Babylon
 

Áldott Testvérek. Az elmúlt alkalmak során, több ízben is szóba hozta Anti testvérünk, hogy úgy a kivonulás idejében, mint az apostolok idejében, a hívők oly szent közösséget alkottak, hogy minden bűn azonnali retorziót vont magával. Ennek több oka is van. Elsőként volt ugye a bálványimádás azonnali büntetése, az aranyborjú kapcsán (II.Mózes 32.). Azután volt a Sabath alkalmával fát szedegető ifjú esete (IV.Mózes 15.).

Majd volt, aki szidalmazta az Örökkévalót (III.Mózes 24,10-16.). Volt, aki versengett és magának követelte azt a tisztséget, amit az Örökkévaló nem neki szánt (IV.Mózes 16.). Voltak ugye, akik a szükségeik miatt lázadtak Isten, és a vezetőjük ellen (IV.Mózes 20- IV.Mózes 21.). Volt, aki magának vett el az Istennek szentelt dolgokból (Józs.7.). Majd az újszövetségi írások bizonysága szerint, az apostolok idejében is volt, aki hazugság miatt vonta magára az Isten haragját (Apcsel.5.). Bár csendesen megjegyezném, hogy Ananiás és Safira bűne valójában nem a hazugság volt, hanem Ákánhoz hasonlóan, az Istennek szentelt pénzből tettek el maguknak. Az apostolok előtt ugyanis kimondták: ennyiért adtam el azt, ami a világhoz kötött, és ezt a pénzt mind az Isten céljaira adom. Ez pedig már kimeríti az Istennek szentelt dolgok, magántulajdonba vételét. Ha megfigyeljük ezeket a bűnöket, egyfelől megérthetjük, hogy az Örökkévaló jelenléte és a bűn megléte, egymással nem összeegyeztethető dolgok, másfelől azt is megláthatjuk, hogy ezek a bűnök a mai napon is sűrűn elő fordulnak a hívők népes csapatában sajnos. Bálványimádás, engedetlenség, szitkozódás, vagyis tiszteletlenség Istennel szemben. Versengés, elégedetlenség, bizalmatlanság, lázadás, lázítás és Isten dicsőségének meglopása. Miért, hogy ma nem megy végbe az ítélet rögtön? Nos, ennek több oka van. Az első ok, sajnos a legkézenfekvőbb. Ez nem más, mint a szentség hiánya! Azt nagyon meg kell értenünk testvérek, hogy ahol nincs elhatárolódás a bűntől, ott nincs szentség! Bűnnek nevezünk mindent, ami nem Isten akarata szerint történik. Ahol az ember nem mondja ki egyértelműen, hogy: „semmit, ami nem Istentől van”, ott egyrészt az egyén részéről van egy lelki paráznaság, másrészt pedig a bűnnel való megalkuvás. 

Mózes II. könyve 6,1-7
„Az Úr pedig monda Mózesnek: Majd meglátod mit cselekszem a Faraóval; mert hatalmas kéz miatt kell őket elbocsátani és hatalmas kéz miatt űzi el őket az ő földéről. Az Isten pedig szóla Mózeshez és monda néki: Én vagyok az Úr. Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak úgy jelentem meg mint mindenható Isten, de az én Jehova nevemen nem voltam előttük ismeretes. Szövetséget is kötöttem velek, hogy nékik adom a Kanaán földét, az ő tartózkodásuk földét, a melyen tartózkodjanak. Fohászkodását is meghallottam az Izráel fiainak a miatt, hogy az Égyiptombeliek szolgálatra szorítják őket, megemlékeztem az én szövetségemről. Annakokáért mondd meg az Izráel fiainak: Én vagyok az Úr és kiviszlek titeket Égyiptom nehéz munkái alól és megszabadítlak titeket az ő szolgálatjoktól és megmentlek titeket kinyújtott karral és nagy büntető ítéletek által. És népemmé fogadlak titeket s Istentekké lészek néktek és megtudjátok, hogy én vagyok a ti Uratok Istentek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom nehéz munkái alól.” 

Testvérek, nézzük elsőként, az első 4 verset. Említi Ávrámot, Yichak-ot, és Yakov-ot, vagyis az ősatyákat. A 3-as versben bemutatkozik, mint Örökkévaló. Egyben jelzi, hogy az Övéitől ugyanazt a hitet és hűséget és engedelmet várja, mint az ősatyáké volt (az hogy Örökkévaló, azt is jelenti: soha nem változik! Állandó!). Említést tesz a szövetségről, majd a fogságból való szabadulásról. Hogy lett a fogság? 

I Mózes 15,12-16
„És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla ő reá. És monda az Úr Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig. De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal. Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben. Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem tölt be.” 

Első oka a fogságra jutásnak az volt tehát, hogy a Kanaán földén élők, és az Egyiptom is betölthessék a bűneik mértékét. Ugyanis minden mértéket be kell tölteni, hogy az ítélet igazságos legyen! Aki az igaz életre adja magát, az az igazság mértékét kell hogy betöltse, aki pedig a gonoszságra adja magát, a bűn mértékét kell hogy betöltse. Mindazok pedig, akik a rájuk szabott mértéket nem töltik be, nos, ők a „langymelegek”. Tehát az átok népének is be kellett töltenie a gonoszság mértékét, és erre az Örökkévaló adott is nekik mintegy 400 évet. De van más tanítás is a fogságra jutásból. I Mózes 41-45-ig beszámol a nagy éhségről, ami Egyiptom kivételével az egész földet sújtotta. Bizony a szükség miatt jutottak fogságra az Isráél fiai, mert a szükség elől mentek a megélhetés és az ígéreteknek megfelelően a gazdagság felé. Tehát a testi szükségletek tették szolgákká az Isráél fiait, és ezek a testi szükségletek, a mai napon is sok rabszolgát szülnek. Amikor az ember próbálja a testi szükségleteit betölteni, észre sem veszi, hogy mennyire behálózza, majd megkötözi, hovatovább: rabszolgává tette máris a szükség, és a szükség betöltésének hajszolása. Ezek ismeretében nézzük csak az Örökkévaló beszédét: 

II.Mózes 6,5-7
„Fohászkodását is meghallottam az Izráel fiainak a miatt, hogy az Égyiptombeliek szolgálatra szorítják őket, megemlékeztem az én szövetségemről. Annakokáért mondd meg az Izráel fiainak: Én vagyok az Úr és kiviszlek titeket Égyiptom nehéz munkái alól és megszabadítlak titeket az ő szolgálatjoktól és megmentlek titeket kinyújtott karral és nagy büntető ítéletek által. És népemmé fogadlak titeket s Istentekké lészek néktek és megtudjátok, hogy én vagyok a ti Uratok Istentek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom nehéz munkái alól.” 

Elsőként megértendő: 

„Fohászkodását is meghallottam az Izráel fiainak a miatt, hogy az Égyiptombeliek szolgálatra szorítják őket, megemlékeztem az én szövetségemről.” 

Tehát csak azok részesülnek az Isten szabadításában, akik a világban, nem hogy nem érzik jól magukat, de ebből a világból szabadulni akarnak! Aki jól érzi magát a testi életben, annak nincs szüksége a Szabadítóra, Yessuára, Jézusra. Ami rendkívül fontos még, az az isteni szabadulás menete: 

„Annakokáért mondd meg az Izráel fiainak: Én vagyok az Úr és kiviszlek titeket Égyiptom nehéz munkái alól és megszabadítlak titeket az ő szolgálatjoktól és megmentlek titeket kinyújtott karral és nagy büntető ítéletek által.” 

Most eszembe jutnak régi történetek, amikor is a megtérés előtt állók azt mondták nekem: „nézd: az a gond, hogy ha megtérek, akkor fel kell hagynom az eddigi munkámmal, amiből megélek és eltartom a családom, mert a munkám, az bizony nem törvényes, sőt...” 

Tehát csupán a megtérésre való hívás meggyőzte őket arról, hogy amivel foglalkoznak, az bizony bűn az Isten előtt. Az is ismertté vált előttük, hogy a bűn cselekvése és a hit, egymással nem egyeztethető dolgok. Ennyit a bűnvallásra való felkészítés szükségéről és annak létjogosultságáról. Tehát voltak, vannak olyanok, akiknél a megtérés útjában a megélhetésük áll. Az Örökkévaló szabadításának a menete pedig:  

„Én vagyok az Úr és kiviszlek titeket Égyiptom nehéz munkái alól és megszabadítlak titeket az ő szolgálatjoktól és megmentlek titeket kinyújtott karral és nagy büntető ítéletek által. És népemmé fogadlak titeket s Istentekké lészek néktek és megtudjátok, hogy én vagyok a ti Uratok Istentek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom nehéz munkái alól.” 

Tehát megszünteti a testi szükségletek betöltésére irányuló és rabságba ejtő igyekezetet a gondolkodásunk megváltoztatása által, megment a szükségletektől az által, hogy rámutat a valódi szükségleteinkre, majd megszabadít a késztetéstől, kényszertől. Majd azokat, akiket így megszabadított, egységbe szervezi és népévé teszi, végül kijelenti magát számukra, hogy ismerhessék Őt az övéi. Hát a sorrend az más, mint ahogy azt az ember gondolná. És most lássuk nagy léptekben, hogy ez így van-e? 

Mózes V. könyve 8,1-6
„Mind azt a parancsolatot, a melyet én e mai napon parancsolok néked, tartsátok meg és teljesítsétek, hogy élhessetek és megsokasodhassatok, bemehessetek és bírhassátok a földet, a mely felől megesküdött az Úr a ti atyáitoknak. És emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened immár negyven esztendeig a pusztában, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvaló legyen, mi van a te szívedben; vajjon megtartod-é az ő parancsolatait vagy nem? És megsanyargata téged, és megéheztete, azután pedig enned adá a mannát, a melyet nem ismertél, sem a te atyáid nem ismertek, hogy tudtodra adja néked, hogy az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, a mi az Úrnak szájából származik. A te ruházatod le nem kopott rólad, sem a te lábad meg nem dagadott immár negyven esztendőtől fogva. Gondold meg azért a te szívedben, hogy a miképen megfenyíti az ember az ő gyermekét, úgy fenyít meg téged az Úr, a te Istened; És őrizd meg az Úrnak, a te Istenednek parancsolatait, hogy az ő útján járj, és őt féljed.” 

Az Úr kivitte a népet a testi szükségletek rabságából, majd megmutatta nekik, hogy különbség van a lelki szükséglet, és a testi szükségletek között, majd a valós szükségeiket be is töltötte, végül ismeretre hívta azokat, akik ebbe a „pusztába” követték őt. Hogy ez változott volna idővel? Jézus így tanít ezzel kapcsolatban: 

Máté evangéliuma 6,19-34
„Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják; Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is. A test lámpása a szem. Ha azért a te szemed tiszta, a te egész tested világos lesz. Ha pedig a te szemed gonosz, a te egész tested sötét lesz. Ha azért a benned lévő világosság sötétség: mekkora akkor a sötétség?! Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak. Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-é az élet hogynem az eledel, és a test hogynem az öltözet? Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál? Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy araszszal? Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak; De mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy. Ha pedig a mezőnek füvét, a mely ma van, és holnap kemenczébe vettetik, így ruházza az Isten; nem sokkal inkább-é titeket, ti kicsinyhitűek? Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van. Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek. Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja.” 

És egy apróság: a mammon imádatának a szimbóluma volt az oszlop, ami fallikus szimbólum. A Fallikus szimbólum jelentése: erő, gazdagság, dominancia, siker. Hát nem érdekes? Az újszövetségi írások, ugyanazt tartják a szükségletek felől. Ezekre mondjuk tehát azt, hogy: „meghalni e világ számára, meghalni önmagam számára, hogy élhessek Istennek!” Ebben az állapotban már nincs testi értékrend, nincsenek testi ambíciók, nincs testiesség. Ha az egyenletből kivonjuk a testiességet, akkor a következő bűnök rekesztetnek ki: bálványimádás, engedetlenség, szitkozódás, vagyis tiszteletlenség Istennel szemben, versengés, elégedetlenség, bizalmatlanság, lázadás és lázítás, Isten dicsőségének meglopása. Érdekes, hogy pont ezen bűnök felsorolásával kezdtük, amikor is a szent tan bizonysága szerint, az ezen bűnökkel élőket ki kellett irtani az isten népéből! Amikor az Isten népe, az Örökkévalóval éli meg a közösséget, elválasztja magát minden világi szokástól, világi rendeléstől, emberi okoskodástól, és kizárólag az Örökkévaló vezetése szerint éli meg a mindennapjait. Ezt nevezzük szentségnek. 

Mózes III. könyve 19,1-2
„Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: Szólj Izráel fiainak egész gyülekezetéhez, és mondd nékik: Szentek legyetek, mert én az Úr, a ti Istenetek szent vagyok.” 

Ja, hogy megváltozott volna Jézus által? Nos, én nem így látom a szent tanból: 

Máté evangéliuma 5,48
„Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.” 

A tökéletesség, teljességet jelez. Ha ez Istennel kapcsolatban van említve, akkor ezzel a szóval alliterál: szentség. Ebben az állapotban tehát egy koncentrikus körben történik a szentség megteremtésére, és fenntartására irányuló erőkifejtés: elsőként önmagamban végzem el a nagytakarítást! Tehát felszámolom önmagamban a testiességet, és a testiességből fakadó bűnök is megszűnnek. Ebben van segítségünkre az Istennek Szent Lelke, aki által lehetségessé válik mindez számunkra. Majd a család: 

V.Mózes 21,18-21
„Ha valakinek pártütő és makacs fia van, a ki az ő atyja szavára és anyja szavára nem hallgat, és ha megfenyítik, sem engedelmeskedik nékik: Az ilyet fogja meg az ő atyja és anyja, és vigyék azt az ő városának véneihez és az ő helységének kapujába, És ezt mondják a város véneinek: Ez a mi fiunk pártütő és makacs, nem hallgat a mi szónkra, tobzódó és részeges: Akkor az ő városának minden embere kövekkel kövezze meg azt, hogy meghaljon. Így tisztítsd ki közüled a gonoszt, és az egész Izráel hallja meg, és féljen!” 

Ám egy pillanat, mert ez a törvény visszafelé is vág. Ugyanis: 

„Ha valakinek pártütő és makacs fia van, a ki az ő atyja szavára és anyja szavára nem hallgat, és ha megfenyítik, sem engedelmeskedik nékik…” 

Ugyanis ezt megelőzendően adatott: 

Mózes V. könyve 4,1-9
„Most pedig hallgass ó Izráel a rendelésekre és végzésekre, a melyekre én tanítlak titeket, hogy azok szerint cselekedjetek, hogy élhessetek, és bemehessetek, és bírhassátok a földet, a melyet az Úr, a ti atyáitoknak Istene ád néktek. Semmit se tegyetek az ígéhez, a melyet én parancsolok néktek, se el ne vegyetek abból, hogy megtarthassátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, a melyeket én parancsolok néktek. Szemeitekkel láttátok, a mit cselekedett az Úr Baal-Peór miatt; hogy minden embert, a ki Baal-Peór után járt, kipusztított az Úr, a te Istened te közüled. Ti pedig, a kik ragaszkodtatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mindnyájan éltek e napig. Lássátok, tanítottalak titeket rendelésekre és végzésekre, a mint megparancsolta nékem az Úr, az én Istenem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melybe bementek, hogy bírjátok azt. Megtartsátok azért és megcselekedjétek! Mert ez lesz a ti bölcseségtek és értelmetek a népek előtt, a kik meghallják majd mind e rendeléseket, és ezt mondják: Bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet! Mert melyik nagy nemzet az, a melyhez olyan közel volna az ő Istene, mint mi hozzánk az Úr, a mi Istenünk, valahányszor hozzá kiáltunk? És melyik nagy nemzet az, a melynek olyan rendelései és igazságos végzései volnának, mint ez az egész törvény, a melyet én ma adok elétek?! Csak vigyázz magadra, és őrizd jól a te lelkedet, hogy el ne felejtkezzél azokról, a melyeket láttak a te szemeid, és hogy el ne távozzanak a te szívedtől teljes életedben, hanem ismertesd meg azokat a te fiaiddal és fiaidnak fiaival.” 

Tehát elsőként én éljek Isten rendelése szerint, majd ezután tanítsam a gyermekeimnek. Csak annyit kérhetek tőlük számon, aminek megismertetéséről gondoskodtam!  A család után pedig a közösség: 

Mózes V. könyve 13,1-5
„Mikor te közötted jövendőmondó, vagy álomlátó támad és jelt vagy csodát ád néked; Ha bekövetkezik is az a jel vagy a csoda, a melyről szólott vala néked, mondván: Kövessünk idegen isteneket, a kiket te nem ismersz, és tiszteljük azokat: Ne hallgass efféle jövendőmondónak beszédeire, vagy az efféle álomlátóra; mert az Úr, a ti Istenetek kísért titeket, hogy megtudja, ha szeretitek-é az Urat, a ti Isteneteket teljes szívetekből, és teljes lelketekből? Az Urat, a ti Isteneteket kövessétek, és őt féljétek, és az ő parancsolatait tartsátok meg, és az ő szavára hallgassatok, őt tiszteljétek, és ő hozzá ragaszkodjatok. Az a jövendőmondó pedig vagy álomlátó ölettessék meg; mert pártütést hirdetett az Úr ellen, a ti Istenetek ellen, a ki kihozott titeket Égyiptom földéből, és megszabadított téged a szolgaságnak házából; hogy elfordítson téged arról az útról, a melyet parancsolt néked az Úr, a te Istened, hogy azon járj. Gyomláld ki azért a gonoszt magad közül.” 

Mózes V. könyve 17,1-7
„Ne áldozzál az Úrnak, a te Istenednek olyan ökröt és juhot, a melyen valami fogyatkozás van, akármi hiba; mert útálatosság az az Úrnak, a te Istenednek. Hogyha találtatik közötted valamelyikben a te kapuid közül, a melyeket az Úr, a te Istened ád néked, vagy férfiú vagy asszony, a ki gonoszt cselekszik az Úrnak, a te Istenednek szemei előtt, megszegvén az ő szövetségét; És elmegy és szolgál idegen isteneket, és imádja azokat, akár a napot, akár a holdat, vagy akármelyet az égnek seregei közül, a melyet nem parancsoltam; És megjelentetik néked, és meghallod: jól megtudakozd; és hogyha igaz, és bizonyos a dolog, és megtörtént ez az útálatosság Izráelben: Akkor vidd ki azt a férfiút vagy azt az asszonyt, a ki azt a gonoszságot mívelte, a te kapuidba, (a férfiút vagy az asszonyt) és kövezd agyon őket, hogy meghaljanak. Két tanú vagy három tanú szavára halállal lakoljon a halálra való; de egy tanú szavára meg ne haljon. A tanúk keze legyen első rajta, hogy megölettessék, és azután mind az egész nép keze. Így tisztítsd ki magad közül a gonoszt.” 

Mózes III. könyve 20,1-27
„Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: Izráel fiainak pedig mondd meg: Valaki Izráel fiai közül és az Izráelben tartózkodó jövevények közül odaadja az ő magzatát a Moloknak, halállal lakoljon, a földnek népe kövezze agyon kővel. Én is kiontom haragomat az ilyen emberre, és kiirtom azt az ő népe közül, mivelhogy adott az ő magzatából a Moloknak, hogy megfertőztesse az én szentségemet, és megszentségtelenítse az én szent nevemet. Ha pedig a föld népe behúnyja szemeit az ilyen ember előtt, a mikor az oda adja az ő magzatát a Moloknak, és azt meg nem öli: Akkor én ontom ki haragomat arra az emberre és annak házanépére, és kiirtom azt és mindazokat, a kik ő utána paráználkodnak, hogy a Molokkal paráználkodjanak, az ő népök közül. A mely ember pedig az ígézőkhöz és a jövendőmondókhoz fordul, hogy azok után paráználkodjék, arra is kiontom haragomat, és kiirtom azt az ő népe közül. Szenteljétek meg azért magatokat, és szentek legyetek, mert én, az Úr, vagyok a ti Istenetek. És tartsátok meg az én rendeléseimet, és cselekedjétek azokat. Én vagyok az Úr, a ti megszentelőtök. Mert valaki szidalmazza az ő atyját vagy anyját, halállal lakoljon; atyját és anyját szidalmazta; vére rajta. Ha valaki más ember feleségével paráználkodik, mivelhogy az ő felebarátjának feleségével paráználkodik: halállal lakoljon a parázna férfi és a parázna nő. Ha valaki az ő atyjának feleségével hál, az ő atyjának szemérmét fedi fel: halállal lakoljanak mindketten; vérök rajtok. Ha valaki az ő menyével hál, halállal lakoljanak mindketten, fertelmességet követtek el; vérök rajtok. És ha valaki férfival hál, úgy a mint asszonynyal hálnak: útálatosságot követtek el mindketten, halállal lakoljanak; vérök rajtok. És ha valaki feleségül vesz valamely asszonyt annak anyjával egybe: fajtalankodás ez; tűzzel égessék meg azt és azokat, hogy ne legyen köztetek fajtalankodás. Ha pedig valaki barommal közösül, halállal lakoljon, és a barmot is öljétek meg. Ha valamely asszony akármely baromhoz járul, hogy az meghágja őt: öld meg mind az asszonyt, mind a barmot, halállal lakoljanak; vérök rajtok. És ha valaki feleségül veszi az ő leánytestvérét, atyjának leányát, vagy anyjának leányát, és meglátja annak szemérmét, és az is meglátja az ő szemérmét: gyalázatosság ez; azért irtassanak ki népök fiainak láttára, az ő leánytestvérének szemérmét fedte fel: viselje gonoszságának terhét. És ha valaki havi bajos asszonynyal hál, és felfedi annak szemérmét, és forrását feltakarja, és az asszony is felfedi az ő vérének forrását: mindketten irtassanak ki az ő népökből. A te anyád leánytestvérének, vagy az atyád leánytestvérének szemérmét se fedd fel; mivelhogy az ő vérrokonát takarja ki: viseljék gonoszságuk terhét. És ha valaki az ő nagynénjével hál, az ő nagybátyjának szemérmét fedte fel: viseljék gonoszságuk terhét, magtalanul haljanak meg. Ha pedig elveszi valaki az ő fiútestvérének feleségét: vérfertőzés az; az ő fiútestvérének szemérmét fedte fel; magtalanok legyenek. Tartsátok meg minden rendelésemet és minden végzésemet, és azokat cselekedjétek, hogy ki ne okádjon titeket az a föld, a melybe én viszlek be titeket, hogy ott lakjatok. És ne járjatok annak a népnek rendtartási szerint, a melyet kiűzök én előletek. Mivelhogy mindezeket cselekedték, azért megútáltam őket. Néktek pedig mondom: Ti örökölni fogjátok az ő földüket, mert én néktek adom azt örökségül, azt a tejjel és mézzel folyó földet. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, a ki kiválasztottalak titeket a népek közül. Tegyetek különbséget azért a tiszta és tisztátalan barmok között, a tiszta és tisztátalan szárnyas állatok között, és ne fertőztessétek meg magatokat barommal vagy szárnyas állattal, sem semmiféle földön csúszó állattal, a melyeket megkülönböztettem előttetek, mint tisztátalanokat. És legyetek nékem szentek, mert én, az Úr, szent vagyok, a ki kiválasztottalak titeket a népek közül, hogy enyéim legyetek. És akár férfi, akár asszony, hogyha ígéző vagy jövendőmondó lesz közöttök, halállal lakoljanak; kővel kövezzétek azokat agyon; vérök rajtok.” 

Tehát mindezek szerint, ha a közösségben van valaki, aki pártütést hirdet az Úr ellen, vagyis valami olyat hirdet, amit az Isten nem tanított, és olyan dolgot tanít az a valaki, amivel engedetlenségre nevel másokat. Illetve ha valaki olyan dolgot cselekszik, amivel bűnbe viszi, megfertőztetheti, megbotránkoztatja az Isten népét és ez által veszélybe sodorja a népnek az Istennel való közösségét, azt ki kell irtani a közösségből! Illetve ha van valaki, aki csendesen és titokban, de bár a közösség tagja az illető, de bálványimádó, vagy az Isten rendelésével összeegyeztethetetlen dolgokat tesz, ki kell irtani a közösségből! Lássuk egyezik-e ez, az újszövetségi írásokkal? 

I Korinthusi levél 5,6-13
„Nem jó a ti dicsekedéstek. Avagy nem tudjátok-é, hogy egy kicsiny kovász az egész tésztát megposhasztja. Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, a minthogy kovász nélkül valók vagytok; mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk. Azért ne régi kovászszal ünnepeljünk, sem rosszaságnak és gonoszságnak kovászával, hanem tisztaságnak és igazságnak kovásztalanságában. Azt írtam néktek ama levelemben, hogy paráznákkal ne társalkodjatok. De nem általában e világ paráznáival, vagy csalóival, vagy ragadozóival, vagy bálványimádóival; mert hiszen így ki kellene e világból mennetek. Most azért azt írom néktek, hogy ne társalkodjatok azzal, ha valaki atyafi létére parázna, vagy csaló, vagy bálványimádó, vagy szidalmazó, vagy részeges, vagy ragadozó. Az ilyennel még együtt se egyetek. Mert mi közöm ahhoz, hogy a kívülvalókról is ítéletet tegyek? avagy ti nem a belüllévők fölött tesztek-é ítéletet? A kívülvalókat pedig majd az Isten ítéli meg. Vessétek ki azért a gonoszt magatok közül.” 

Máté evangéliuma 18,15-18
„Ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, menj el és dorgáld meg őt négy szem között: ha hallgat rád, megnyerted a te atyádfiát; Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egyet vagy kettőt, hogy két vagy három tanú vallomásával erősíttessék minden szó. Ha azokra nem hallgat, mondd meg a gyülekezetnek; ha a gyülekezetre sem hallgat, legyen előtted olyan, mint a pogány és a vámszedő. Bizony mondom néktek: A mit megköttök a földön, a mennyben is kötve lészen; és a mit megoldotok a földön, a mennyben is oldva lészen.” 

Ha és amennyiben ezekhez hozzávesszük, hogy az egyházból (nem gyülekezetből, hanem az egyházból, vagyis Isten népe közül!) való kizárás maga a halálos ítélet, akkor láthatjuk, hogy ezekben sincs(!) semmi változás. Ugyanis ha valaki megtűri önmagában, vagy a környezetében a bűnt, az szavak nélkül jelenti ki, hogy egyetért az Istentelenséggel! 

Jelenések könyve 18,1-4
„És ezek után láték más angyalt leszállani a mennyből, a kinek nagy hatalma vala; és a föld fénylett annak dicsőségétől. És kiálta teljes erejéből, nagy szóval mondván: Leomlott, leomlott a nagy Babilon, és lett ördögöknek lakhelyévé, minden tisztátalan léleknek tömlöczévé, és minden tisztátalan és gyűlölséges madárnak tömlöczévé. Mert az ő paráznasága haragjának borából ivott valamennyi nép, és a földnek királyai ő vele paráználkodtak, és a földnek kalmárai az ő dobzódásának erejéből meggazdagodtak. És hallék más szózatot a mennyből, a mely ezt mondja vala: Fussatok ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben, és ne kapjatok az ő csapásaiból...” 

Tudva levő dolog: az Istentisztelet és a bűn nem fér meg egymással! Nem lehetünk megalkuvók! Nem lehetünk toleránsak a testvériségen belüli bűnökkel szemben! Azonban nem lehet eléggé kihangsúlyozni: a kirekesztés valójában halálos ítélet! A kirekesztésnek rendkívül komoly és ennek megfelelően kellő körültekintéssel, megfontoltsággal hozható meg egy ilyen ítélet, ámde elengedhetetlenül fontos: többek bizonyságán kell nyugodnia! Tudni kell azt is, ha a kirekesztés az Örökkévaló előtt nem indokolt, akkor a kirekesztő az emberölés bűnével terhelt! Azt sem árthat tudni, hogy amikor egy hívő azt mondja a másik hívőnek: „te nekem nem vagy a testvérem”, az is a kirekesztés ítélete! Ez halálos ítélet! A kirekesztést, kizárólag az Isten elleni, vagy Isten tanítása elleni (és ebben benne foglaltatik a testvérek elleni) bűnök eredményezhetik. Ha valakit kirekeszt a gyülekezete, mert a gyülekezete szabályzata ellen vétett, akkor csupán az történt, hogy lett egy üres szék. A kizártra nem száll az Isten átka, tehát nincs az egyházból kizárva!

Csak egyetlen Egyház van, ez pedig az Isten követőinek egysége, mely nem tűr felekezeti, gyülekezeti hovatartozás miatti megosztást! Nem azt nézik, hogy mi az ami megoszt, tehát nem a különbözőségeket keresik, hanem azt nézik, hogy mi az ami egybeköt! Nem a felekezetekről és nem is a gyülekezetekről beszélek, amiket emberi gondolatok hívtak életre, hanem az igaz és Isten által életre hívott Egyházról, amit Isten hívott életre a Messiás által! Az egyházra jellemző: nem emberi elgondolások által vezérelt, hanem Istennek való engedelem által, a Szentlélek vezetése szerint vezetett! A tagok nem egymást hívják a testvériségbe, hanem az Isten hívja mindegyiket a gyermekeinek, és így, és ezt elfogadva lettek testvérekké a tagok! Ez az a szoros, és úgy nevezett hármas kötelék, ami nem könnyen szakad! Hogy ez a hármas kötelék elszakadjon, ahhoz az kell(ene), hogy valamelyik elforduljon Istentől. Több pontban, sőt minden pontban különbség van az igaz Egyház és az egyháznak kikiáltott emberi szerveződések között! Míg az igaz egyházban, él az Isten igéje és ahhoz ragaszkodva annak engedelmeskedve követik Isten tanítását, addig a világban levő és emberi elgondolások szerint alakult gyülekezetek, felekezetek szinte csak abban egyeznek, hogy az Isten rendeléseit nem kell megtartani. Míg az Egyházban az engedelem okán nem kérdés, hogy mit kezdjenek az Isten által adatott szent parancsolatokkal, addig az emberi szerveződésekben azért nem kérdés, mert gondolkodás nélkül elvetik. Míg az igaz Egyházban Isten jelöli ki a szolgálókat, addig a dac és véd szövetségekben egymást nevezik ki a tagok. Míg az igaz Egyházban valóban a Lélek által újjászületett hívek vannak, addig az emberi szerveződések tagjai a testi életükbe(!) próbálják beleszuszakolni az Istenben való hitet. Tehát nem az Isten igéjére alapozva épülnek a követés és engedelem által hitben, hanem a testi életet tovább élve, abba impregnálják a hitüket - az egyik ezt hiszi, a másik meg azt hiszi. Tehát amikor a kirekesztésről beszélünk, akkor mi az igaz Egyházból való kirekesztésről beszélünk. Az Egyház tehát az Isten akaratából és a Messiás által lett életre hívva, hogy ebben a sötét és elvetemedett világban terjessze a világosságot, ami által dicsőíti Istent! Ezen küldetés betöltésének egyetlen és kizárólagos módja, ha a tagok, részek, megélik az Istentől tanultakat! Azt is tudjuk, hogy az Örökkévalót, a Neki való engedelem dicsőíti! 

Ezekiél 36,16-28
„És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:  Embernek fia! mikor Izráel háza a maga földén lakott, megfertéztette azt életével és cselekedeteivel; mint a havi betegség tisztátalansága, olyan vala élete előttem. És kiöntém haragomat reájok a vérért, a melyet ontottak a földre, és bálványaikkal megfertéztették azt. És eloszlatám őket a pogányok közé, és szétszóratának a tartományokba, életök és cselekedeteik szerint ítéltem meg őket. És bemenvén a pogányokhoz, a kikhez menének, megfertéztették az én szent nevemet, mikor ezt mondták rólok: az Úr népe ezek, és az ő földéről jöttek ki! Ekkor könyörültem szent nevemért, melyet megfertéztetett Izráel háza a pogányok közt, a kikhez menének. Ennekokáért mondjad Izráel házának: Ezt mondja az Úr Isten: Nem ti érettetek cselekszem, Izráel háza, hanem az én szent nevemért, melyet ti megfertéztettetek a pogányok között, a kik közé menétek. És megszentelem az én nagy nevemet, mely megfertéztetett a pogányok között, melyet ti fertéztettetek meg köztök; és megtudják a pogányok, hogy én vagyok az Úr, ezt mondja az Úr Isten, mikor megszentelem magamat rajtatok az ő szemök láttára. És fölveszlek titeket a pogányok közül, s egybegyűjtelek titeket minden tartományból, és beviszlek titeket a ti földetekre. És hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok, minden tisztátalanságtoktól és minden bálványaitoktól megtisztítlak titeket. És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet. És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek. És laktok azon a földön, melyet adtam atyáitoknak, és lesztek nékem népem s én leszek néktek Istenetek.” 

Tehát ebben a közösségben, amikor valaki elkezd bálványt imádni, Isten tanításával ellentétes dolgokat hirdetni, másokat elfordítani az Istennek való engedelemtől, azt kell kizárni! A kizárás oka sem emberi okok között keresendők! A Kizárás okai: 

Mózes III. könyve 19,1-2
„Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: Szólj Izráel fiainak egész gyülekezetéhez, és mondd nékik: Szentek legyetek, mert én az Úr, a ti Istenetek szent vagyok.” 

A szentség megtartása által, az Istennel való közösség fenntartása. 

Ésaiás próféta könyve 1,1-31
„Ésaiásnak, Ámós fiának látása, melyet látott Júda és Jeruzsálem felől, Uzziásnak, Jóthámnak, Akháznak és Ezékiásnak, a Júda királyainak napjaiban. Halljátok egek, és vedd füleidbe föld! mert az Úr szól: Fiakat neveltem, s méltóságra emeltem, és ők elpártolának tőlem. Az ökör ismeri gazdáját, és a szamár az ő urának jászlát; Izráel nem ismeri, az én népem nem figyel reá! Oh gonosz nemzetség, hamissággal megterheltetett nép, gonosz mag, nemtelen fiak! elhagyták az Urat, megútálták az Izráel Szentjét, és elfordultak tőle. Miért ostorozzalak tovább, holott a bűnt növelitek? Minden fej beteg, és minden szív erőtelen. Tetőtől talpig nincs e testben épség, csupa seb és dagadás és kelevény, a melyeket ki sem nyomtak, be sem kötöztek, olajjal sem lágyítottak. Országtok pusztaság, városaitokat tűz perzselé föl, földeteket szemetek láttára idegenek emésztik, és pusztaság az, mint a hol idegenek dúltak; És úgy maradt a Sion leánya, mint kunyhó a szőlőben, mint kaliba az ugorkaföldön, mint megostromlott város. Ha a seregeknek Ura valami keveset meg nem hagyott volna bennünk, úgy jártunk volna mint Sodoma, és Gomorához volnánk hasonlók. Halljátok az Úrnak beszédét, Sodoma fejedelmei, és vedd füleidbe Istenünk tanítását, Gomora népe! Mire való nékem véres áldozataitoknak sokasága? ezt mondja az Úr; megelégeltem a kosok egészen égőáldozatait és a hízlalt barmok kövérét; s a tulkok, bárányok és bakok vérében nem gyönyörködöm; Ha eljöttök, hogy színem előtt megjelenjetek, ki kivánja azt tőletek, hogy pitvarimat tapossátok? Ne hozzatok többé hazug ételáldozatot, a jó illattétel útálat előttem; újhold, szombat s ünnepre-felhívás: bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek.  Újholdaitokat és ünnepeiteket gyűlöli lelkem; terhemre vannak, elfáradtam viselni. És ha kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet előletek; sőt ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom: vérrel rakvák kezeitek. Mosódjatok, tisztuljatok meg, távoztassátok el szemeim elől cselekedeteitek gonoszságát, szünjetek meg gonoszt cselekedni; Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét. No jertek, törvénykezzünk, azt mondja az Úr! ha bűneitek skárlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínűek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú. Ha engedelemmel hallgatándotok, e föld javaival éltek; És ha vonakodtok, sőt pártot üttök, fegyver emészt meg; mert az Úr szája szólt! Mint lett paráznává a hív város! teljes vala jogossággal, igazság lakozott benne, és most gyilkosok! Ezüstöd salakká lett, tiszta borod vízzel elegyítve: Fejedelmid megátalkodottak és lopóknak társai; mind szereti az ajándékot és vesztegetést hajhász, árvát nem pártolnak, és az özvegy ügye nem kerül eléjök. Ezért azt mondja az Úr, a seregeknek Ura, Izráel erős Istene: Jaj! mert vígasztalást veszek háborgatóimon, és bosszút állok ellenségimen! És kezemet ellened fordítom, és kiolvasztom mintegy lúggal salakodat, és eltávolítom minden ólmodat; És adok néked oly birákat, mint régen, és oly tanácsosokat, mint kezdetben, s ekkor azt mondják te néked: ez igaz város, ez hív város. Sion jogosság által váltatik meg, és megtérői igazság által; De elvesznek a bűnösök és gonoszok egyetemben, s megemésztetnek, a kik az Urat elhagyták. Mert szégyen éri őket a cserfákért, a melyekben gyönyörködétek, és pirulni fogtok a kertek miatt, a melyeket kedveltek; És hasonlatosok lesztek az elhullott levelű terpentinfához, és a víz nélkül való kerthez: És csepüvé lesz az erős, és munkája szikrává: mindketten égni fognak, és oltójok nem lészen.” 

Tehát a bűn felszámolása, és az Istennek való engedelem által találhatjuk, tarthatjuk meg az Istennel való közösséget. Van más oka is a kirekesztésnek, és ez nem más, mint a tagok, a testvérek védelme: 

Korinthusbeliekhez írt I. levél 5,1-13
„Általában hallatszik köztetek paráznaság, még olyan paráznaság is, a milyen a pogányok között sem említtetik, hogy valaki atyjának feleségét elvegye. És ti fel vagytok fuvalkodva, és nem keseredtetek meg inkább, hogy kivettetnék közületek, a ki ezt a dolgot cselekedte. Mert én távol lévén ugyan testben, de jelen lévén lélekben, már elvégeztem, mintha jelen volnék, hogy azt, a ki ekként ezt cselekedte, Ti és az én lelkem a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében egybegyűlvén, a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmával Átadjuk az ilyent a Sátánnak a testnek veszedelmére, hogy a lélek megtartassék az Úr Jézusnak ama napján. Nem jó a ti dicsekedéstek. Avagy nem tudjátok-é, hogy egy kicsiny kovász az egész tésztát megposhasztja. Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, a minthogy kovász nélkül valók vagytok; mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk. Azért ne régi kovászszal ünnepeljünk, sem rosszaságnak és gonoszságnak kovászával, hanem tisztaságnak és igazságnak kovásztalanságában. Azt írtam néktek ama levelemben, hogy paráznákkal ne társalkodjatok. De nem általában e világ paráznáival, vagy csalóival, vagy ragadozóival, vagy bálványimádóival; mert hiszen így ki kellene e világból mennetek. Most azért azt írom néktek, hogy ne társalkodjatok azzal, ha valaki atyafi létére parázna, vagy csaló, vagy bálványimádó, vagy szidalmazó, vagy részeges, vagy ragadozó. Az ilyennel még együtt se egyetek. Mert mi közöm ahhoz, hogy a kívülvalókról is ítéletet tegyek? avagy ti nem a belüllévők fölött tesztek-é ítéletet? A kívülvalókat pedig majd az Isten ítéli meg. Vessétek ki azért a gonoszt magatok közül.” 

Kicsiny kovász, az egész tésztát megposhasztja. Aki megtűri a bűnt, aki elnézi a rombolást a testvériségben, aki nem áll résre ha a bűn be akar törni. 

Jeremiás könyve 48,10  
„Átkozott, a ki az Úrnak dolgát csalárdul cselekszi, és átkozott, a ki fegyverét kiméli a vértől!” 

De mindenekelőtt, definiáljuk azt, hogy mit tesz a „kovász” a tésztával? Nos amikor az elkészített tésztát tekintjük, akkor láthatjuk, hogy van egy állaga, egy szerkezete. Ha a kovászt hozzáadjuk, akkor ez a szerkezet átalakul, míg egy új formát vesz fel a tészta. Ha ezt Isten népére értjük, és tudjuk, hogy a kovász a bűnt szimbolizálja, akkor megértjük, hogy a bűn átformálja, átalakítja az Isten népét, hiszen a hívők közösségének a formáját, állagát, az Istennel való kapcsolatunk adja! Na mármost: bűn és az Istennel való kapcsolat, egymást kizáró tényezők! A kizárás 3. oka pedig az Isten által adott értékrend és értékek megőrzése. 

Mózes V. könyve 4,1-10
„Most pedig hallgass ó Izráel a rendelésekre és végzésekre, a melyekre én tanítlak titeket, hogy azok szerint cselekedjetek, hogy élhessetek, és bemehessetek, és bírhassátok a földet, a melyet az Úr, a ti atyáitoknak Istene ád néktek. Semmit se tegyetek az ígéhez, a melyet én parancsolok néktek, se el ne vegyetek abból, hogy megtarthassátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, a melyeket én parancsolok néktek. Szemeitekkel láttátok, a mit cselekedett az Úr Baal-Peór miatt; hogy minden embert, a ki Baal-Peór után járt, kipusztított az Úr, a te Istened te közüled. Ti pedig, a kik ragaszkodtatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mindnyájan éltek e napig. Lássátok, tanítottalak titeket rendelésekre és végzésekre, a mint megparancsolta nékem az Úr, az én Istenem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melybe bementek, hogy bírjátok azt. Megtartsátok azért és megcselekedjétek! Mert ez lesz a ti bölcseségtek és értelmetek a népek előtt, a kik meghallják majd mind e rendeléseket, és ezt mondják: Bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet! Mert melyik nagy nemzet az, a melyhez olyan közel volna az ő Istene, mint mi hozzánk az Úr, a mi Istenünk, valahányszor hozzá kiáltunk? És melyik nagy nemzet az, a melynek olyan rendelései és igazságos végzései volnának, mint ez az egész törvény, a melyet én ma adok elétek?! Csak vigyázz magadra, és őrizd jól a te lelkedet, hogy el ne felejtkezzél azokról, a melyeket láttak a te szemeid, és hogy el ne távozzanak a te szívedtől teljes életedben, hanem ismertesd meg azokat a te fiaiddal és fiaidnak fiaival. El ne felejtkezzél a napról, a melyen az Úr előtt, a te Istened előtt állottál a Hóreben, a mikor azt mondta nékem az Úr: Gyűjtsd egybe nékem a népet, hogy hallassam véle beszédeimet, hogy tanuljanak félni engem, minden időben, a míg e földön élnek, és tanítsák meg fiaikat is.” 

De van még egy fontos, hogy ne mondjam kritérium, amit szem előtt kell tartani. Számon kérni csak azt lehet, amit elérhetővé tettünk! A bennünk élő Messiás, nem a kirekesztést kezdeményezi elsősorban, hanem a megmentést! Elsőként mindig a megmentés kell, hogy motiváljon bennünket. Ez csak úgy lehetséges, ha: „elbeszélgetünk azzal, akiben az Istennek való engedetlenség megnyilvánult.” A Mester mondja: 

Máté evangéliuma 18,1-35
„Abban az órában menének a tanítványok Jézushoz, mondván: Vajjon ki nagyobb a mennyeknek országában? És előhíván Jézus egy kis gyermeket, közéjök állítja vala azt, És monda: Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek mint a kis gyermekek, semmiképen nem mentek be a mennyeknek országába. A ki azért megalázza magát, mint ez a kis gyermek, az a nagyobb a mennyeknek országában. És a ki egy ilyen kis gyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be. A ki pedig megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, a kik én bennem hisznek, jobb annak, hogy malomkövet kössenek a nyakára, és a tenger mélységébe vessék. Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükség, hogy botránkozások essenek; de jaj annak az embernek, a ki által a botránkozás esik. Ha pedig a te kezed vagy a te lábad megbotránkoztat téged, vágd le azokat és vesd el magadtól; jobb néked az életre sántán vagy csonkán bemenned, hogynem két kézzel vagy két lábbal vettetned az örök tűzre. És ha a te szemed botránkoztat meg téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; jobb néked félszemmel bemenned az életre, hogynem két szemmel vettetned a gyehenna tüzére. Meglássátok, hogy eme kicsinyek közül egyet is meg ne utáljatok; mert mondom néktek, hogy az ő angyalaik a mennyekben mindenkor látják az én mennyei Atyám orczáját. Mert az embernek Fia azért jött, hogy megtartsa, a mi elveszett vala. Mit gondoltok? Ha valamely embernek száz juha van, és egy azok közül eltévelyedik: vajjon a kilenczvenkilenczet nem hagyja-é ott, és a hegyekre menvén, nem keresi-é azt, a melyik eltévelyedett? És ha történetesen megtalálja azt, bizony mondom néktek, inkább örvend azon, mint a kilenczvenkilenczen, a mely el nem tévelyedett. Ekképen a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy egy is elveszszen e kicsinyek közül. Ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, menj el és dorgáld meg őt négy szem között: ha hallgat rád, megnyerted a te atyádfiát; Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egyet vagy kettőt, hogy két vagy három tanú vallomásával erősíttessék minden szó. Ha azokra nem hallgat, mondd meg a gyülekezetnek; ha a gyülekezetre sem hallgat, legyen előtted olyan, mint a pogány és a vámszedő. Bizony mondom néktek: A mit megköttök a földön, a mennyben is kötve lészen; és a mit megoldotok a földön, a mennyben is oldva lészen. Ismét, mondom néktek, hogy ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, a mit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám. Mert a hol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük. Ekkor hozzámenvén Péter, monda: Uram, hányszor lehet az én atyámfiának ellenem vétkezni, és néki megbocsátanom? még hétszer is? Monda néki Jézus: Nem mondom néked, hogy még hétszer is, hanem még hetvenhétszer is. Annakokáért hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki számot akar vala vetni az ő szolgáival. Mikor pedig számot kezde vetni, hozának eléje egyet, a ki tízezer tálentommal vala adós. Nem tudván pedig fizetni, parancsolá annak ura, hogy adják el azt, és a feleségét és gyermekeit, és mindenét, a mije vala, és fizessenek. Leborulván azért a szolga előtte, könyörög vala néki, mondván: Uram, légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked. Az úr pedig megszánván azt a szolgát, elbocsátá őt, és az adósságot is elengedé néki. Kimenvén pedig az a szolga, találkozék egygyel az ő szolgatársai közül, a ki száz dénárral vala néki adós; és megragadván azt, fojtogatja vala, mondván: Fizesd meg nékem, a mivel tartozol. Leborulván azért az ő szolgatársa az ő lábai elé, könyörög vala néki, mondván: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked. De ő nem akará; hanem elmenvén, börtönbe veté őt, mígnem megfizeti, a mivel tartozik. Látván pedig az ő szolgatársai, a mik történtek vala, felettébb megszomorodának; és elmenvén, mindent megjelentének az ő uroknak, a mik történtek vala. Akkor előhivatván őt az ő ura, monda néki: Gonosz szolga, minden adósságodat elengedtem néked, mivelhogy könyörögtél nékem: Nem kellett volna-é néked is könyörülnöd a te szolgatársadon, a miképen én is könyörültem te rajtad? És megharagudván az ő ura, átadta őt a hóhérok kezébe, mígnem megfizeti mind, a mivel tartozik. Ekképen cselekszik az én mennyei Atyám is veletek, ha szivetekből meg nem bocsátjátok, kiki az ő atyjafiának, az ő vétkeiket.” 

Tehát a koncentrikus körök megfutása: előbb magamban számolom fel a bűnt, éspedig az által, hogy egyértelműen kijelentem, hogy az Isten tanítása igaz és jó! Amiben azonban eddig éltem, az bűn volt! Tehát nem mentegetem magam, hanem megvallom, hogy a tetteim bűnös tettek voltak, és többé nem vállalok közösséget a bűnnel, hanem kérem az Örökkévalót, tanítson engem és szabadítson meg engem a bűn cselekvésétől. Majd az Istennek engedelmeskedve megélem az Isten tanítását, majd a gyermekeimet is Istennek való engedelemre nevelem, s tanítom őket az Isten rendeléseire. 

Mózes V. könyve 6,1-9
„Ezek pedig a parancsolatok, a rendelések és a végzések, a melyek felől parancsolta az Úr, a ti Istenetek, hogy megtanítsam azokat néktek, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melyre átmenőben vagytok, hogy bírjátok azt; Hogy féljed az Urat, a te Istenedet, és megtartsad minden ő rendelését és parancsolatát, a melyeket én parancsolok néked: te és a te fiad, és a te unokád, teljes életedben, és hogy hosszú ideig élhess. Halld meg azért Izráel, és vigyázz, hogy megcselekedjed, hogy jól legyen dolgod, és hogy igen megsokasodjál a tejjel és mézzel folyó földön, a miképen megigérte az Úr, a te atyáidnak Istene néked. Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr! Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből. És ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben. És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz. És kössed azokat a te kezedre jegyül, és legyenek homlokkötőül a te szemeid között. És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra.” 

Ugyanis ha ez végbemegy én bennem, akkor válok az Egyház tagjává!  Ez azonban az Ézsaiás 42.-ben megfogalmazottak szerint, és a Máté 5.-ben feltárt mélységek alapján, minden kétséget kizáróan láthatjuk, hogy kizárólag a messiás által lehetséges! Tehát nem az én cselekedeteim, hanem a kegyelem az, ami által eljuthatok erre a szintre! Tehát miután én eljutottam az Isten kegyelméből erre az állapotra (újjászületés), akkor lehet gondom az Egyház tisztaságára!  

Máté evangéliuma 7,1-5
„Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. Mert a milyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és a milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek. Miért nézed pedig a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, a mely a te szemedben van, nem veszed észre? Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Hadd vessem ki a szálkát a te szemedből; holott ímé, a te szemedben gerenda van? Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a te szemedből, és akkor gondolj arra, hogy kivessed a szálkát a te atyádfiának szeméből!”

{flike}