Szabadság - Szolgaság - Szabadosság (Testiesség).

Gal 5,1    
„Annakokáért a szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg, és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával.”

Istentől áldott Testvéreim. Gyakorta hallott szavak ezek a Hívői körökben: Szabadságra hívott az Úr... Bár valóban gyakorta halljuk-ismételgetjük ezt a szót, sajnos ez nem jelenti azt, hogy értjük is! Addig amíg az Istentől felkínált szabadság fogalmát nem értjük meg, addig van először is a szolgaság gyakorlata, ezen felül pedig a szabadosság-vagyis más néven: testiesség gyakorlata...( ezzel élnek többen.) A Szolgaság állapota kétféleképpen történhet:

1; Akaratom ellenére     (rabszolgaság)
2; Akaratom szerint

A rabszolgaság idejére az jellemző: Akaratom ellenére szolgálok! Nem az én döntésem szerint-nem a szívem szerint, sőt egyáltalán nem volt választásom! Lelki értelemben ez azt jelenti: Nem is tudtam hogy választhattam volna mást is! Sőt nem is tudtam hogy lett volna más...Tehát tudatlanság miatt az egyetlen utat választottam. Nem tudtam hogy ez rossz, hiszen nem is tudtam arról hogy mi a jó! Ha nincs ismeretem az Jóról-az igazról, akkor nincs és nem is lehet ismeretem a rosszról sem! Hiszen kontraszt nélkül nincs viszonyítás! Ha nincs ellenpélda, akkor nincs választás sem! Ezért is mondta Pál:

Rm 5,13    
„Mert a törvényig vala bűn a világon; a bűn azonban nem számíttatik be, ha nincsen törvény.”

Tehát ennek a rabszolgaság állapotának vetett véget Isten egyszer s mindenkorra. Ez az ahonnan erős és hatalmas karjával szabadította ki egyszer az Úr az Övéit Egyiptom földén, felajánlva nekik hogy az Ő szolgái legyenek az Isten által adatott Törvény cselekedetei által, majd az idők teljességére való eljutáskor a Teljes váltság megfizetése által, Felszabadított bennünket az Ő Fia, Jézus Krisztus engesztelő áldozata által. És innen datálódik a fiúságunk egyszer s mind! Jézus mondja:

Mt.17,24-26  
„Mikor pedig eljutottak vala Kapernaumba, a kétdrakma-szedők Péterhez menének és mondának néki: A ti mesteretek nem fizeti-é a kétdrakmát? Monda: Igen. És mikor beméne a házba, megelőzé őt Jézus, mondván: Mit gondolsz Simon? A föld királyai kiktől szednek vámot vagy adót? a fiaiktól-é, vagy az idegenektől? Monda néki Péter: Az idegenektől. Monda néki Jézus: Tehát a fiak szabadok.”

Ezek szerint a szabadság, csak az engesztelő áldozat után lett jogerős! Hiszen pont erről beszél Pál:

Galátziabeliekhez írt levél 4,1-8
„Mondom pedig, hogy a meddig az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek; Hanem gyámok és gondviselők alatt van az atyjától rendelt ideig. Azonképen mi is, mikor kiskorúak valánk, a világ elemei alá voltunk vettetve szolgaként: Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát, a ki asszonytól lett, a ki törvény alatt lett, Hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot. Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta az Isten az ő Fiának Lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atya! Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Istennek örököse is Krisztus által. Ámde akkor, mikor még nem ismertétek az Istent, azoknak szolgáltatok, a mik természet szerint nem istenek.”

Ahhoz hogy Pál eme tanítását megérthessük, elsőként meg kell látnunk-fel kell ismernünk a félelmes Igazságot! Rá kell döbbennünk arra a Tényre, hogy ez a generáció, mennyire el van maradva attól a generációtól! Az abban a korban élő Keresztények kijöttek a rabszolgaságból, de egyensúlyt veszítve magukat akadályozták abban hogy a fiúság állapotába kerüljenek, mert az Isteni Törvényekkel magukat a törvény szolgáivá akarták tenni! Ettől óvta őket Pál és a többi Apostol!
Ám a mostani Generáció, bár felszabadultak Isten által a bűn rabszolgaságából, de Testi vágyaiktól hajtva, immár szabad akarattal élnek Testi életet, tehát visszamennek Egyiptomba! Mert nem Isten vezetése a mérvadó sokuk számára, nem Isten akarata a legfőbb... mindig a saját ötletek-az emberi vélemények-a Teóriák és dogmák... Ez az tulajdonképp, amiről így szól a Zsidókhoz írt levél szerzője:  

Zsid.10,26-31
„Mert ha szándékosan vétkezünk, az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs bűnökért való áldozat, Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülőket. A ki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanubizonyságra irgalom nélkül meghal; Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, a ki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, melylyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Lelkét bántalmazza? Mert ismerjük azt, a ki így szólt: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr. És ismét: Az Úr megítéli az ő népét. Rettenetes dolog az élő Istennek kezébe esni.”

Hiszen pontosan ez az a szörnyűség, ami miatt annyian elvesztek a pusztában Mózes idejében! Ez volt az a bűn amiért jöttek a tüzes kígyók... Azok az emberek szívükben visszafordultak Egyiptom felé, nekik nem kellett az Isten által felajánlott szabadság. Ettől óvta őket az Örökkévaló... Még a Királyi törvényben is figyelmezteti a népét ettől a bűntől! ( V.Mózes 17,6) És most itt állunk Testvérek, és sandán pillantunk egymásra... Mert az Isten ugyan megszabadított bennünket az Ő Igéje által. Már tudjuk mi a jó, mi a helyes. Tudjuk hogy mindaz ami azokon kívül van az BŰN! Tehát rabszolgaságról már szó sem lehet... Isten a mi bűneink miatt nem veri el a port újra a rabszolgatartón, mert már nincs rabszolgatartó! Jézus azt mondja:

Mt 6,24    
„Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.”

Jézus nem Micráimról-vagyis Egyiptomról szól mint rabszolgaságról, hanem a Mammonról, mint a "másik oldal" Uráról aki szolgákat gyűjt! A rabszolgaság és a szolgaság között az a különbség tehát újra: Míg a rabszolgaság esetén nem beszélhetünk választásról, addig a szolgaság az önkéntes döntés szerint van! Mi hát ez az önkéntesség, és honnan ered? Ádám és Éva döntött tehát, amikor bár tudták Isten akaratát arra nézve hogy arról a fáról ne egyenek, mégis úgy döntöttek hogy esznek... A következő pillanatban már Testileg gondolkodtak! Felismerték hogy mezítelenek és elrejtőztek... bujkáltak Isten elől... Eddig a pillanatig éltek a Szellem szabadságában közösségben Istennel,hiszen meg van írva:

1Móz 3,8    
„És meghallák az Úr Isten szavát, a ki hűvös alkonyatkor a kertben jár vala; és elrejtőzék az ember és az ő felesége az Úr Isten elől a kert fái között.”

Tehát az Örökkévaló minden nap meglátogatta őket, közösséget gyakorolt velük. Ebből a közösségből nem Isten lépett ki, hanem az ember,mégpedig a Testi ember. A Bűnig volt az ember, ( Ádám) Élő lélek!!! Mert Isten az életnek leheletét lehelte az ő orrába.

1Móz 2,7    
„És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.”

A Bűn bejövetelével lett az Testi ember, amikor is az Istentől kapott lélek a halál állapotába került, elveszítve az irányítást a test felett. A Lélek tehát a bűn által megkötöztetett, míg a test a maga vágyai ötletei által kezdett sodródni a teljes rabság felé! Ez tehát a lelki rabság-rabszolgaság állapota! Amikor pedig a Rabszolgaság ideje betelt, akkor az Örökkévaló egyszer s mindenkorra felszámolta a rabszolgaság intézményét! Hiszen a veres tengerbe belevesztek az Üldözők...Ugye mennyire más ha az kiinduló pont nem a test hanem a lélek? Mert bár lelki újszülöttek vagyunk, mégis testileg gondolkodunk! Hiszen a kiindulópont , Szinte minden esetben a test!  ami pedig felmutatja: hol-mely alapon állunk! A Szövetség amit az Örökkévaló Ábrahámnak adott így szólt: Mindenki részese lehet ennek a szövetségnek, aki követi Ábrahám hitbeli engedelmességét, ámde csak az Ige által! Isten Igéje tehát a szövetség Igéje! És amikor Isten a szövetség beteljesedéséről, mintegy a szellemi szintre emeléséről szól, újfent hangot ad annak a sokak által meg nem értett alapszabálynak, hogy : ELSŐ A TANÍTVÁNYSÁG! /

Jer 31,34    
„És nem tanítja többé senki az ő felebarátját, és senki az ő atyjafiát, mondván: Ismerjétek meg az Urat, mert ők mindnyájan megismernek engem, kicsinytől fogva nagyig, azt mondja az Úr,...”

Hiszen Jézus is Tanítványságról beszélt! Értjük már? Hiszen ha és amennyiben az Övéi vagyunk, akkor tehát egyszer s mind a Tanítványai vagyunk! Ha a Tanítványai vagyunk, akkor KEGYELEMBEN VAGYUNK!!! És pontosan így folytatódik a szövetségről szóló Isteni kijelentés is:

Jer.31,34
„....mert megbocsátom az ő bűneiket, és vétkeikről többé meg nem emlékezem.”

A Tanítvány nem tanulót jelent! A Tanítvány az a magas szint, amikor az illetőben felismerhető a Mestere!  Ezért mondja Jézus:

Mt 23,8    
„Ti pedig ne hivassátok magatokat Mesternek, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus; ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.”

Natehát: Ha Felismerhető bennem Jézus (!) akkor van kegyelem... Ha ez így van, Akkor Ez jelzi, hogy Isten a megelevenítő szelleme által felszabadította a lelkemet, hogy újra a lélek szabadságában élhessek! Erről beszél Pál:

1Kor 15,45    
„Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé.”

Itt már nem Isten szolgáiról- szolgálóiról beszélünk, hanem a Fiúság állapotáról, ami után sóvárog az egész világ...

Rm 8,19    
„Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.”

Erre céloz Jézus amikor Pétert így tanítja:

Mt.17,24-26
„Mikor pedig eljutottak vala Kapernaumba, a kétdrakma-szedők Péterhez menének és mondának néki: A ti mesteretek nem fizeti-é a kétdrakmát? Monda: Igen. És mikor beméne a házba, megelőzé őt Jézus, mondván: Mit gondolsz Simon? A föld királyai kiktől szednek vámot vagy adót? a fiaiktól-é, vagy az idegenektől? Monda néki Péter: Az idegenektől. Monda néki Jézus: Tehát a fiak szabadok.”

Ezért is mondja az Úr:

Jn 8,35    
„A szolga pedig nem marad mindörökké a házban: a Fiú marad ott mindörökké.”

Tehát amíg a régi Kereszténység a Törvény szolgái akartak lenni, addig a mai keresztények nagy része a bűn szolgaságát választják ismét! Ez a nagyon nagy baj! Mert erről írt Péter:

II Péter 2,17-22
„Ezek víztelen kútfők, széltől hányatott fellegek, a kiknek a sötétség homálya van fenntartva örökre. Mert hiábavalóság kevély szavait szólván, testi kívánsággal, bujálkodással elhitetik azokat, a kik valóban elszakadtak a tévelygésben élőktől, Szabadságot ígérvén azoknak, holott ők magok a romlottság szolgái; mert a kit valaki legyőzött, az annak szolgájává lett. Mert ha az Úrnak, a megtartó Jézus Krisztusnak megismerése által a világ fertelmeit elkerülték, de ezekbe ismét belekeveredve legyőzetnek, az ő utolsó állapotjuk gonoszabbá lett az elsőnél. Mert jobb volna rájok nézve, ha meg sem ismerték volna az igazság útját, mint hogy megismervén, elpártoljanak a nekik adott szent parancsolattól. De betelt rajtok az igaz példabeszéd szava: Az eb visszatért a saját okádására, és a megmosódott disznó a sárnak fertőjébe.”

Ez az amit egyesek szabadságnak-a valóban megvilágosodottak azonban SZABADOSSÁGNAK !!! neveznek. Ez az az állapot, amikor Isten ugyan felszabadította őket a rabszolgaság alól, megismerhették volna az igazságot-sőt esetenként meg is ismerték... ámde szívükben visszafordultak Egyiptom felé és választották a testi dolgokat szemben a lelkiekkel... Erről az állapotról szól a zsidókhoz írt levél szerzője:

Zsid.10,26-31
Mert ha szándékosan vétkezünk, az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs bűnökért való áldozat, Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülőket. A ki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanubizonyságra irgalom nélkül meghal; Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, a ki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, melylyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Lelkét bántalmazza? Mert ismerjük azt, a ki így szólt: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr. És ismét: Az Úr megítéli az ő népét. Rettenetes dolog az élő Istennek kezébe esni.   Fussunk neki újra: Van a bűn szolgasága- és van a Törvény szolgasága! Van a Testi szabadság, (szabadosság)  és van a lelki szabadság!”

Ám az Örökkévaló nem a Test szabadságára hívott bennünket, hanem a Lélek szabadságára, ami egyben a Fiúság lelke is! Újra a Jézusi tanítás:

Mt.17,25
„...Mit gondolsz Simon? A föld királyai kiktől szednek vámot vagy adót? a fiaiktól-é, vagy az idegenektől? Monda néki Péter: Az idegenektől. Monda néki Jézus: Tehát a fiak szabadok.”

Tehát a legfőbb konklúzió: Isten bennünket szabadságra hívott, ami nem azt jelenti tehát hogy azt tehetek amit jónak látok, hanem a Lélek teljes szabadságában, szívnek-léleknek teljességével keressem Isten akaratát! Mert ha a lélek szabadságában cselekszem teljes egyetértéssel Isten akaratát: Dicséretem lesz! Ha pedig kényszerből: Sáfársággal bizattam meg! Ezt próbálja elmondani Pál:

1Kor 9,17    
„Mert ha akaratom szerint mívelem ezt, jutalmam van; ha pedig akaratom nélkül, sáfársággal bízattam meg.”

A Sáfárság esetén adódhatnak problémák, mert akkor bizony nem csak hogy azt kéri számon az Úr amit Ő adott, hanem a haszon mennyiségét is! / Luk.19, 12-26./ Értjük-e már hogy miért fektet oly nagy hangsúlyt Isten a Tanítványságra?! És itt már nem is arról van szó, hogy egyesek ismét a törvény szolgaságába akarnak kerülni... sokkal súlyosabb a baj, hiszen arról van szó: hogy egyesek a bűn igáját veszik-vették újra a nyakukba!!! Mert minden ami Testi-az bűn! Hiszen a test akarata ellenségeskedés Istennel! Ezt mondja Pál is:

Rm 8,7    
„Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti.”

És erről beszél maga Jézus is:

Jn 6,63    
„A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet.”

Jézus az Isten Igéje! (Jn.1.1-14) Jézus a Szövetség Igéje! Jézus ismeretében láthatjuk meg: hogy amit élünk az a Lélek szabadsága-vagy a Test szabadossága -e!

{flike}