10
« Utolsó üzenet: írta Guti Tünde Dátum 2025 Február 07, 13:55:42 »
Az életidegen feminizmus következményei
…..
Milyen menő dolog volt, amikor a II. világháború után a nők traktorra ültek és részt vettek a nehéz, termelőszövetkezeti munkában! Milyen vagány dolog volt Keleten és Nyugaton egyaránt, amikor lányok, asszonyok álltak a gyártósor mögé, hogy ők is keményen dolgozzanak. Évekkel később milyen lenézett volt a háztartásbeliként otthon tevékenykedő, sütés-főzés-mosás-takarítás összehangolt harmóniájában gyermekeit odaadóan nevelő édesanya!
Eléggé megalázott helyzetbe került az az anyuka (aki három fiacskájával töltötte az időt a játszótéren), amikor azt mondta neki valaki: "Látom, maga tele van gyerekkel…"
Milyen, mások fölé emelő, magasztos, büszke érzés lehetett a hangjukat egyre harsányabban hallató feministáknak, kivívni jogaikat! Mert érnek ők is annyit, mint a férfiak! Majd ők megmutatják, hogy képesek ugyanazt elvégezni, sőt még túl is szárnyalják őket! S valóban megmutatták. Ezt teszik azóta is.
Egyidejűleg vált rengeteg férfi tutyimutyivá, közömbössé, jellemtelenné, kihúzva vállát a vezetés, a terhek és a felelősség alól. A régi "hős" példaképek elkoptak, elvesztek.
Idővel az vált elfogadottá, később természetessé, majd kötelezővé, hogy – mivel az édesanyák is dolgoznak – a gyermekek óvodába járnak iskola előtt. Ám a pénz fontos! A hőn óhajtott célok, vágyak, sikerek… S már bölcsődére is szükség lett. Azzal magyarázva, hogy mindez a család jobb megélhetéséért.
Tényleg?
S közben a gyermek egyre hamarabb szakadt el a szüleitől mind fizikailag, mind lelkileg. Hamar meglazultak a kötelékek, kiüresedtek a kapcsolatok, és egyszer csak azon vette észre magát apuka, anyuka, hogy tehetetlenek. Csemetéik irányítását átvette az óvoda, iskola, napközi, gondolkodásukat pedig az edzők, barátok, játszótársak alakították. A korábbi értékrend felborult, erősen befolyásolta a megszerzett ismeret és a haverokkal töltött idő, eltűnt a tisztelet és jómodor.
Célirányos, ördögi terv részeként került ki a gyermeknevelés a szülők kezéből. Egyre többen felismerik, miért küzdenek a tinik elvetettséggel, és miért van szükség annyi pszichológusra.
Olvassuk, halljuk, hogy hiányos nevelésben részesült, infantilis, felelőtlen édesapák és édesanyák kapitulálnak tanácstalanul, olykor félve, fejükre nőtt fiaik, lányaik előtt. Elvesztették hatáskörüket. Önként váltak meg tőle felmenőikkel együtt, egy sok évtizede tartó, hosszú folyamatban. Fontos megemlíteni, hogy vannak még kivételek!
A feminizmus és a szabad szerelem szinte egyszerre tört utat magának, szétzüllesztve az Istennek hátat fordító társadalmakat. Szövetségi hűség helyett rózsaszín ködöt keresnek a fiatalok, mert a felelősség helyett legtöbben a "nekik járó" boldogságot, túlfűtött érzelmeket és testi gyönyöröket hajszolják kimerülésig. Oka a lét értelmével nem törődő ego, az élet tele szájjal habzsolása. A Teremtő Isten jogrendje helyett a kívánságoké, vágyaké lett a főszerep, ezzel párhuzamban megoldatlan pszichiátriai problémák, válások, tönkrement családi életek pedig a gyümölcsök.
Divatból inkább tartanak háziállatokat, mintsem vállalnák az utódnemzés kihívásait. Sokan elbutulnak, mert önálló, töprengve vizsgálódó gondolkodás helyett mindent a fősodratú médiától várnak – és kapnak is. Nem kevesen ördögfattyak, szexuálitásukban elállatiasodnak, és kéjelgő – legtöbbször leleplezetlenül – ragadozó pedofilokká válnak. Elég megnézni Füssy Angéla megrázó tényfeltáró videóit ahhoz, hogy rádöbbenjünk: már "keresztyén" kishazánkban is hemzsegnek az ilyen bűnözők.
A 21. század generációja már nem is akarja érteni, hogy a házasság sokkal több és teljesen más, mint amit a szappanoperákból vagy hollywoodi filmekből megismertek. Számukra életidegen Isten eredeti elképzelése a házasságról, ami egy mindhalálig elkötelezett hitbeli szövetség, melyben ajándék a szerelem, és felelősséggel elvárt az egymás iránti kölcsönös tisztelet, támogatás. A házastársi szeretetet tanulni kell, mint házat - folyton építeni. Komoly munka a kapcsolat életben tartása és fejlesztése, mert nehezítik a napi küzdelmek, lelki harcok, sőt a gyermeknevelés és a felnőttkori érettséggel a saját személyiség változásai is.
Az örökkévaló Isten minden terve tökéletes. Amit az ember elé tárt, az is. Ha a ma élő társadalmak nem sátáni, hanem mennyei értékrend szerint élték volna életüket, nem roppantak volna össze. Természetesen, ez az egyes emberek hitével vagy éppen a biblikusság elleni lázadásával táplált életminőségétől függ.
Földünk kárhozatba süllyed, a végső napokat éljük, melyek leginkább Noé, Lót, Sodoma és Gomora napjaihoz hasonlítanak. Közel a nap, amikor Jézus Krisztus visszajön és ítéletet tart.
Mindenkinek meg kell majd jelennie trónja előtt, hogy elvegye méltó jutalmát tetteinek.
Térjetek meg! Változtassátok meg gondolkodásotokat és utaitokat!
Guti Tünde – 2025. január 24.