Antikrisztus evangéliuma

Antikrisztus evangéliuma

Bár tudom, sokan azt állítják, hogy Isten megváltozott, mert az ószövetségi időkben egy kegyetlen és vaskalapos Istent látnak, az újszövetségben pedig az Istennek a Fiát, aki szerintük azt mondja, hogy csak elég elfogadni a kegyelmét. Meg sem gondolják, hogy Jézus mindvégig az Atyára mutatott, akár a parancsolatok terén:

Márk evangéliuma 10,17-22
„És mikor útnak indult vala, hozzá futván egy ember és letérdelvén előtte, kérdezi vala őt: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem? Jézus pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy, kárt ne tégy; tiszteljed atyádat és anyádat. Az pedig felelvén, monda néki: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva. Jézus pedig rátekintvén, megkedvelé őt, és monda néki: Egy fogyatkozásod van; eredj el, add el minden vagyonodat, és add a szegényeknek, és kincsed lesz mennyben; és jer, kövess engem, felvévén a keresztet. Az pedig elszomorodván e beszéden, elméne búsan; mert sok jószága vala.”

Akár az örökélet terén:

János evangéliuma 12,49-50
„Mert én nem magamtól szóltam; hanem az Atya, aki küldött engem, ő parancsolta nékem, hogy mit mondjak és mit beszéljek. És tudom, hogy az ő parancsolata örök élet. Amiket azért én beszélek, úgy beszélem, amint az Atya mondotta vala nékem.”

Máshol:

Jelenések könyve 22,13-16
„Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég, az első és utolsó. Boldogok, akik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba. De kinn maradnak az ebek és a bűbájosok, és a paráznák és a gyilkosok, és a bálványimádók és mind aki szereti és szólja a hazugságot. Én Jézus küldöttem az én angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen néktek a gyülekezetekben. Én vagyok Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag.”

De akár Istenség terén is:

János evangéliuma 14,6
„Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.

Hiszen Jézus nem azt mondta, hogy: „én lettem a ti új Istenetek”, hanem azt mondta, hogy általa mehetünk az Atyához! Ezért Ő az Út, viszont a cél továbbra is az Atya! Ám úgy akkor, úgy ma is vannak, akik nem értik Jézus szavait:

János evangéliuma 14,9
„Monda néki Jézus: Annyi idő óta veletek vagyok, és még sem ismertél meg engem, Filep? aki engem látott, látta az Atyát; mimódon mondod azért te: Mutasd meg nékünk az Atyát?”

Ez pedig azért van, mert Jézus tökéletesen képviselte az Atyát, vagyis aki Jézusra tekintett, az az Atyát láthatta. Ez lenne a mai evangélium célja is. Valamilyen úton-módon beivódott az a gondolkozásmód és hiszékenység a kereszténységbe, hogy Jézus megkönnyíteni jött az utat. Pedig a Máté evangéliumának az 5. fejezetében pont nem ezt láthatjuk, hanem épp a megnehezítését!

Máté evangéliuma 5,17-48
„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, amíg minden be nem teljesedik. Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen. Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképpen sem mehettek be a mennyeknek országába. Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert aki öl, méltó az ítéletre. Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, aki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: aki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: aki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére.  Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened: Hagyd ott az oltár előtt a te ajándékodat, és menj el, elébb békélj meg a te atyádfiával, és azután eljövén, vidd fel a te ajándékodat. Légy jóakarója a te ellenségednek hamar, amíg az úton vagy vele, hogy ellenséged valamiképpen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöcbe ne vessen téged. Bizony mondom néked: ki nem jősz onnét, mígnem megfizetsz az utolsó fillérig. Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál! Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében. Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. Megmondatott továbbá: Valaki elbocsátja feleségét, adjon néki elválásról való levelet. Én pedig azt mondom néktek: Valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül, paráznává teszi azt; és aki elbocsátott asszonyt veszen el, paráználkodik. Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Hamisan ne esküdjél, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet. Én pedig azt mondom néktek: Teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az Istennek királyi széke; Se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya; se Jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa; Se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé; Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; ami pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon. Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért. Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is. És aki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is. És aki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre. Aki tőled kér, adj néki; és aki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól. Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket. Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-é? És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképpen cselekesznek-é? Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.”

Miért ilyen szigorú Jézus? Ne feledjük, csak azt mondta, amit az Atya mondott Neki. Tehát láthatjuk, hogy az Atya parancsolatait minden emberi rendelettől mentesen tanította, íme itt a tiszta értelmezése! Például amint olvassuk, a paráznaság nem az aktusnál kezdődik, hanem a kívánságtól. De mikképpen is zárta le Jézus?

„Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.”

Ááá, biztosan nem szó szerint érthette Jézus, hiszen nincs tökéletes ember – mentegetőznek a legtöbben. De a mentegetőzésük Istentől mentessé teszi őket. Lehetetlen úgy élni, ahogyan az ige tanít? Embernek valóban lehetetlen, mint ahogyan Jézus is megmondta:

Máté evangéliuma 19,23-26
„Jézus pedig monda az ő tanítványainak: Bizony mondom néktek, hogy a gazdag nehezen megy be a mennyeknek országába. Ismét mondom pedig néktek: Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni. A tanítványok pedig ezeket hallván, felettébb álmélkodnak vala, mondván: Kicsoda üdvözülhet tehát? Jézus pedig rájuk tekintvén, monda nékik: Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges.

Istennek minden lehetséges! Ez az a váltságmű, amit Jézus tett meg értünk, hogy feltámadva élhessen mibennünk, és bennünk élve úgy éljen, ahogyan az Atyának kedves!

1János levele 2,5-6
„Aki pedig megtartja az ő beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Erről tudjuk meg, hogy ő benne vagyunk; Aki azt mondja, hogy ő benne marad, annak úgy kell járnia, amint ő járt.

Amint járt Jézus a földön, akképpen fog járni mibennünk, ha valósággal bennünk lakozik. Mint ahogyan azt már beszéltük, Jézus azért jött, hogy az Atyát a legtökéletesebben képviselje. Vagyis az Atya által rendelt életszabályokat tisztán és tökéletesen mutatta be. Ezek betöltése emberileg lehetetlen, de az evangélium fő üzenete az, hogy ha Jézus bennünk lakozást vesz, akkor már nem emberek vagyunk, hanem Istennek a Fiai, vagyis Jézus bennünk lakozva, az Atyának tetsző engedelmes életet fog élni, ahogyan élt is a földre jövetelének éveiben.

Ehelyett pedig mit tapasztalunk ma? Azt, hogy a legnagyobb gyülekezetek pásztorai, tanítói és vezetői egy olyan evangéliumot élnek és tanítanak, ami az antikrisztus evangéliuma. Mert mi az antikrisztus evangéliuma?

1János levele 4,3
„És valamely lélek nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől: és az az antikrisztus lelke, amelyről hallottátok, hogy eljő; és most e világban van már.”

Nem is tudok olyanról, aki tagadná azt, hogy Jézus emberi testben jött el. Vajon ennyiről szólna ez az ige? Ez lenne olyan nagy figyelmeztetés? Többet rejt ez az ige, mint elsőre sejtenénk! Tudjuk, hiszen János három helyen is tudtunkra adja (evangéliumában, levelében és a Jelenések könyvében), hogy Jézus az Istennek az igéje. Így megérthetjük, hogy az antikrisztus az, aki nem vallja, hogy az ige, a testben megjelent Krisztusunk! A Krisztus nem Jézus vezetékneve, hanem azt jelenti, hogy Messiás, azaz Felkent, Megváltó! Hadd tegyem fel a kérdést: vajon hányan vannak, akik tagadják, hogy az ige a megváltónk??? Emlékezzünk csak János bizonyságára:

János evangéliuma 1,14
És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.”

Az Istennek az igéje, amely megtarthatja a mi életünket (Jakab 1,21)! Mit tesz még az antikrisztus? Megkérdőjelezi Isten beszédét:

1Mózes 3,4
„És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg;

De bizony, abban a pillanatban meghaltak, amint vettek a gyümölcsből. Isten megparancsolta, hogy ne egyenek a jó és a gonosz tudásának a fájáról, mert különben meghalnak. A mai napon is a legtöbben saját maguk határozzák meg, hogy mi a jó és mi a gonosz, nem pedig az Isten igéje által. De mit mond erre Isten? Azt, amit már kezdetekben megmondott, hogy: „meghalsz” (1Mózes 2,17). Vagy azt, amit megüzent a próféta által:

Ézsaiás könyve 5,20
„Jaj azoknak, akik a gonoszt jónak mondják és a jót gonosznak; akik a sötétséget világossággá s a világosságot sötétséggé teszik, és teszik a keserűt édessé, s az édest keserűvé!”

Jézus akképpen állította vissza Isten országát mibennünk, hogy többé nem mi mondjuk meg, hogy mi a jó és mi a gonosz, hanem rábízzuk ezt Isten igéjére. Ez az ige iránt való engedelmesség, máskülönben ugyanaz az ítélet, mint ami volt az első emberpárnak, azaz: meghalsz!

Apostolok Csel. 17,24-30
„Az Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami abban van, mivelhogy ő mennynek és földnek ura, kézzel csinált templomokban nem lakik. Sem embereknek kezeitől nem tiszteltetik, mintha valami nélkül szűkölködnék, holott ő ád mindeneknek életet, leheletet és mindent; És az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette, hogy lakozzanak a földnek egész színén, meghatározván eleve rendelt idejöket és lakásuknak határait; Hogy keressék az Urat, ha talán kitapogathatnák őt és megtalálhatnák, jóllehet bizony nincs messze egyikőnktől sem: Mert ő benne élünk, mozgunk és vagyunk; miképpen a költőitek közül is mondották némelyek: Mert az ő nemzetsége is vagyunk. Mivelhogy azért az Istennek nemzetsége vagyunk, nem kell azt gondolnunk, hogy aranyhoz, vagy ezüsthöz, vagy kőhöz, emberi mesterség és kitalálás faragványához hasonlatos az istenség. E tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek:”

Tudatlanság idejét? Akik nem fogadják el az engedelmesség evangéliumát, azok még a sötétségben ülnek, egyesek mások általi megtévesztésben (ebből még van felébredés), mások pedig önámítás miatt, ez utóbbiak nem akarnak tudomást venni arról, hogy az Istent idáig félreismerték és egy hamis evangéliumot követnek. Mert ha kiderülne, akkor kárnak és szemétnek kellene ítélniük mindazt, amit addig tettek és mondtak. Ezt nem mindenki kész feláldozni az Isten oltárán.

Római levél 1,16-21
„Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére, elsőként zsidónak, de görögnek is, mert Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki benne hitből hitbe, ahogyan meg van írva: "Az igaz ember pedig hitből fog élni." Isten ugyanis haragját nyilatkoztatja ki a mennyből az emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen, azok ellen, akik gonoszságukkal feltartóztatják az igazságot. Mert ami megismerhető az Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. Ennélfogva nincs mentségük, hiszen megismerték Istent, mégsem dicsőítették vagy áldották Istenként, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és értetlen szívük elsötétedett.

 

Angol nyelven a tanítás az alábbi linkre kattintva elérhető:
The Gospel of Antichrist

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Nyomtatás