Legutóbbi hozzászólások

Oldalak: [1] 2 3 ... 10
1
Árvai Emil / Re:Gondolatok
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum Tegnap - 11:22:28 »
"Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is – valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtehetted.”

Albert Schweitzer (internetről, parokia hu)
2
Árvai Emil / Re:Új verseim
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum Tegnap - 05:26:58 »
SAULBÓL PÁL

Hosszú volt az út Damaszkuszig,
el sem értem úticélomat.
Senki erős meg nem alkuszik,
életet vagy halált osztogat.

Ő, akit csak öldökölni vágytam,
arca fényét szegte ellenem,
szétolvasztva nagyravágyó szárnyam,
elvakítva elvakult szemem.

Názáreti így győzött le engem,
átölelt, hogy hű rabja legyek;
rossz Saulból Pál apostol lettem:
jó hírt várva várnak nemzetek.
3
Dicsőítsük Istent! / Re:Egyéni dalok, versek és egyéb szerzemények.
« Utolsó üzenet: írta Guti Tünde Dátum 2023 Március 30, 20:42:13 »
Igen!


Igen!
Esendő vagyok és törékeny,
merengő olykor, sérülékeny,
de sosem hiszékeny,
s főleg nem engedékeny,
ha fanyar ízű, amit hallok,
ma már csakis olyat vallok,
amit megmértem az Ige mérlegén.

Igen!
A múltban én is kalandoztam,
olykor göröngyben botladoztam,
mégis felálltam, ha elestem,
mert hívott, Isten arcát kerestem!
Nem lehetek hát elengedő,
bármennyire nem kelendő
a színtiszta SZÓ,
számról száll fel a jajszó,
ha a Törvényt hamisítják,
nagy kevélyen megcsorbítják…
Ilyenkor háborog a lelkem!

Igen!
Néha elszunnyadok, mégis küzdve várom,
űzött szívem roskad, Atyám elé tárom,
s ha csüggedek, remélve kérdezem:
"Meddig a harc?" fáradok… érezem,
bensőm sóhajt… fel az égig…
s hallom, biztat: "Tarts ki végig!"

Igen! Hű maradok bármi áron!


Guti Tünde - 2023. március 27.     
4
Árvai Emil / Re:Gondolatok
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum 2023 Március 30, 19:21:24 »
"Istent nem az elvárásai definiálják, hanem a szeretetkapcsolatra vágyakozása,
és ez az egyik, amiben »Isten-képűek« vagyunk."

Rácz Gábor (internetről - parokia hu)
5
Árvai Emil / Re:Olvasónapló
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum 2023 Március 30, 18:46:51 »
"Mindannyiunknak megvannak az egyedi fájdalmai, amelyeket tényleg úgy él meg az ember, hogy azokat senki nem érti meg.

Ezek egyedi sorsok, egyedi történetek, egyedi fájdalmak...
Nem állhatunk meg a drámánál és a múltnál, mert különben hamis identitásunk alakul ki.

Áldást örököltünk."

Tapolyai Emőke (internetről, 777blog)
6
Dicsőítsük Istent! / Re:Versek
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum 2023 Március 30, 13:03:58 »
Tompa Mihály: ÚJ SIMEON

Térdem remeg, hajam fehérlik,
Orcám redős ... öreg vagyok!
S az új évet megértem ismét ...
Nem vittek el bú, kor, bajok!
Az élet mintegy kérdi tőlem:
Mire vársz még? minek vagy itt?
És tol, mikép a fán letolja
Az ifju lomb a tavalyit.

Mégis, mit szivem váltig óhajt
És fennhangon kér ajakam:
Az: hogy csak éljek! kínosan bár,
Kenyér nélkül, hajléktalan;
Ha most meghalnék, el nem érve,
Mit szívem oly buzgón remélt:
Nem tartanám hosszabbnak éltem,
Mint egy kimúló kisdedét.

S mért függök e zajos világon,
Mikor csend s béke lesz amott?
Mit várhatok még életemtől?
Semmit, semmit ... csak egy napot!
Melynek fényes, csábos reménye
A rég megunt földön maraszt,
S gátolja e sárház ledőltét ...
Azt a napot várom, csak azt!

Szép, szép leend az! sok hasonlót
Nem szűlnek évek, századok;
Oh, hogy e fényes, e dicső nap
Mivoltáról nem szólhatok!
Pedig képét itt hordom ... amint
Magát lelkembe rajzolá;
Ahogy velem volt alva s ébren,
Ahogy kisért mindenhová.

Rá gondolék magányom csendén,
S ha örvény nyilt hajóm alatt,
Rá a börtön fojtó legében,
És bujdokolva, mint a vad;
Heves csatákban azt kerestem
A por- s füstben szakadt derűn,
Hulló vérem- s muló napomra
Miatta néztem keserűn.

Sokszor véltem, hogy messze van még,
Sokszor hittem, hogy már közel!
Sugárit fellövelni láttam:
Akkor fedé sürű köd el;
Elhalványult, leszállt reményem,
S megint mosolygva tűnt elő,
Mint nyári esthajnal világa
Lassan mindig keletre jő.

Igy folyt el éltem, - s vén vagyok már
De boldogabb, mint annyi sok,
Kiknek tört hittel kelle délben
A koporsóba szállniok:
Az új évet köszöntve: lelkem
A hitnek karján ringatom,
Hogy e feltünt év rejti, hozza
Ama napot, az én napom!

Oh, akkor életem megújul!
Izmam gyors lesz, vérem meleg;
Kézen fognak, kik koszorúsan
S dalolva közben lejtenek;
Az életnek rozsdája: a gond,
Kor, kétség, bánat: egy se bánt!
E várt napon lelkem utószor
Cseng, villog fényes kard gyanánt.

S ha feltárúl az áldozóknak
Ama szent csarnok kapuja,
S megzendül a győzelmi ének:
Hallélujah! Hallélujah!
Ha tömjénem javát az oltár
Izzó tüzére hintenem:
Elég, elég lesz, ...! vén szolgádat
Bocsásd el akkor, Istenem!
7
Árvai Emil / Re:Új verseim
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum 2023 Március 27, 21:33:45 »
SAUL MEGTÉRÉSE

Öldökléstől lihegve,
Damaszkuszba sietve
frontálisan ütköztem
Ővele, kit üldöztem.

Elvakított égi fény,
nem bírtam Rá nézni én;
kiütéses vereség
nem volt még ily nyereség.

Hangja szólt, az isteni;
megadtam magam Neki.
Nincs már saját igazam,
Őt szolgálom boldogan.

......................................

PÁLFORDULÁS

Názáretit üldözőbe vettem;
átölelt, míg vakon nekimentem.
Vége szakadt Saul haragjának;
minden népek örömhírre várnak.

.................................

ÉBREDÉS
1.
Urunk, hozzád rohanunk,
Szent Lélekkel tankolunk.
Pokol kapui ha törnek,
mentjük ki a menthetőket.
2.
Ébredés ha kezdődik,
megvilágítás lesz más;
szemeidbe könny szökik,
térdre hullva mennybe látsz.
8
Árvai Emil / Re:Olvasónapló
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum 2023 Március 27, 14:22:07 »
"Fontos, hogy igyekezzünk helyes megvilágításban látni a mostani nehéz helyzetet. A háború egyáltalán nem hoz létre valamiféle új emberi helyzetet; egyszerűen csak túlzott mértékben elénk állítja az emberiség állandó helyzetét, amelyet ily módon már nem hagyhatunk figyelmen kívül.
Az emberi élet mindig is szakadék szélén zajlott..."

C. S. Lewis, 1939. (internetről, magyarkurir hu)
9
Árvai Emil / Re:Saját gondolataim
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum 2023 Március 27, 07:04:03 »
Az énközpontúság magaslatáról
az alázat völgyén át vezet az út
Isten imádatának és szolgálatának hegyvidékére.

.......................................................

Kétféle ember van:
az egyiknek mindig igaza van;
a másik őszinte.

....................................................

AZ ÉBREDÉSRŐL
Egyéni ébredést bármikor kezdeményezhetek, pl. a "belső szobámban".
A közösségi ébredés élménye sajnos ritka. Pedig az ébredés a keresztyénség normális állapota, szerintem.
10
Ismerkedés és szabadidő / Re: Hírek a világból
« Utolsó üzenet: írta Árvai Emil Dátum 2023 Március 26, 07:37:40 »
"AMERIKAI ÉBREDÉS

Származhat-e valami jó Názáretből, illetve Amerikából?

A Kentucky állambeli mindössze hatezer lakosú Wilmore-ban működik az Asbury egyetem és teológiai szeminárium. Asbury, a történelmi metodista tradíciót képviselő teológiai intézmény. A wesleyánus szentség-mozgalom legjelentősebb bástyája Amerikában. Az ott tanuló diákok között indított el a Szentlélek egy erőteljes ébredést ez év (2023.) február 8-án.

Hogyan történt?

Délelőtt tíz órakor a diákok, a tanórák előtti szokásos istentiszteletre gyűltek össze a kápolnában. Elvileg 11 órakor véget ért, de néhányan maradtak még énekelni és imádkozni. Pár órával később társaik észrevették, hogy még mindig éneklés zendül ki a kápolnából. Többen visszatértek oda csak benézni, hogy mi történik. Perceken belül zsúfolásig megtelt a terem. Odabent Isten imádata folyt énekben és imádságban, felváltva egy-egy élő bizonyságtétellel és bűnvallással. Nem volt híres vendégelőadó, nem volt spéci hangosítás és fényeffektus, nem volt semmilyen előszervezés, nem volt meghirdetve az esemény, nem készült rá senki.
Innentől kezdve azután napokon át, éjjel-nappal 24 órában folyt az istentisztelet egészen február 21-ig, amikor az intézmény vezetője, Dr. Kevin Brown kiállt a teltházas gyülekezet elé és bejelentette, hogy kénytelenek korlátozni az összejöveteleket napi egy esti istentiszteletre, amelyre főleg 15-25 éves fiatalokat várnak. Erre a bejelentésre azért volt szükség, mert a social média által elterjedt a hír az USA-ban és szerte a világon, hogy Isten Lelke hatalmasan működik az Asbury szemináriumban. A hír hallatára többezer ember utazott Wilmore-ba. Braziliából, Indonéziából és más távoli országokból keltek útra, és majdnem minden amerikai államból is, hogy lássák, mit cselekszik Isten az asbury diákok között. A legtöbb vendég nem tudott bejutni a kápolnába, így a kampusz szabadtéri részén több ezres tömegben imádkoztak és énekelték a kihangosított énekeket. A helyi és a megyei rendfenntartó szervek egy adott ponton már nem engedték be a kis városkába a látogatókat, mert a település nem alkalmas ekkora tömeg fogadására.

Mi történt?

Az egyik diák fogalmazta meg számomra a legérthetőbben. A „Z” nemzedékben, akik a mai fiatalok, az önhazugság és a romlottság elérte azt a legmélyebb pontot, ahonnan éhesen, szomjasan és reménység nélkül már csak egyetlen opció maradt: kiáltani Istenhez... és Isten válaszolt.

„Boldogok, aki éheznek és szomjaznak az igazságra (megigazulásra), mert ők megelégíttetnek.” (Máté ev. 5:6)

Február 23-án, az esti istentiszteletet egyenes adásban közvetítette az egyik keresztyén tévé csatorna. Az istentisztelet elemei nem változtak: rövid igei buzdítások, közös dicsőítés, imádkozás, bizonyságtételek szabadulásról, testi-lelki gyógyulásokról, imádat, dicsőítés, ima hármas-négyes csoportokban, rövid igei bizonyságtétel... Továbbra sincs sztár előadó, nincs híres énekes vagy énekegyüttes, nincs szuper technikai rásegítés, nincs semmi, csak a Szentlélek erőteljes jelenléte.

Egy résztvevő azt mondta:
- „Elmentem, kicsit szkeptikusan, hogy lássam mennyire valódi ez az egész. Amikor beléptem a terembe, váratlanul azt éreztem, hogy le kell vennem a cipőmet, mert a hely ahol állok, szent. A következő nyolc órát könnyek között töltöttem ott állva a tömegben, mert nem volt ülőhely, de nem vettem észre az idő múlását, és azt sem, hogy állok.”

(Lukács János - Evangéliumi Hírnök,
az Észak-Amerikai Magyar Baptista Szövetség lapjában megjelent írás nyomán)
Oldalak: [1] 2 3 ... 10