Akik Jézushoz jöhetnek
 

János evangéliuma 1,1-3
„Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge. Ez kezdetben az Istennél vala. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett.”

Jézus tehát maga az Istennek a beszéde. Ezért is mondta Jézus a következőket:

János evangéliuma 5,30
„Én semmit sem cselekedhetem magamtól; amint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem, az Atyáét.”

Mégegyszer, mit mondott Jézus?

„Én semmit sem cselekedhetem magamtól; amint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem, az Atyáét.”

Tehát Jézus amint hallotta az Atyától, azt cselekedte meg. Jézus tehát az Istennek a szava, vagyis Istennek az Igéje!

Jelenések könyve 19,11-13
„És látám, hogy az ég megnyílt, és ímé vala egy fehér ló, és aki azon ül vala, hivatik vala Hívnek és Igaznak, és igazságosan ítél és hadakozik. És az ő szemei olyanok, mint a tűzláng; és az ő fején sok korona; az ő neve fel vala írva, amit senki nem tud, csak ő maga. És vérrel hintett ruhába vala öltöztetve és a neve Isten ígéjének neveztetik.”

Mikor az Örökkévaló beszédét olvassuk, akkor Jézust olvassuk és ezért arra kell törekednünk, hogy maga Jézus magyarázza azt! Mert nem jó egy-egy Igét kivenni a környezetéből és úgy magyarázni, mert akkor Jézust szakítjuk részekre. Az Igét mindig csak az Igével lehet magyarázni, hiszen mi a jobb? Ha ember magyarázza Isten beszédét, vagy ha maga Jézus magyarázza azt nekünk? Ugye hogy Jézus szájából akarjuk hallani? Akkor hagyjuk azt, hogy az Ige magyarázza az Igét, vagyis Jézus magyarázza az Istennek a beszédét.

Márk evangéliuma 1,22
„És elálmélkodának az ő tanításán; mert úgy tanítja vala őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy mint az írástudók.”

Isten Igéjének hatalma van. Akik hallgatták Jézust, az Örökkévaló Igéjét, azoknak a hite nem emberi bölcsességen nyugodott, hanem Istennek szaván. Így van ez a mai napig is Isten kegyelméből. Mi is táplálkozhatunk az Igéből, vagyis Jézusból. De ugyancsak táplálkozhatunk emberi bölcselkedésből is.

Ha tehát vágyunk Istenről tudni, vágyunk megismerni Őt, akkor az csak a Fián keresztül lehetséges. De ki is a Fia? A Fia az Ő beszéde, vagyis Jézus aki az Ige.

János evangéliuma 14,6
„Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.”

Tehát az Igéjén keresztül lehet Őt megismerni! De kik ismerhetik meg Őt?

János evangéliuma 6,44
„Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, aki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.”

Jézushoz, vagyis az Igéhez azok mehetnek, akiket az Atya oda vonz! Nem azokról van itt szó, akik már megismerték Jézust, hanem azokról, akik még nem ismerték meg Őt. De kiket von az Atya az Ő Igéjéhez, vagyis Jézushoz?

Máté evangéliuma 5,6
„Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.”

És ezt olvashatjuk a Példabeszédek könyvében:

Példabeszédek 8,33-36
"Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok! Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén. Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot. De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!"

Tehát ahogyan a Máté 5. fejezet 6-os verse is mondja: éhezik és szomjúhozzák az igazságot! Őket megelégíti az Atya az által, hogy felfedi előttük az Ő szavát, vagyis Jézust, az Ő Igéjét! Tehát akik törekednek megismerni az igazságot, azok megelégíttetnek.

Példabeszédek 21,21
„Aki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.”

Továbbá:

Római levél 14,17
„Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm.”

Akik pedig megvetik az igazságot és az irgalmasságot, azokról eképpen beszél az ige:

1Korintusi levél 6,9
„Avagy nem tudjátok-é, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Istennek országát?...”

Vagy:

Jakab levele 2,13
„Mert az ítélet irgalmatlan az iránt, aki nem cselekszik irgalmasságot;...”

Ismét elétek hozom az előbbi igét amiből kiindultunk:

„Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt”

A predesztinációt, vagyis az eleve elrendelést hírdetők úgy értik ezt az igét, hogy az Atya belemarkol a tömegbe, és akit sikerül kivenni közülük, azok megmenekülnek. A többiek pedig nem, azok így jártak. Azt mondják, hogy az Isten valakit üdvösségre, valakit pedig kárhozatra teremtett meg. Ez Istenkáromlás, hiszen meg van írva:

5Mózes 10,17
”Mert az Úr, a ti Istenetek, isteneknek Istene, és uraknak Ura; nagy, hatalmas és rettenetes Isten, aki nem személyválogató, sem ajándékot el nem fogad.”

Továbbá:

Római levél 2,11
„Mert nincsen Isten előtt személyválogatás.”

Isten tehát nem személyválogató. Nem azért adta oda a Fiát Jézust, hogy az eleve kiválasztottak megmeneküljenek, hanem hogy mindenki számára elérhető legyen az üdvösség.Ezt mondja az Úr:

Ezékiel könyve 18,23
„Hát kivánva kivánom én a gonosznak halálát? ezt mondja az Úr Isten! nem inkább azt, hogy megtérjen útjáról és éljen?”

Ebben az igeversben is láthatjuk, hogy az Úr nem személyválogató. Továbbá láthatjuk azt is, hogy mindenkinek ott van a lehetőség, hogy megtérhessen az alkotójához. Ezzel egyetemben kimondjuk, hogy akik még nem tértek meg, „valami” által megnyílik előttük az út, vagyis láthatóvá válik számukra Jézus. De mi ez a „valami”? Az előzőekben szót ejtettem az igazságról és az irgalmasságról. Bizony ez az a „valami”, és ez az az út, ami közelebb visz az Úrhoz. Harmadjára is hadd hozzam emlékeztetőül a következő igerészt:

„Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt”

Egy szemléletes példát szeretnék elétek vetíteni, ez pedig a mágneses erő. Tudjuk, hogy a mágnes nem csak a vasat vonzza, hanem a többi mágnest is. Most képzeljünk el egy nagyobb méretű mágnest, most ez fogja jelölni az Atyát. Mi az Ő lelkéből kaptunk, mint ahogy meg van írva:

1Mózes 2,7
„Azután megformálta az ÚRisten az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába.”

Tehát mivel Őbelőle kaptunk, így a példánkban mi is mágnesek vagyunk. Szükséges az, hogy a mágnesek elég közel legyenek a nagy mágneshez, hogy a vonzás érvénybe lépjen. Ha túl messze van, attól még mágnes marad, de nem fog a nagy mágnessel érintkezni, vagyis vele közösségben lenni.

Bizonyára tudjátok, hogy a mágnesnek van két pólusa is, az északi és a déli oldala. Amint tudjuk, az Atya nem változik, így nekünk kell Őhozzá változnunk. De ha a mágnes rossz oldallal, ellenállva közeledik a nagy mágneshez, azt a nagy mágnes taszítani fogja. De akik a nagy mágnesre hagyják magukat és nem állnak ellen neki, azok ha rossz oldallal is közelednek felé, a nagy mágnes ereje pillanat alatt megfordítja őket és magához vonzza. Így volt velünk is, mielőtt megtértünk volna. Közeledtünk az Úrhoz, de nem álltunk ellen Neki. Így megfordultunk, magunkat teljesen Istenre bízva elhagytuk a földi életünket a lelki életért. Így lettünk vele közösségben és maradunk Ővele, ha ellen nem állunk Neki. Mert meg van írva:

Jakab levele 4,6
„...Az Isten a kevélyeknek ellenök áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ád.”

Végül legyen ez az ige figyelmeztetésül számunkra:

1János levele 2,28
„És most, fiacskáim, maradjatok ő benne; hogy mikor megjelenik, bizodalmunk legyen, és meg ne szégyenüljünk előtte az ő eljövetelekor.”

Ámen