Házasságtörés - Paráznaság

Csepregi Ferenc Tanulmányok 2012. október 13. Találatok: 3252

Házasságtörés- Paráznaság.

Jn.5,33-44
„Ti elküldtetek Jánoshoz, és bizonyságot tett az igazságról. De én nem embertől nyerem a bizonyságtételt; hanem ezeket azért mondom, hogy ti megtartassatok. Ő az égő és fénylő szövétnek vala, ti pedig csak egy ideig akartatok örvendezni az ő világosságában. De nékem nagyobb bizonyságom van a Jánosénál: mert azok a dolgok, a melyeket rám bízott az Atya, hogy elvégezzem azokat, azok a dolgok, a melyeket én cselekszem, tesznek bizonyságot rólam, hogy az Atya küldött engem. A ki elküldött engem, maga az Atya is bizonyságot tett rólam. Sem hangját nem hallottátok soha, sem ábrázatát nem láttátok. Az ő ígéje sincs maradandóan bennetek: mert a kit ő elküldött, ti annak nem hisztek. Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam; És nem akartok hozzám jőni, hogy életetek legyen! Dicsőséget emberektől nem nyerek. De ismerlek benneteket, hogy az Istennek szeretete nincs meg bennetek: Én az én Atyám nevében jöttem, és nem fogadtatok be engem; ha más jőne a maga nevében, azt befogadnátok. Mimódon hihettek ti, a kik egymástól nyertek dicsőséget, és azt a dicsőséget, a mely az egy Istentől van, nem keresitek?”

Istentől áldott Testvéreim. Minek előtte nagy vehemenciával nekidőlnénk a mai este Igei anyagának, szeretnék tisztázni egy félreértést, ami abból adódik, hogy sajnos sokan figyelmetlenül olvassák az Írásokat, annak értelmét kifacsarva, úgymond: Tanítják azokat, és sajnos még többen vannak,akik nem néznek ezeknek utána, hanem elfogadják a tévtanítóktól...

Lett ugye itt, egy ú.n. "paradoxon", ami abban van, hogy én ugye az eddigiekben azt mondtam nektek, hogy az Örökkévaló igéje, a Tanach, örök érvényű út, ami azért adatott, hogy "megismerhessük" a Teremtőnket... Ez tehát az az Út, ami testté lett! És ezt az Utat nevezzük így: Yessua... vagyis Jézus. Tehát a szabadulás útja!

És ezzel összhangban felmutattam minden esetben ezt az Igét:

Jn 14,6
„Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.”

A Paradoxon pedig sokak szerint abban van, hogy éppen az iménti Igerész, vagyis a Jn.5,39 ennek ellenmondani látszik...( mondom sajnos sokak szerint!)

Áldott Testvérek: Isten Igéje nem kendermag, hogy egy-két szemet kikapkodjunk abból! Mi pedig nem tyúkok vagyunk hogy ezt tegyük, hanem bárányok, akik engedelemben követik a Pásztort! Az Egyház pedig nem baromfiudvar, hogy összevisszaság – fejetlenség jellemezze a sorainkat! Lássuk hát a sokak által félreérthető Igét, és jussunk végre értelemre...

Jn.5,39
„Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam;"

Talán azzal kezdeném, hogy rámutatnék a sor végi írásjelre... ugye senkinél nincs pont az Igevers végén? Lássuk hát terjedelmében ezt a mondatot, és összességében nézzük meg:

Jn.5,37-41
„A ki elküldött engem, maga az Atya is bizonyságot tett rólam. Sem hangját nem hallottátok soha, sem ábrázatát nem láttátok. Az ő ígéje sincs maradandóan bennetek: mert a kit ő elküldött, ti annak nem hisztek. Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam; És nem akartok hozzám jőni, hogy életetek legyen! Dicsőséget emberektől nem nyerek."

Ugye hogy így azért már egészen más a 39-es Igevers jelentése?! Mert terjedelmében ugye arról van szó, hogy bár Jézus Tanításaiból fel kellett volna Ismerni az Atya ígéretét,Azt amit-akit oly régóta kívántak az Istennel szövetségre lépők...ámde ez a felismerés, nem történt meg sokak számára. Pedig Jézus semmi mást nem tett, nem mondott... csak azt, amit már régóta olvashattak azok, akiknek megadatott, hogy az írásokat tanulmányozzák... Ő tehát a Tanach, ami Testté lett. De nem csak ez... Hanem a régóta kívánt, és várt út is egyben! Hiszen ugye tudjuk, hogy a Szövetség, amiről az I Mózes 15.-ben olvashatunk, nem teljes! Mégpedig pontosan azért, hogy nyilván való legyen mindenek előtt, hogy a Szövetségnek folyamata van! Mert hiszen, azt láthattuk, hogy ugyan az Örökkévaló nem Ábrahámal haladt át a felvagdalt darabok között, hanem... Olvassuk csak:

I.Mózes 15, 17
„És mikor a nap leméne és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemencze, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között.”

És talán emlékeztek is, hogy azt állítottam: Azért történt így, hogy bár ki részese lehessen ennek a szövetségnek, aki követi Ábrahám hitbeli engedelmességét, ámde csak az Ige által...Ennek megértésében talán segíthet eme Ige:

Ézsaiás 62,1
„Lömán Cion lo echese, ulmán Yerusáláim lo eskot,ád jecé kánogá cidká viJessuátáh kelapid ivár.”

Vagyis :

Ción kedvéért nem hallgatok, Jeruzsálemért nem nyugszom, míg föl nem kél mint fény az Igazsága, segítsége, mint az égő fáklya.

A héber „Jessua” jelentése: Segítő-Szabadító-Üdvösségre vivő... A Szövetség tehát megköttetett, ámde az Örökkévaló, majd csak kb. 440 esztendő múlva adta meg a szövetség útját, tehát az Igéit:

V.Mózes 26, 16-19
„E mai napon az Úr, a te Istened parancsolja néked, hogy e rendelések és végzések szerint cselekedjél: tartsd meg azért és cselekedjed azokat teljes szívedből és teljes lelkedből! Azt kívántad ma kimondatni az Úrral, hogy Isteneddé lesz néked, hogy járhass az ő útain, megtudhassad az ő rendeléseit, parancsolatait és végzéseit, és engedhess az ő szavának; Az Úr pedig azt kívánja ma kimondatni veled, hogy az ő tulajdon népévé leszesz, a miképen szólott néked, és minden ő parancsolatát megtartod, Hogy feljebb valóvá tegyen téged minden nemzetnél, a melyeket teremtett, dícséretben, névben és dicsőségben, és hogy szent népévé lehess az Úrnak, a te Istenednek, a mint megmondta vala.”

Ésbár a Szövetség Igéi megadattatak akkor és ott, de a test miatt erőtelen maradt. Jézus pedig az idők végén elküldetett, hogy az Isten népét újjászülje, így lehetővé tegye az Istennel való jó és teljes kapcsolatot... Ezért mondja Péter:

Péter Apostol I. levele 1,1-25
„Péter, Jézus Krisztusnak apostola, a Pontusban, Galátziában, Kappadóciában, Ázsiában és Bithiniában elszéledt jövevényeknek, A kik ki vannak választva az Atya Isten eleve rendelése szerint, a Lélek megszentelésében, engedelmességre és Jézus Krisztus vérével való meghintésre: kegyelem és békesség adassék néktek bőségesen. Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, a ki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szűlt minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által, Romolhatatlan, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, a mely a mennyekben van fenntartva számunkra, A kiket Isten hatalma őriz hit által az idvességre, a mely készen van, hogy az utolsó időben nyilvánvalóvá legyen. A melyben örvendeztek, noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések között, Hogy a ti kipróbált hitetek, a mi sokkal becsesebb a veszendő, de tűz által kipróbált aranynál, dícséretre, tisztességre és dicsőségre méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor; A kit, noha nem láttatok, szerettek; a kiben, noha most nem látjátok, de hisztek benne, kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel örvendeztek: Elérvén hitetek czélját, a lélek idvességét. A mely idvesség felől tudakozódtak és nyomozódtak a próféták, a kik az irántatok való kegyelem felől jövendöltek: Nyomozódván, hogy mely vagy milyen időre jelenté azt ki a Krisztusnak ő bennök levő Lelke, a ki eleve bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseiről és az azok után való dicsőségről. A kiknek megjelentetett, hogy nem magoknak, hanem nékünk szolgáltak azokkal, a melyeket most hirdetnek néktek azok, a kik prédikálták néktek az evangyéliomot az egekből küldött Szent Lélek által; a mikbe angyalok vágyakoznak betekinteni. Annakokáért felövezvén elmétek derekait, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, a melyet a Jézus Krisztus hoz néktek, mikor megjelen.Mint engedelmes gyermekek ne szabjátok magatokat a ti előbbi kívánságaitokhoz, a melyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek; Hanem a miképen szent az, a ki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben; Mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én szent vagyok. És ha Atyának hívjátok őt, a ki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét: Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén: A ki eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása előtt, megjelent pedig az idők végén ti érettetek, A kik ő általa hisztek Istenben, a ki feltámasztotta őt a halálból és dicsőséget adott néki; hogy a ti hitetek reménység is legyen Istenben. Lelketeket az igazság iránt való engedelmességben képmutatás nélkül való atyafiúi szeretetre tisztítván meg a Lélek által, egymást tiszta szívből buzgón szeressétek; Mint a kik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek ígéje által, a mely él és megmarad örökké. Mert minden test olyan, mint a fű, és az embernek minden dicsősége olyan, mint a fű virága. Megszárad a fű, és virága elhull: De az Úr beszéde megmarad örökké. Ez pedig az a beszéd, a mely néktek hirdettetett.”

Visszatérve a Jn.5. Fejezetéhez és a megkezdett magyarázathoz, tehát:

Jn. 5,39-40
„Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam; És nem akartok hozzám jőni, hogy életetek legyen!”

A 39-40- es Igeversek mélyebb értelmét, megtalálhatjuk Pál intelmében, miszerint:

Timótheushoz írt II. levél 3,1-9
„Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állanak be. Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok, Szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértékletlenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői. Árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői. Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld. Mert ezek közül valók azok, a kik betolakodnak a házakba, és foglyul ejtik a bűnökkel megterhelt és sokféle kívánságoktól űzött asszonykákat, Kik mindenkor tanulnak, de az igazság megismerésére soha el nem juthatnak. Miképen pedig Jánnes és Jámbres ellene állottak Mózesnek, akképen ezek is ellene állanak az igazságnak; megromlott elméjű, a hitre nézve nem becsületes emberek. De többre nem mennek: mert esztelenségök nyilvánvaló lesz mindenek előtt, a miképen amazoké is az lett.”

Most pedig Tessék a 7.-es versre felfigyelni:

„Kik mindenkor tanulnak, de az igazság megismerésére soha el nem juthatnak.”

Kik tehát ezek, akik az Igazság megismerésére nem juthatnak el? és mi az oka ennek? Nos bár hogy is van, ők azt állítják, hogy nem kell az Isten Igéjével foglalkozni, nem abban van az örök élet... hova tovább: Az nem ment meg! állítják ezek, ás állításaikat alátámasztandó ezt az Igét hangoztatják:

II.Kor.3,4-6
„Ilyen bizodalmunk pedig Isten iránt a Krisztus által van. Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni, úgy mint magunkból; ellenkezőleg a mi alkalmatos voltunk az Istentől van: A ki alkalmatosokká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem léleké; mert a betű megöl, a lélek pedig megelevenít.”

Áldott testvéreim: Íme már most szólok, és ti a tanuim vagytok hogy megtettem: Azok tehát, akik Isten Igéjét megvetik, és erre nevelnek sokakat,és mindazok akik csak nyerekedés okáért kutatják az Szent tant, a maguk hasznára, azok az örökkévalóságban a nyelvüket fogják szorgalmasan harapdálni! Mert ők azok, akik az Isten Igéje által a Messiást nem ismerték fel. Ők azok akik tévelyegnek, és eltévejítenek sokakat, ők azok akik Uruknak mondják Jézust, de valójában soha sem ismerték meg! Mielőtt nekiesnénk a feltárásnak, azért hogy értelemre is juthassunk, egy kulcsot adnék a kezetekbe, aminek használatával megnyílik az értelem.

Mt 5,6
„Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.”

És ennek a kiteljesedése:

Jak 3,18
„Az igazság gyümölcse pedig békességben vettetik azoknak, a kik békességesen munkálkodnak.”

A Máté 5,6 tehát ugye minthogy azt állítja: "éhezik és szomjúhozzák az igazságot" egyszer egy dinamizmust, egyszer s mind: folyamatosságot érzékeltet. Azaz: Soha nem elégszik meg, nem elég a rész, mint ahogyan azt Sátán tanítja, hanem a teljességre törekedő, ahogyan Isten Tanít! A Jakab 3,18 pedig ennek a módját tárja elénk, felelevenítve emlékezetünkben Zakariás tanítását, miszerint:

Zak 4,6
„... Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel! azt mondja a Seregeknek Ura.”

Mindkét Igevers, összefoglalva jelenik meg Jézus által:

Jn.8,31-32
„Monda azért Jézus a benne hívő zsidóknak: Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonynyal az én tanítványaim vagytok; És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.”

Tehát: MEGMARADNI AZ Ő BESZÉDÉBEN! Mit mondott Ő? Nos figyeljünk csak:

Jn 12,49
„Mert én nem magamtól szóltam; hanem az Atya, a ki küldött engem, ő parancsolta nékem, hogy mit mondjak és mit beszéljek.”

Most nézzük tehát ismét:

János Evangyélioma 1,1-4
„Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge. Ez kezdetben az Istennél vala. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett. Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága;”

Jézus tehát az Örökkévaló Igéje, vagyis beszéde! Az Ige és a beszéd ugyan azt jelenti! Nézzétek csak: Jn.1,1-így hangzik héberül: Böresit haja ha Davar...szó szerint ezt így fordítjuk: "kezdetben volt a beszéd..." Isten beszéde! Isten a szava, a beszéde által szólt, és a sötétségből világosság ragyog. Tehát: Isten életet adott a Ő beszédének... Ezért mondja János:

Jn.1,14.
„És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.”

Ezt körülbelül úgy történt, hogy az Isten az Ő lehellete által szólt, ésamit amit kimondott, életre kelt. Az Ő Lehellete az életnek lehellete! Ezt olvassuk is:

I Mózes 2,7.
„És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.”

Jézus szavai: Jn.6,63
„A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet.”

A Beszédében tehát az Istennek lelke, és az által az élet! Isten a beszédét azért küldte, hogy mi megismerhessük őt! és ezért küldött prófétákat is, hogy erre felszólítson bennünket:

Hós 6,3
„Ismerjük hát el, törekedjünk megismerni az Urat. Az ő kijövetele bizonyos, mint a hajnal, és eljő hozzánk, mint az eső, mint a késői eső, a mely megáztatja a földet.”

Ha tehát Istent megismerjük, akkor élünk! Ha nem ismerjük meg Őt, akkor pedig ez van:

Mt 7,23
„És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.”

Megismerni azt jelenti: A szerelmesek legbensőbb egyesülése,aminek folyományaként, egy új élet fogan! Lássunk erre egyetlen Igét a rengetegből:

1Móz 4,1
„Azután ismeré Ádám az ő feleségét Évát, a ki fogad vala méhében és szűli vala Kaint, és monda: Nyertem férfiat az Úrtól.”

Tehát a szerelmesek eggyesülése az Ismeret, aminek következtében egy új élet fogan! Ez azt jelenti a mi esetünkben: Szeretetben eggyé válni Istennel az Ő Igéje által! / vagyis nem külső viselkedési formaként engedelmeskedek neki mintegy kényszerként, (Baal) hanem szeretetben egybeforrva, mintegy: új életre kelve, Isten fiaként, teljes egyetértésben Ővele!/

Amennyiben ez így történik, akkor van életünk! Akkor igaz a

Gal.2,20
„Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus...” vagyis él bennem az Isten Beszéde!

Ha ez nem történik meg, akkor pedig igaz az, hogy a betű megöl! Hiszen:

V.Mózes 30,10-15
„Hogyha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, megtartván az ő parancsolatait és rendeléseit, a melyek meg vannak írva e törvénykönyvben, és ha teljes szívedből és teljes lelkedből megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez. Mert e parancsolat, a melyet én e mai napon parancsolok néked, nem megfoghatatlan előtted; sem távol nincs tőled. Nem a mennyben van, hogy azt mondanád: Kicsoda hág fel érettünk a mennybe, hogy elhozza azt nékünk, és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt? Sem a tengeren túl nincsen az, hogy azt mondanád: Kicsoda megy át érettünk a tengeren, hogy elhozza azt nékünk és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt? Sőt felette közel van hozzád ez íge: a te szádban és szívedben van, hogy teljesítsed azt. Lám elődbe adtam ma néked az életet és a jót: a halált és a gonoszt.”

Vagyis: Ha befogadod, akkor áldásodra van, hiszen új életre kelsz... ha valaki nem fogadja be: annak számára átok lesz minden betű... tehát megöl! Most térjünk vissza János evangéliumához:

Jn.1,10-13
„A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt. Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt. Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek; A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.”

Ez pedig értelemszerűen az eljegyzéssel, vagyis a Szövetség kötéssel kezdődött! Ugyanis a Szövetségkötést, frigynek nevezzük! Lássuk a frigyre lépés Igéit:

És eme frigy tehát megköttetett. Attól kezdve hogy az Örökkévaló megadta a Frigyrelépés lehetőségét, vagyis az V Mózes 26,17 szerint az Ő Igéit, a házasság szent köteléke megköttetett! Aki ezt elhagyja az Házasságtörő! A Házasságtörőkről ezt olvassuk:

Zsid.10,26-29
„Mert ha szándékosan vétkezünk, az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs bűnökért való áldozat, Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülőket. A ki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanubizonyságra irgalom nélkül meghal; Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, a ki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, melylyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Lelkét bántalmazza?”

Vagyis: Ha a házasság megkötése után, minek utána tehát "megismertük az Igazságot" ( Jn.17,17 ) Tehát ezek után, valaki elfordul az Isten Igéjétől ami adatott, és azok helyett valami más tanítás szerint jár... tehát Baal-t tisztel, az Parázna és házasságtörő, és ezért mindig is halál járt! Most pedig figyelem:

I Kor.6,12-20
„Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de én nem adatom valakinek hatalma alá. Az eledelek a hasnak és a has az eledeleknek rendeltetett. Az Isten pedig mind ezt, mind amazokat eltörli. A test azonban nem a paráznaságnak rendeltetett, hanem az Úrnak, és az Úr a testnek. Az Isten pedig az Urat is feltámasztotta, minket is feltámaszt az ő hatalma által. Nem tudjátok-é, hogy a ti testeitek a Krisztusnak tagjai? Elszakítva hát a Krisztus tagjait, paráznának tagjaivá tegyem? Távol legyen. Avagy nem tudjátok-é, hogy a ki a paráznával egyesül, egy test vele? Mert ketten lesznek, úgymond, egy testté. A ki pedig az Úrral egyesül, egy lélek ő vele. Kerüljétek a paráznaságot. Minden bűn, melyet az ember cselekszik, a testen kívül van, de a ki paráználkodik, a maga teste ellen vétkezik. Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, a melyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, a melyek az Istenéi.”

Ugye Testvérek, végre vége a tévelygésnek, és eljött a megvilágosodás? A Teremtő adta tehát a vőlegényt, ami az Ő beszéde! Vagyunk mi mint egyház neki rendelve, hogy ebből a frigyből megszülethessen az Új teremtés, ami..akik az Istennek fiai! Most pedig egy új megvilágításban figyeljük meg a példából ami adatott nekünk hogy érthessünk, hogy mi történik ma az "egyházban"-az "egyházzal"... Dávidról ugye már szóltunk, hogy az Ő királysága előképül adatott nekünk. Tudjuk pedig hogy Dávid Királysága, vagyis a trónja mindörökre megmarad, mert az Úr szólt így!

II.Sámuél 7,8-19
„Most azért ezt mondd meg az én szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Én hoztalak ki téged a kunyhóból, a juhok mögül, hogy légy fejedelem az én népem felett, az Izráel felett; És veled voltam mindenütt, valahová mentél, és kiirtottam minden ellenségeidet előtted; és nagy hírnevet szerzettem néked, mint a nagyoknak hírneve, a kik e földön vannak. Helyet is szerzék az én népemnek Izráelnek, és ott elplántálám őt, és lakozék az ő helyében, és többé helyéből ki nem mozdíttatik, és nem fogják többé az álnokságnak fiai nyomorgatni őt, mint annakelőtte, Attól a naptól fogva, hogy bírákat rendeltem az én népem az Izráel felett. Békességet szereztem tehát néked minden ellenségeidtől. És megmondotta néked az Úr, hogy házat csinál néked az Úr. Mikor pedig a te napjaid betelnek, és elaluszol a te atyáiddal, feltámasztom utánad a te magodat, mely ágyékodból származik, és megerősítem az ő királyságát: Az fog házat építeni az én nevemnek, és megerősítem az ő királyságának trónját mindörökké. Én leszek néki atyja, és ő lészen nékem fiam, a ki mikor gonoszul cselekszik, megfenyítem őt emberi veszszővel és emberek fiainak büntetésével; Mindazáltal irgalmasságomat nem vonom meg tőle, miképen megvonám Saultól, a kit kivágék előtted. És állandó lészen a te házad, és a te országod mindörökké tiéd lészen, és a te trónod erős lészen mindörökké. Mind e beszéd szerint, és mind e látás szerint szóla Nátán Dávidnak. Bemenvén azért Dávid király, leborula az Úr előtt, és monda: Micsoda vagyok én, Uram Isten! és micsoda az én házam népe, hogy engem ennyire elővittél? És ez még csekélynek tetszett néked, Uram Isten! hanem ímé szólasz a te szolgádnak háza felől messze időre valókat; és ez törvény az emberre nézve, Uram Isten!”

Most ebben a tekintetben lássuk ezt a történetet: Dávid ellen súsárlással, és árulással felemelkedik Absalom, a Dávid fia...Minthogy pedig fia volt Dávidnak, biztosak lehetünk abban, hogy nagy tiszteletet kapott az emberektől, egyszersmind: Dicsőségére volt neki az apja. Azután egyszer csak Dávid ellen hangolja a népet, és az Ő Királyi székét akarja bitorolni... Majd hogy az ő, emberekkel való szövetségét megerősítse, megfertézteti Dávid feleségeit!

II.Sámuél 16,21-22
„Felele Akhitófel Absolonnak: Menj be a te atyádnak ágyasaihoz, a kiket itthon hagyott, hogy őriznék a házat: és megérti az egész Izráel, hogy te atyád előtt gyűlöltté tetted magadat, és annál inkább megerősödnek mindazoknak kezeik, a kik melletted vannak. Sátort vonának azért Absolonnak a tetőn, és beméne Absolon az ő atyjának ágyasaihoz, az egész Izráelnek szeme láttára.”

Az amit Absolon - Dávid ellen tett, tehát a Királyságát akarta bitorolni, és a Feleségeit megrontotta...azt a lázadást és aljasságot példázza amit Sátán követett el Isten ellen! Figyeljetek csak:

Ezekiél 28,12-19
„Embernek fia! kezdj gyászéneket Tírus királyáról, és mondd néki: Így szól az Úr Isten: Te valál az arányosság pecsétgyűrűje, teljes bölcseséggel, tökéletes szépségben. Édenben, Isten kertjében voltál; rakva valál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és jáspissal, társiskővel és onixxal, berillussal, zafirral, gránáttal és smaragddal; és karikáid mesterkézzel és mélyedéseid aranyból készültek ama napon, melyen teremtetél. Valál felkent oltalmazó Kérub; és úgy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál, tüzes kövek közt jártál. Feddhetetlen valál útaidban attól a naptól fogva, melyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték benned. Kereskedésed bősége miatt belsőd erőszakossággal telt meg és vétkezél; azért levetélek téged az Isten hegyéről, és elvesztélek, te oltalmazó Kérub, a tüzes kövek közül. Szíved felfuvalkodott szépséged miatt; megrontottad bölcseségedet fényességedben; a földre vetettelek királyok előtt, adtalak szemök gyönyörűségére. Vétkeid sokaságával kereskedésed hamisságában megfertéztetted szenthelyeidet; azért tüzet hoztam ki belsődből, ez emésztett meg téged; és tevélek hamuvá a földön mindenek láttára, a kik reád néznek. Mindnyájan, a kik ismertek a népek közt, elborzadnak miattad; rémségessé lettél, s többé örökké nem leszel!”

Isten hatalmasan megdicsőítette hát Lucifert, aki az Örökkévaló trónját kívánta meg, és a mai napig is megrontja az Isten jegyeseit! Mert a szövetségesek, nem Isten Igéje által élnek, ami azért adatott hogy a frigy beteljesedhessen és az Újjá születés végbemenjen, hanem a Gonosz tanítása szerint járva, a gonosz tanítására figyelve,féligazságokon alapuló,Igeellenes kijelentéseket szajkózva, értelem nélkül, emberi vélekedésekre támaszkodva Paráználkodnak azok, akik Istennek fogadtak hűséget! Ez a Házasságtörés! Ez hát a paráznaság! És így lett újra Baal tisztelet, az Igaz Istennek való tisztelet helyett... Most tehát mindezek fényében olvassuk el ezt a fejezetet:

Ésaiás próféta könyve 59,1-21
„Ímé, nem oly rövid az Úr keze, hogy meg ne szabadíthatna, és nem oly süket az ő füle, hogy meg nem hallgathatna; Hanem a ti vétkeitek választanak el titeket Istenetektől, és bűneitek fedezték el orczáját ti előttetek, hogy meg nem hallgatott. Mert kezeitek bemocskolvák vérrel, és ujjaitok vétekkel, ajkaitok hazugságot szólnak, nyelvetek gonoszt suttog. Nincsen, a ki az igazság mellett szólna, és nincsen, a ki igazságosan perelne, haszontalanban bíznak és hazugságot beszélnek, gonoszt fogadnak és vétket szűlnek. Vipera tojásait költik ki, és pókhálót szőnek; a ki tojásaikból eszik, meghal, és ha egyre rátapodsz, vipera kél ki. Pókhálójukból nem lesz ruha, csinálmányok nem felvehető; cselekedeteik hamisságnak cselekedetei, és erőszak tette van kezeikben. Lábaik a gonoszra futnak; és sietnek, hogy ártatlan vért ontsanak; gondolataik hamisságnak gondolatai, pusztítás és romlás ösvényeiken. A békesség útját nem ismerik, és nincsen jogosság kerékvágásukban, ösvényeiket elgörbítik, a ki azon jár, nem ismeri a békességet. Ezért van távol tőlünk az ítélet, és nem ér el minket az igazság, várunk világosságra, és ímé, sötétség, és fényességre, és ímé, homályban járunk! Tapogatjuk, mint vakok a falat, és tapogatunk, mint a kiknek szemök nincs, megütközünk délben, mint alkonyatkor, és olyanok vagyunk, mint a halottak az egészségesek közt. Morgunk, mint a medvék mindnyájan, és nyögvén nyögünk, mint a galambok, várjuk az ítéletet és nem jő, a szabadulást és távol van tőlünk. Mert sokak előtted gonoszságaink, és bűneink bizonyságot tesznek mi ellenünk, mert gonoszságaink velünk vannak, és vétkeinket ismerjük: Elpártoltunk és megtagadtuk az Urat, és eltávozánk a mi Istenünktől, szóltunk nyomorgatásról és elszakadásról, gondoltunk és szóltunk szívünkből hazug beszédeket. És eltávozott a jogosság, és az igazság messze áll, mivel elesett a hűség az utczán, és az egyenesség nem juthat be. És a hűség hiányzik, és a ki a gonoszt kerüli, prédává lesz. És látta ezt az Úr és nem tetszék szemeinek, hogy jogosság nincsen. És látá, hogy nincsen senki, és álmélkodott, hogy nincsen közbenjáró; ezért karja segít néki, és igazsága gyámolítja őt. És felölté az igazságot, mint pánczélt, és a szabadítás sisakja van fején; felölté a bosszúállás ruháit, mint köpenyt, és búsulással vevé magát körül, mint egy palásttal. A cselekedetek szerint fog megfizetni: haraggal ellenségeinek, büntetéssel szorongatóinak, büntetéssel fizet a szigeteknek. És félik napnyugottól fogva az Úrnak nevét, és naptámadattól az ő dicsőségét, mikor eljő, mint egy sebes folyóvíz, a melyet az Úr szele hajt. És eljő Sionnak a megváltó, és azoknak, a kik Jákóbban megtérnek hamisságokból, szól az Úr. És én ő velök ily szövetséget szerzek, szól az Úr: lelkem, a mely rajtad nyugoszik, és beszédeim, a melyeket szádba adtam, el nem távoznak szádból, és magodnak szájából, és magod magvának szájából, így szól az Úr, mostantól mind örökké!”

Mindezek tekintetében megláthatjuk azt az Igazságot, hogy egy a szövetség, és ez által csak egy út adatott, ami Istenhez vezet minket.

Mt.13,24-52
„Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, a ki az ő földébe jó magot vetett; De mikor az emberek alusznak vala, eljöve az ő ellensége és konkolyt vete a búza közé, és elméne. Mikor pedig felnevekedék a vetés, és gyümölcsöt terme, akkor meglátszék a konkoly is. A gazda szolgái pedig előállván, mondának néki: Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? honnan van azért benne a konkoly? Ő pedig monda nékik: Valamely ellenség cselekedte azt. A szolgák pedig mondának néki: Akarod-é tehát, hogy elmenvén, összeszedjük azokat? Ő pedig monda: Nem. Mert a mikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszaggatjátok. Hagyjátok, hogy együtt nőjjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe. Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa a mustármaghoz, a melyet vévén az ember, elvete az ő mezejében; A mely kisebb ugyan minden magnál; de a mikor felnő, nagyobb a veteményeknél, és fává lesz, annyira, hogy reá szállanak az égi madarak, és fészket raknak ágain. Más példázatot is mondott nékik: Hasonlatos a mennyeknek országa a kovászhoz, a melyet vévén az asszony, három mércze lisztbe elegyíte, mígnem az egész megkele. Mind ezeket példázatokban mondá Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit sem szóla nékik, Hogy beteljék a mit a próféta szólott, mondván: Megnyitom az én számat példázatokra; és kitárom, amik e világ alapítása óta rejtve valának. Ekkor elbocsátván a sokaságot, beméne Jézus a házba. És az ő tanítványai hozzámenének, mondván: Magyarázd meg nékünk a szántóföld konkolyáról való példázatot. Ő pedig felelvén monda nékik: A ki a jó magot veti, az az embernek Fia; A szántóföld pedig a világ; a jó mag az Isten országának fiai; a konkoly pedig a gonosznak fiai. Az ellenség pedig, a ki a konkolyt vetette, az ördög; az aratás pedig a világ vége; az aratók pedig az angyalok. A miképen azért összegyűjtik a konkolyt és megégetik: akképen lesz a világnak végén. Az embernek Fia elküldi az ő angyalait, és az ő országából összegyűjtik a botránkozásokat mind, és azokat is, a kik gonoszságot cselekesznek, És bevetik őket a tüzes kemenczébe: ott lészen sírás és fogcsikorgatás. Akkor az igazak fénylenek, mint a nap, az ő Atyjoknak országában. A kinek van füle a hallásra, hallja. Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, a melyet megtalálván az ember, elrejté azt; és a felett való örömében elmegy és eladván mindenét a mije van, megveszi azt a szántóföldet. Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a kereskedőhöz, a ki igazgyöngyöket keres; A ki találván egy drágagyöngyre, elméne, és mindenét eladván a mije volt, megvevé azt. Szintén hasonlatos a mennyeknek országa a tengerbe vetett gyalomhoz, a mely mindenféle fajtát összefogott; Melyet, minekutána megtelt, a partra vontak a halászok, és leülvén, a jókat edényekbe gyűjtötték, a hitványakat pedig kihányták. Így lesz a világ végén is: Eljőnek majd az angyalok, és kiválasztják a gonoszokat az igazak közül. És a tüzes kemenczébe vetik őket; ott lészen sírás és fogcsikorgatás. Monda nékik Jézus: Megértettétek-é mindezeket? Mondának néki: Megértettük Uram. Ő pedig monda nékik: Annakokáért minden írástudó, a ki a mennyeknek országa felől megtaníttatott, hasonlatos az olyan gazdához, a ki ót és újat hoz elő az ő éléstárából.”

Ót és újat... vagyis: A régit az ujjal! Ami régen kövekbe vésve adatott, az éljen bennünk, hogy élhessünk általa!

Nyomtatás