Ros ha Shana

Csepregi Ferenc Tanulmányok 2012. szeptember 15. Találatok: 3050

Ros ha Shana.

Idén, szeptember 16.-án kezdődik a "Ros Hásánáh" azaz az ünnepek feje, úgy is mondjuk a zsinagógai újév. Abban már az előzőekben ugye megegyeztünk, hogy ezek a napok, nem a mostani értelembe vett ünnepek, sokkal inkább az Örökkévaló által meghatározott: "Találkozók"

Ezen találkozóknak két csoportját ismerjük: Vannak a tavaszi, és vannak az őszi ünnepek... Ez alkalommal nem mennék bele az ünnepek magyarázatába, sokkal inkább ezen " Ünnep" valós fontosságáról,történéséről, és vonzatáról szeretnék beszélni...

III.Mózes 23,23-32
„Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: Szólj Izráel fiaihoz, mondván: A hetedik hónapban, a hónap első napján ünnepetek legyen néktek, emlékeztető kürtzengéssel, szent gyülekezéssel. Semmi robota munkát ne végezzetek, és tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: Ugyanennek a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van: szent gyülekezéstek legyen néktek, és sanyargassátok meg magatokat, és tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak. Semmi dolgot ne végezzetek azon a napon, mert engesztelésnek napja az, hogy engesztelés legyen érettetek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt. Mert ha valaki nem sanyargatja meg magát ezen a napon, irtassék ki az ő népe közül. És ha valaki valami dolgot végez ezen a napon, elvesztem az ilyent az ő népe közül. Semmi dolgot ne végezzetek; örök rendtartás legyen ez nemzetségről nemzetségre minden lakhelyeteken. Ünnepek ünnepe ez néktek, sanyargassátok meg azért magatokat. A hónap kilenczedikének estvéjén, egyik estvétől a másik estvéig ünnepeljétek a ti ünnepeteket.”

Tehát mint az Igéből láthatjuk, ezen a napon kezdődik a 10 rettenetes, vagy nevezhetjük így is: Félelmetes napok, melynek vége: Yom kippur... Ezen a napon ment be a Főpap a Szentek Szentjébe, az engesztelés vérével. A Főpap ruhája fehér gyolcs volt, minden díszítéstől mentesen. Fehér gyolcs süveg volt a fején. Ruhája alján arany csengettyűk voltak, hogy a kint állók hallhassák azok csengését. Ha ugyanis azok a csengettyűk elhallgattak, az azt jelentette, hogy az Örökkévaló nem fogadta el az engesztelés vérét, és ez abban nyilvánult meg, hogy a Főpap, elsőként halt meg... Ekkor, a főpap lábára kötött kötéllel, kihúzták a Szentek Szentjéből... Szintén ezen a napon,( Yom Kippur) AZ Örökkévaló, beül az Ítélet székébe, és mint "Dajan ha Emet", azaz Igaz Bíró, döntéshozatalra, azaz Ítéletre kész! Ekkor három könyv nyittatik fel előtte:

1; az élők könyve
2; a holtak könyve
3; a közepesek könyve.

A Harmadik, vagyis a közepesek könyve az a könyv, amelybe minden teremtett lélek beíratott, és ezen a napon, ebből a könyvből valamelyikbe átiratik az ember neve. Ez tehát a 10.-nap történése... Most pedig az első nap történései: Ez a nap, mint Ros Hásánáh, tehát a kürtzengések napja. Kürtzengéssel emlékeztetik az embereket...Hogy mire? Először is tisztázzuk a kürtre vonatkozókat... Ez a kürt, igazából:a Shofár! Ez a Shofár kosszarvból készül. Ez a Kosszarv emlékezeteti a Zsidókat arra, hogy mikor Ábrahám készvolt megáldozni a fiát: Izsákot, az Úr egy Kost rendelt Izsák helyett, mely a Szarvánál fogva akadt meg a bozótban.

1Móz 22,13
„És felemelé Ábrahám az ő szemeit, és látá hogy ímé háta megett egy kos akadt meg szarvánál fogva a szövevényben. Oda méne tehát Ábrahám, és elhozá a kost, és azt áldozá meg égő áldozatul az ő fia helyett.”

Ezen a napon reggeli Istentisztelet keretében, felhangzik a Shofár! A Reggeli Istentiszteleten tehát szokás, hogy száz shofárhangot hallgatnak meg a hívők. Bár a Halacha,vagyis a vallási törvény szerint 30-is elég. Tehát a Shofár felhangzásakor két dologra emlékeznek a zsidók:

1; Izsák, mint az ígéretek örökösének fogantatása.
2; Izsák hejett a Kos megáldozása.

Miért fontosak ezek? Nos abban megegyeztünk már, hogy Isten rendelése szerint, mindig és mindenben Ő, azaz Isten az első! Itt sincs ez másképp! Izsák születésének igérete Istentől volt, és annak meglétéhez Isteni csoda kellett! Hiszen Szárá, Fiatalon is meddő volt, és ezen időpontra már lévén hogy a 80-as éveiben járt, már fiatalnak sem volt mondható... De mit is jelent ez számunkra? Nos azt, hogy ebben a korban a nők méhe elveszíti a termőképességét, ezt nevezik így: Kihalt. És hogy ne legyen félreértés, nézzük az erről szóló írás idézetét:

Zsid.11,11-12
„Hit által nyert erőt Sára is az ő méhében való foganásra, és életkora ellenére szűlt, minthogy hűnek tartotta azt, a ki az ígéretet tette. Azért is egytől, még pedig mintegy kihalttól annyian származtak, mint az égnek csillagai sokaságra nézve, és mint a tenger partja mellett a fövény, mely megszámlálhatatlan.”

Ez pedig számunkra azért rendkívül fontos, mert megemlékezünk arról, hogy Isten az, aki életet teremthet, ott is ahol az lehetetlen. Ebből kifolyólag megemlékezünk Isten hatalmáról, és arról a tényről, hogy Isten előtt nincs lehetetlen. Megemlékezünk arról, hogy az Igaz,és jó, öröksége öröklődik, és nem hal meg egy emberélet múltával!

2Móz 20,6
„De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják.”

Megemlékezünk arról is, hogy egy ember Igazsága, mely sokakra kihathat... ÉS ez a témakör még csak Izsák fogantatása... És ezután a Kos, mint a jobb, helyettesítő áldozat... Ugye így menyire tág témakört mutat fel? AZ Örökkévalónak való engedelmesség, és az Ő akaratának teljesítése, hovatovább, az Ő Kedvében való járás mind és minden esetben KÜZDELEM! Küzdelem magammal szemben, mert meghasonlik a test a lélekkel szemben. Megértem, mert meg kell értenem, hogy mi látható, a láthatatlanból áll elő! Ebben a meghasonlásban pedig a Léleknek kell győzedelmeskedni!

Erről így ír Pál:

Gal 5,17
„Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, a miket akartok.”

Küzdelem a körülményekkel szemben is, mert egyenlőre ebben a materiális világban élünk, a test börtönébe zárva... Ebből adódik, hogy az eredeti ösztöneink ellen kell a hitünket megélnünk. Küzdelem a világgal szemben, mert ez a világ, és e világ fejedelme, nem tolerálja az Istenben hívők hitvallását! Erről így ír Pál:

Ef 6,12
„Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.”

És a harcok hevességéről ezt mondja Pál:

Csel 14,22
„Erősítve a tanítványok lelkét, intvén, hogy maradjanak meg a hitben, és hogy sok háborúságon által kell nékünk az Isten országába bemennünk.”

Ábrahám is megharcolta a maga harcát, amikor eldöntötte, hogy a fiát, Izsákot az Örökkévaló kérésére megáldozza a Morijjáh hegyén... Elsőként magával harcolt, mert nem volt számára engedelemre szánnia magát... Azután meg magában harcolta meg az engedelmesség következményeit, másokkal szemben... Hogyan áll majd az emberei elé, hogyan mondja meg azt nekik, hogy az Igéretek és áldások örökösét elvesztette? Hogyan áll majd Szárá elé, hogyan mondja meg neki, hogy az egyszülött fiát meg kellett áldoznia? Ez tehát Ábrahám harca volt, és a Kosszarv emlékeztet bennünket arra: hogy bár sok harcunk van, Isten velünk küzd, és nem hagy ezekben minket magunkra! Mindíg győzelemre vezet bennünket, ha vele járunk, megment minket-megerősít minket... és az ebben való vígasztalásra emlékeztet minket a Shofár hangja! A Shofár hangja emlékeztető tehát, de nem csak ez... A Shofár hangja figyelmeztet is, mert a türoá, azaz a riadó a harcba szólító szó egyben! Ezeken induljunk most el, és lássuk meg ezek mélységeit... Emlékeztet bennünket Isten Jóságára, és figyelmeztet a közelgő veszéjre... ez a veszéj ezekben a napokban, ( és ezért nevezük ezeket "rettenetes napoknak) a Közelgő ítélet! Pontosabban: AZ ÍTÉLET NAPJA! Ekkor az Örökkévaló, mint : Dajan ha Emet, azaz Igaz Bíró beül az ítélőszékbe, hogy határozzon rólunk egyen egyenként! Erről a közelgő ítéletről lássunk néhány Igei Utalást:

Engesztelés, tehát a bűnökért való bocsánatért járulás, Megtérés!Az Ítélet előtt! Majd ismét:

Zsid 9,27
„És miképen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet...”

Azután lett egy fordulat a dologban:

Jn 5,22
„Mert az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta!”

Ezután pedig:

2Kor 5,10
„Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki megjutalmaztassék a szerint, a miket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.”

És most egy hirtelen fordulattal:

1Kor 14,8
„Mert ha a trombita bizonytalan zengést tészen, kicsoda készül a harczra?”

Hogy hogyan jön ez ide? Nézzük csak hol és miről ír Pál, minek konklúziójaként ezt kérdezi?

Korinthusbeliekhez írt I. levél 14,1-8
„Kövessétek a szeretetet, kívánjátok a lelki ajándékokat, leginkább pedig, hogy prófétáljatok. Mert a ki nyelveken szól, nem embereknek szól, hanem az Istennek; mert senki sem érti, hanem lélekben beszél titkos dolgokat. A ki pedig prófétál, embereknek beszél épülésre, intésre és vígasztalásra. A ki nyelveken szól, magát építi; de a ki prófétál, a gyülekezetet építi. Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de inkább, hogy prófétálnátok; mert nagyobb a próféta, mint nyelveken szóló, kivévén, ha megmagyarázza, hogy a gyülekezet épüljön. Ha már most, atyámfiai, hozzátok megyek, és nyelveken szólok, mit használok néktek, ha vagy kijelentésben, vagy ismeretben, vagy prófétálásban, vagy tanításban nem szólok hozzátok? Hiszen ha az élettelen hangszerek, akár fuvola, akár czitera, nem adnak megkülönböztethető hangokat, mimódon ismerjük meg, a mit fuvoláznak vagy cziteráznak? Mert ha a trombita bizonytalan zengést tészen, kicsoda készül a harczra?”

Vagyis: Prófécia-Tanítás-kijelentés... ISMERET!

Joél.3,9-21
„Hirdessétek ezt a pogányok között; készüljetek harczra; indítsátok fel a hősöket. Járuljanak elé, jőjjenek fel mindnyájan a hadakozó férfiak! Kovácsoljátok szántóvasaitokat kardokká, kaszáitokat dárdákká; mondja a beteg is: Hős vagyok! Siessetek és jőjjetek el ti népek mindenfelől, és seregeljetek egybe! Ide vezesd Uram a te hőseidet! Serkenjenek fel és jőjjenek fel a népek a Josafát völgyébe; mert ott ülök törvényt, hogy megítéljek minden népeket. Ereszszétek néki a sarlót, mert megérett az aratni való! Jertek el, tapossatok, mert tetézve a kád, ömlenek a sajtók! Mert megsokasult az ő gonoszságuk! Tömegek, tömegek! az ítélet völgyében! Mert közel van az Úrnak napja az ítélet völgyében! A nap és hold elsötétednek; a csillagok bevonják fényöket; Az Úr pedig megharsan a Sionról és megzendül Jeruzsálemből, és megrendülnek az egek és a föld; de az Úr az ő népének oltalma és az Izráel fiainak erőssége! És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek, a ki a Sionon lakozom, az én szent hegyemen. És szentté lészen Jeruzsálem, és idegenek nem vonulnak át többé rajta. És majd azon a napon a hegyek musttal csepegnek és a halmok tejjel folynak, és a Júda minden medre bő vízzel ömledez, és forrás fakad az Úrnak házából, és megöntözi a Sittimnek völgyét. Égyiptom pusztasággá lészen, Edom pedig kietlen sivataggá; a Júda fiain való erőszakosságért, mert ártatlan vért ontottak azoknak földén. De a Júda örökké megmarad; Jeruzsálem is nemzetségről nemzetségre. És kitisztítom vérökből, a melyből még ki nem tisztítottam, és a Sion lesz az Úr lakóhelye!”

Ez tehát az utolsó harcról szóló prófécia,és látható hogy az Örökkévaló véget vet, mintegy felszámolja az eddigi világrendet... ELJÖN HÁT A VÉGÍTÉLET, ÉS AZ ISTEN ORSZÁGA! Most pedig figyeljük meg a 16-os verset:

„Az Úr pedig megharsan a Sionról és megzendül Jeruzsálemből, és megrendülnek az egek és a föld; de az Úr az ő népének oltalma és az Izráel fiainak erőssége!”

Most ezt vessük egybe ezzel:

I Kor.15,51-58
„Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk. Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk. Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára. Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra. Halál! hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad? A halál fullánkja pedig a bűn; a bűn ereje pedig a törvény. De hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. Azért szerelmes atyámfiai erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.”

És ismét:

I Thessz.4,16-18
„Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először a kik meghaltak volt a Krisztusban; Azután mi, a kik élünk, a kik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképen mindenkor az Úrral leszünk. Annakokáért vígasztaljátok egymást e beszédekkel.”

És ha megértésre jutunk az felett, hogy akár trombita, akár harsona az mind későbbi Görög kifejezése a Shofárnak...Akkor ugye nyilvánvaló hogy ezen "Ünnep"egyben lehet a földi pályafutásunk vége is... A Tavaszi Ünnepek, mind beteljesedtek Jézus által:

1; Peszach!a megmenekülés ünnepe... Erről talán most nem is kell többet szólni!
2; Sávuot!A Hetek ünnepe...A Szentlélek kitöltése, ami szintén igérve volt az Örökkévalótól a Próféta által:

Jóel 2,28
„És lészen azután, hogy kiöntöm lelkemet minden testre, és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok; véneitek álmokat álmodnak; ifjaitok pedig látomásokat látnak.”

Az Őszi ünnepek, mint:
1; Ros hasono:A Készülődés, bűnbánattal-megtéréssel.Ezeken a napokon a köszöntés így hangzik: „Lesáná tová tikátévu – Jó évre legyetek beírva!”
2; Yom kippur:Az Ítélet, ami reményeink és várakozásunk szerint az Élet könyvébe való beírással végződik.
3; A Szukkoth (Sátoros ünnep):Mert elkövetkezik ez az idő:

Jelenések könyve 21,1-8
„Ezután láték új eget és új földet; mert az első ég és az első föld elmúlt vala; és a tenger többé nem vala. És én János látám a szent várost, az új Jeruzsálemet, a mely az Istentől szálla alá a mennyből, elkészítve, mint egy férje számára felékesített menyasszony. És hallék nagy szózatot, a mely ezt mondja vala az égből: Ímé az Isten sátora az emberekkel van, és velök lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velök, az ő Istenök. És az Isten eltöröl minden könyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. És monda az, a ki a királyiszéken ül vala: Ímé mindent újjá teszek. És monda nékem: Írd meg, mert e beszédek hívek és igazak. És monda nékem: Meglett. Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég. Én a szomjazónak adok az élet vizének forrásából ingyen. A ki győz, örökségül nyer mindent; és annak Istene leszek, és az fiam lesz nékem. A gyáváknak pedig és hitetleneknek, és útálatosoknak és gyilkosoknak, és paráznáknak és bűbájosoknak, és bálványimádóknak és minden hazugoknak, azoknak része a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz, a mi a második halál.”

Erről így szól a Prófécia:

Ézsaiás 25,6-9
„És szerez a seregek Ura minden népeknek e hegyen lakodalmat kövér eledelekből, lakodalmat erős borból; velős, kövér eledelekből, megtisztult erős borból; S elveszi e hegyen a fátyolt, mely beboríta minden népeket, és a takarót, mely befödött vala minden népségeket; Elveszti a halált örökre, és letörli az Úr Isten a könyhullatást minden orczáról: és népe gyalázatát eltávolítja az egész földről; mert az Úr szólott. És szólnak ama napon: Ímé Istenünk, a kit mi vártunk és a ki megtart minket; ez az Úr, a kit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában!”

Ma kezdődik el tehát a MEGTÉRÉS ideje, ami a bűnbánat-a bűnvallás időszaka! Mint láthatjátok ez a MEGTÉRÉS nem a kívülállók megtérése, hanem azoké, akik tudják mi következik! Ámde miért érdekesek számunkra, ezek az Ünnepek? Nos a megértéshez, tehát ujra vegyük át. Ezek a napok: NEM ZSIDÓ ÜNNEPEK, HANEM AZ ÚRTÓL PONTOSAN MEGHATÁROZOTT TALÁLKOZÓK! Szükséges-e ezt nekünk itt és most tudni? Döntsük el, eme Prófécia világosságában ezt a kérdést:

Ézs 50,2
„Miért jöttem, holott nem volt ott senki? hívtam és nem felelt senki sem! vagy olyan rövid már a kezem, hogy meg nem válthat? vagy nincs bennem megszabadításra való erő? Ímé, én dorgálásommal kiszáraztom a tengert, a folyókat pusztává teszem, megbűzhödnek halaik, hogy nincsen víz, és szomjúságtól meghalnak.”

És ismét:

Ésaiás próféta könyve 63,1-6
„Ki ez, ki jő Edomból, veres ruhákban Boczrából, a ki ékes öltözetében, ereje sokaságában büszke? Én, a ki igazságban szólok, elégséges vagyok a megtartásra. Miért veres öltözeted, és ruháid, mint a bornyomó ruhái? A sajtót egyedül tapostam, és a népek közül nem volt velem senki, és megtapodtam őket búsulásomban, és széttapostam őket haragomban: így fecscsent vérök ruháimra, és egész öltözetemet bekevertem. Mert bosszúállás napja volt szívemben, és megváltottaim esztendeje eljött. Körültekinték és nem vala segítő, s álmélkodám és nem vala gyámolító, és segített nékem karom, és haragom gyámolított engem! És megtapodtam népeket búsulásomban, és megrészegítem őket haragomban, és ontám a földre véröket!”

Nos ezen Igékből kitűnik, a Szakadás miatt, ezen Istentől meghatározott találkozókon, az övéi-megváltottai-kegyelmébe fogadottai, nincsenek jelen valamiért... Hasonlatos a történet a Máté evangáliumában leírtakkal...

Máté Evangyélioma 22,1-14
„És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az ő fiának menyegzőt szerze. És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni. Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzőre. De azok nem törődvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe; A többiek pedig megfogván az ő szolgáit, bántalmazák és megölék őket. Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté. Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók. Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzőbe. És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyűjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegző vendégekkel. Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája. És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata. Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás. Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.”

Yessua, ezt mondja:

Jn 14,6
„Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.”

Yessua, a világ világossága:

Jn 8,12
„Ismét szóla azért hozzájok Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága: a ki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.”

Ha tehát a világosságban járunk, akkor a "talán", meg az "esetleg", és a "mivan ha"... kizárva! Pontosan tudunk mindent... Mégpedig az Igéből, vagyis az Ige Által! Yessua maga a Testté lett Ige, a "Dabar". Az Örökkévaló Igéje pedig megtanít bennünket az ezen találkozókon való részvételre is...

Jer.31,18-19
„Jól hallottam, hogy panaszolkodott Efraim: Megvertél engem és megverettetém, mint a tanulatlan tulok; téríts meg engem és megtérek, mert te vagy az Úr, az én Istenem. Mert azután, hogy megtérítettél engem, megbántam bűnömet, és miután megismertem magamat, czombomat vertem; szégyenkezem és pirulok, mert viselem az én ifjúságomnak gyalázatát.”

Mindezek fényében láthatjuk: A Megtérés is az Úrtól van. Ez az Ünnep a Megtérés Ünnepe, azaz Megtéréssel készülünk a Dajan ha Emet, azaz az Igaz Bíró elé.

Nyomtatás