Rosszabb a halálnál

Sokak úgy gondolják, hogy a legnagyobb bűn a gyilkosság, de Isten előtt nagyobb bűn az, ami nem a testnek, hanem a léleknek hoz halált! A testi halál az a földi élet végét jelenti, viszont a lelki halál, az az örök elválasztódást Istentől.

A testi halált, nyomorgatást, Izrael népe a mai napig is átéli, jól ismerjük azt a történetet, mikor Izrael fiai Egyiptomban voltak, majd jelek és csodák kíséretében Isten kihozta őket onnan. Egyiptomban ugyan gyilkolták őket és sanyargatták, de nem az Istennel való kapcsolatukat akarták megfertőzni. Ezért is mondja Isten róluk a következőket:

5Mózes 23,7
„Ne útáld az Edomitát; mert atyádfia az; ne útáld az égyiptombelit, mert jövevény voltál az ő földén.”

Edomról tudjuk, hogy ő Ézsau, azaz Jákób testvére. Ezért mondja Isten Jákóbnak, azaz más néven Izraelnek, hogy ne utálja az atyjafiát. Amit pedig tudhatunk Edom-ról, hogy folyton testvére, azaz Izrael életére tört. Így tehát legyen egyiptomi vagy edomita, Isten parancsolata az, hogy ne utálja Izrael őket (függetlenül attól, hogy az életükre törtek).

Viszont van valami, ami rosszabb a halálnál. Az előbb felolvasott igevers előzményét is olvassuk el:

5Mózes 23,3-6
„Az Ammoniták és Moábiták se menjenek be az Úrnak községébe; még tizedízig se menjenek be az Úrnak községébe, soha örökké: Azért, mert nem jöttek előtökbe kenyérrel és vízzel az úton, mikor kijöttetek Égyiptomból; és mivelhogy felbérlette ellened Bálámot, a Beór fiát, a mesopotámiabeli Péthorból valót, hogy megátkozzon téged. De az Úr, a te Istened nem akarta meghallgatni Bálámot; hanem fordította az Úr, a te Istened az átkot néked áldásodra, mivelhogy szeretett téged az Úr, a te Istened. Ne keresd az ő békességöket és az ő javokat teljes életedben, soha.”

Az ammoniták és a moábiták valójában testvérek. Lót egyik lánya szülte moáb ősatyját, Lót másik lánya pedig az ammoniták ősatyját. Ugye előzőleg tisztáztuk, hogy bár Egyiptom és Edom népe Izrael életére tört több ízben is, Isten azt határozta mégis róluk, hogy ne legyenek ellenséges indulattal feléjük („ne útáld…”).

A moábiták bűnét fel is említette Isten az előbb felolvasott igerészben, ők voltak azok, akik paráznaság által elcsábították Izraelt az Istentől. Ugyanis Izrael legyőzhetetlen volt, mert velük volt Isten. Ezért tanácsolta azt Bálám Báláknak, hogy csábíttassa el Izrael fiait a moábi nőkkel, hogy a szívüket elfordítva az egy igaz Istentől, bálványoknak áldozzanak. Sajnos ez a csel sikerült is nekik…

Tehát Edom és Egyiptom bűne kisebb volt, az Ammon és Moábiták bűne viszont nagyobb, mivel Istentől szakították el őket. Bűnük nagyságát láthatjuk Dávid eszközein is:

2Sámuel 12,26-31
„Joáb pedig hadakozék az Ammon fiainak városa, Rabba ellen, és megvevé a királyi várost. És követeket külde Dávidhoz Joáb ilyen követséggel: Hadakoztam Rabba ellen, és meg is vettem a városnak egyik részét, ahol a víz van. Most azért gyűjtsd egybe a népnek maradékát, és szállj táborba a város ellen, foglald el azt, nehogy valamiképpen, ha én foglalnám el, róla neveztessék az én nevem. Egybegyűjté azért Dávid mind az egész népet, és aláméne Rabba ellen, és harcola ellene, és elfoglalá azt. És elvevé az ő királyuknak koronáját annak fejéről, melynek súlya egy tálentum arany volt, és drága kövekkel vala rakva, és lőn a Dávid fején, és a városból felette sok zsákmányt hozott el. A népet pedig, mely benne vala, kihozatá; és némelyét fűrész, némelyét vasborona alá, némelyét fejsze alá vetteté; némelyeket mészkemencén vitt által, és így cselekedék az Ammon fiainak minden városával. Haza méne azután Dávid és az egész nép Jeruzsálembe.”

Vissza tehát az idegen nők általi bűnbeesésre, olvassuk el Salamon tanítását:

Prédikátor 7,25-26
„Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképpen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát. És találtam egy dolgot, mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, akinek a szíve olyan, mint a tőr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. Aki Isten előtt kedves, megszabadul attól; a bűnös pedig megfogattatik attól.”

Keservesebb a halálnál! Nyilván nem a férfi saját feleségéről írja ezeket, hanem a más asszonyáról. Ezt jobban kibontva olvashatjuk a Példabeszédekben, ugyancsak Salamon megfogalmazásában:

Példabeszédek 5,1-5
„Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet, Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék. Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye. De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr. Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek.”

Olvassuk el újra:

„Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.”

Vagyis kívánatos, örömteli: „ő is akarja, én is akarom, a férjével amúgy sem boldog, meg amúgy is megérdemlem!” Csakhogy Isten az, aki megmondta, hogy mi a jó és mi a rossz, ezt senki sem bírálhatja felül, semmilyen emberi okoskodással vagy magyarázással. A bűnnek megvan a maga gyönyöre, csak elég rövid és a következménye súlyos:

Zsidó levél 11,24-26
„Hit által tiltakozott Mózes, midőn felnövekedett, hogy a Faraó leánya fiának mondják, Inkább választván az Isten népével való együttnyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét; Égyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartván Krisztus gyalázatát, mert a megjutalmazásra tekintett.”

A kísértésnek az ereje pedig a mi vágyaink nagyságán függ. Vagyis az adott kísértésnek nincs ereje, ha nincs fogása rajtunk. Ezért nem jó a bűnös vágyainkat dédelgetni, mert általa a kísértést éltetjük és nagyra neveljük.

Jakab levele 1,13-16
„Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért. Hanem mindenki kísértetik, amikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz. Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai!”

A mai téma főüzenete az, hogy kisebb a vétkük azoknak, akik megölnek minket, mint akik elfordítják a szívünket az egy igaz Istentől. Értjük tehát Bálám bűnének a nagyságát? Nagy a bűnük azoknak, akik a hitünk miatt meggyilkolnak minket, de még nagyobb azoknak a bűnük, akik tévtanításuk miatt eltévelyítenek sokakat az egy igaz Istentől. Az előző véget vet a földi életünknek, az utóbbi pedig az örök kárhozatra vezet bennünket.

{flike}