Szél ingatta nádszál!?

Szél ingatta nádszál!?

Áldott Testvérek, a mai napon szintén egy sűrű jelenségről fogunk beszélni, amely megtalálható a mai egyházban, történetesen az ingatag talajon álló hitről, amelyről bár szilárdan nyilatkoznak, de az alapját nézve sokkalta inkább hasonló az óceánban levő jéghegyhez, amely ide-oda úszik. A téma címéből adódóan olvassuk is el Jézus beszédét, amelyet keresztelő Jánosról szólt:

Lukács evangéliuma 7,24
„Mikor pedig elmentek a János követei, kezdé mondani a sokaságnak János felől: Mit látni mentetek ki a pusztába? szélingatta nádszálat-é?”

János pont arról volt híres, hogy Isten törvénye szerint élt, és erre is kérte a hallgatóságát. Nem alkudott meg, nem lehetett eltántorítani az igaz evangélium hirdetésétől. Biztos volt abban, amit hirdetett, nem emberektől tanult, hanem Istentől.

Ez a kulcs számunkra is, Istentől kell tanulnunk és nem emberektől, hogy a hitünk ne emberek bölcsességén nyugodjék:

1Korintusi levél 2,1-5
„Én is, mikor hozzátok mentem, atyámfiai, nem mentem, hogy nagy ékesszólással, avagy bölcseséggel hirdessem néktek az Isten bizonyságtételét. Mert nem végeztem, hogy egyébről tudjak ti köztetek, mint a Jézus Krisztusról, még pedig mint megfeszítettről. És én erőtlenség, félelem és nagy rettegés közt jelentem meg ti köztetek. És az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcseségnek hitető beszédiben állott, hanem léleknek és erőnek megmutatásában: Hogy a ti hitetek ne emberek bölcseségén, hanem Istennek erején nyugodjék.”

A mi hitünknek is Isten erején kell nyugodnia, ez pedig úgy lehetséges, ha az igéből táplálkozunk, és hagyjuk, hogy az átformáljon minket. Nem pedig olyan tanítók beszédeiből kell táplálkoznunk, amely össze nem egyeztethető az Isten igéjével. Az ő szavuk olyan, mint a kígyóé amely megcsalta Évát, szép szavakat mond ugyan, de szavai halálos méreggé válnak.

János evangéliuma 6,45
„Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Valaki azért az Atyától hallott, és tanult, én hozzám jő.”

Olvassuk el a prófétáktól is. Jeremiás:

Jeremiás könyve 31,31-34
„Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr; és új szövetséget kötök az Izráel házával és a Júda házával. Nem ama szövetség szerint, amelyet az ő atyáikkal kötöttem az napon, amelyen kézen fogtam őket, hogy kihozzam őket Égyiptom földéből, de akik megrontották az én szövetségemet, noha én férjök maradtam, azt mondja az Úr. Hanem ez lesz a szövetség, amelyet e napok után az Izráel házával kötök, azt mondja az Úr: Törvényemet az ő belsejökbe helyezem, és az ő szívökbe írom be, és Istenökké leszek, ők pedig népemmé lesznek. És nem tanítja többé senki az ő felebarátját, és senki az ő atyjafiát, mondván: Ismerjétek meg az Urat, mert ők mindnyájan megismernek engem, kicsinytől fogva nagyig, azt mondja az Úr, mert megbocsátom az ő bűneiket, és vétkeikről többé meg nem emlékezem.”

Ézsaiástól:

Ézsaiás könyve 54,13-14
„És minden fiaid az Úr tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége. Igazság által leszel erős, ne gondolj a nyomorral, mert nincsen mit félned, és a rettegéssel, mert nem közelg hozzád.”

Az Istentől jövő tanítók elvezethetnek minket a helyes ismeretre, rámutathatnak a helyes útra, de ezután kezdődik a saját felelősség, ugyanis mindenkinek utána kell járnia annak, hogy valóban úgy vannak-e a dolgok. Nem a saját szívünk adatott erre, hanem az Isten igéje. Nem a saját gondolataink alapján kell valamit igaznak vagy hamisnak ítélnünk, hanem az ige által kell megítélnünk, hogy mi megtartandó és mi kivetnivaló:

Apostolok Csel. 17,10-11
„Az atyafiak pedig azonnal, azon éjszakán elküldék Pált Silással egyetemben Béreába; kik mikor odamentek, elmenének a zsidóknak zsinagógájába. Ezek pedig nemesb lelkűek valának a Thessalonikabelieknél, úgymint kik bevevék az ígét teljes készséggel, naponként tudakozva az írásokat, ha úgy vannak-é ezek.”

Ez a helyes, az igében kell utánajárni az elhangzottaknak, hogy valóban úgy vannak-e vagy sem? És itt ez a pont az, ami meghatározza, hogy valaki szél ingatta nádszál-e, vagy kősziklára alapozott. A kőszikláról jól tudjuk, hogy Ő maga Jézus, azaz Isten igéje.

Ezért ha valamiről megbizonyosodtunk az ige által, akkor abban megmaradva kell továbbmennünk, nevelkednünk, hogy ne legyünk többé gyermekek a hitben.

Efézusi levél 4,11-16
„És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangyélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul: A szentek tökéletesbbítése céljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére: Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az Ő megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére: Hogy többé ne legyünk gyermekek, kiket ide s tova hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele, az embereknek álnoksága által, a tévelygés ravaszságához való csalárdság által; Hanem az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva nevekedjünk Abban, aki a fej, a Krisztusban; Akiből az egész test, szép renddel egyberakatván és egybeszerkesztetvén az Ő segedelmének minden kapcsaival, minden egyes tagnak mértéke szerint való munkássággal teljesíti a testnek nevekedését a maga fölépítésére szeretetben.”

Hiszen miként érnénk el a lelki nagykorúságot, ha folyton az alap dolgokat kérdőjelezzük meg? Amiről megbizonyosodtunk, akkor aszerint járjunk, gondolkodjunk és arra építve menjünk tovább. Ha megvan az alap amire építhetünk (Jézus), akkor tégláról téglára kell haladnunk, kijelentésről kijelentésre, hogy a fal magassága nőjön, hogy végül a tető is a helyére kerüljön.

Zsidó levél 6,1-2
„Annakokáért elhagyván a Krisztusról való kezdetleges beszédet, törekedjünk tökéletességre, nem rakosgatván le újra alapját a holt cselekedetekből való megtérésnek és az Istenben való hitnek, A mosakodásoknak, tanításnak, kezek rátevésének, holtak feltámadásának és az örök ítéletnek.”

Sajnos nagyon sok rossz példát láthatunk a hívek között, mert tanítókat követnek, az ő beszédük számukra a Szentírás, pedig minden igéről való kijelentést meg kell vizsgálni a Szentírásban, hiszen nem embereket kell követnünk, hanem Jézust. Jézus személyéről, elvárásairól, parancsolatairól pedig tökéletes képet kell kapnunk, de ez is csak az ige által lehetséges. 

Filippi levél 3,16
„Csakhogy amire eljutottunk, ugyanabban egy szabály szerint járjunk, ugyanazon értelemben legyünk.”

Máskülönben nem jöhet létre az Istenben való igazi egység. Nagyon sok olyan hívővel találkoztam már, akik egykor rendíthetetlen „Ámen”-t mondtak valamire, majd idővel megtagadták azt. Kívülről szemlélve nagy butaságnak tűnik ez, el se tudom képzelni, hogy miként nincs kellő önkritika, amely által beláthatnák, hogy hitükből hiányzik az alap, vagyis az ige.

2Timóteus 3,1-17
„Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állanak be. Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok, Szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértékletlenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői. Árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői. Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld. Mert ezek közül valók azok, akik betolakodnak a házakba, és foglyul ejtik a bűnökkel megterhelt és sokféle kívánságoktól űzött asszonykákat, Kik mindenkor tanulnak, de az igazság megismerésére soha el nem juthatnak. Miképpen pedig Jánnes és Jámbres ellene állottak Mózesnek, akképpen ezek is ellene állanak az igazságnak; megromlott elméjű, a hitre nézve nem becsületes emberek. De többre nem mennek: mert esztelenségök nyilvánvaló lesz mindenek előtt, amiképpen amazoké is az lett. Te pedig követted az én tanításomat, életmódomat, szándékomat, hitemet, hosszútűrésemet, szeretetemet, türelmemet, Üldöztetéseimet, szenvedéseimet, amelyek rajtam estek Antiókhiában, Ikóniumban, Listrában: minémű üldöztetéseket szenvedtem! de mindezekből megszabadított engem az Úr. De mindazok is, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, üldöztetni fognak. A gonosz emberek pedig és az ámítók nevekednek a rosszaságban, eltévelyítvén és eltévelyedvén. De te maradj meg azokban, amiket tanultál és amik reád bízattak, tudván kitől tanultad, És hogy gyermekségedtől fogva tudod a szent írásokat, melyek téged bölcscsé tehetnek az idvességre a Krisztus Jézusban való hit által. A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.”

{flike}

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Nyomtatás