10:58:48 »
Ámen!
3
Dicsőítsük Istent! / Re:Keresztény énekek
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum 2021 Június 11, 20:45:47 »
Ferencz Péter - Kerekes Ernő:. Előtted állva

4
Árvai Emil / Re:Gondolatok
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum 2021 Június 11, 20:37:34 »
C. S. Lewis:

"Keresztények között néha felmerülnek olyan kérdések, amelyekre úgy vélem, nem kaptunk még feleletet. Van néhány kérdés, amelyre sosem fogom megtudni a választ: s ha feltenném őket, akár egy jobb világban is, azt a választ kaphatnám (amennyire én tudom), amit egy nálam sokkal jelentősebb kérdező kapott: "Miért fontos ez neked? Kövess engem!”*

* (János ev. 21:21-22)
5
Árvai Emil / Re:Ige
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum 2021 Június 11, 05:47:02 »
"Az Úr a mi bíránk, az Úr a törvényadónk, az Úr a királyunk, Ő ment meg minket."

"Közel van Isten országa."

(Ézs 33:22, Mk 1:15)
6
Guti Tünde / Re:Életjelek
« Utolsó üzenet: írta Guti Tünde Dátum 2021 Június 08, 14:57:11 »
Úton hazafelé

 

Ó, milyen gyermeteg dolog volt azt gondolni,

hogy éveim számának növekedésével,

hitem érettebbé válásával és megannyi tapasztalatommal

könnyebb lesz az út hazafelé...

Az örökkévalósághoz képest csak röpke,

mulandó pillanatnak tűnik a földi boldogság!

Nem akarok semmit sem megkaparintani,

nem ragaszkodom semmihez foggal-körömmel.

Váratlan ajándékok a gazdag örömök,

mint szikkadt földnek a lágy eső,

mint zöldellő gabonamezőnek az áldott napsugár.

Amilyen édes a vágy Megváltóm után,

amilyen szenvedélyes az óhaj, hogy örökre vele legyek,

annyira nehéz a világban egyre növekvő gonoszság látványa.

Itt van testvéreim, barátaim gondja, baja is,

sőt az egyház elhajlása miatti fájdalom,

sokaknak az Igazságtól való elfordulása okozta bánat,

és az egyre több, megértett Ige terhe, súlya,

mely figyelmeztet, naponta int és ösztökél

az Istennek szentelt életre.

Bizony, nem könnyebb, hanem nehezebb az út,

mikor végre a célegyenesbe érünk,

gyakran borús fellegek gyűlnek fölém,

és futásom heves küzdelemmé válik.

A fegyelmező „kékek, zöldek” elvégezték dolgukat,

a tanítások, leckék, a mindennapos nevelés,

az agyag formálódása a Fazekas kezei alatt…

Néha kirobbanó az örömöm, egekig szökken a tűz,

ami a szívemben lángol, máskor mély a csend,

a lelkem hallgatag, és újra felveszem a keresztemet.

Nap mint nap számot vetek. Készen állok?

Befejezhetném futásomat, ha ma szólítana el Mesterem?

Minél idősebb vagyok, minél érettebb a hitben,

annál több csiszolni valót vélek felfedezni még.

Talán más is így van ezzel?

De megyek tovább, szívemben és kezemben az Ige,

lábam előtt mécses, lelkemben olaj és tűz,

s tudom: Jézus csüggedéseim ellenére célba vezet.

 

2021. június 7.                                 Guti Tünde
7
Árvai Emil / Re:Ige
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum 2021 Június 08, 12:59:34 »
Jeremiás könyve 29:7   (kat. ford.)

"Munkálkodjatok annak az országnak jólétén,
amelybe vittelek benneteket;
imádkozzatok érte az Úrhoz,
hiszen jóléte a ti jólétetek is."
8
Ismerkedés és szabadidő / Re: Hírek a világból
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum 2021 Június 08, 07:24:31 »
9
Árvai Emil / Re:Ige
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum 2021 Június 06, 15:26:15 »
János evangéliuma 16:9

"A bűn az, hogy nem hisznek Énbennem." - mondta Jézus.
10
Árvai Emil / Re:Ige
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum 2021 Június 06, 11:32:05 »
Jelenések könyve 14:7

"Féljétek az Istent, és adjatok neki dicsőséget,
mert eljött ítéletének órája;
imádjátok Őt, aki teremtette a mennyet és a földet,
a tengert és a vizek forrásait."
Oldalak: [1] 2 3 ... 10