A mai napon Isten igéjéből fogjuk megnézni, hogy Isten mi módon adja jeleit és csodatevéseit. A mindennapokban is átéljük Isten csodáit az életünkben, esetenként pedig nagy bizonyságként halálos betegségből való felgyógyulásokban, különböző megmenekülésekben, reménytelen helyzetekből való kimenekedés formájában. Ez az életünk része, már akiknek valósággal személyes kapcsolatuk van az Úrral.
Viszont a mai napon jobban fogunk fókuszálni azokra a jelekre és csodatevésekre, amelyek az apostolokat követték. Gondoljunk csak Péterre és Jánosra, akik által meggyógyította az Úr a sánta férfit. Pál által is nem kevés és nem jelentéktelen csodákat és jeleket tett az Úr. Pál kendői által démonoktól szabadultak meg a megszállottak, betegségekből gyógyultak meg. Pál által csakugyan támasztott halottat is az Úr, Péter árnyéka által is sokan meggyógyultak. Bizonyára észrevettétek, hogy minden esetben mondtam, hogy Péter vagy Pál által az Úr cselekedte meg ezeket. Ugyanis ezek az apostolok nem egy olyan erőt kaptak, amelyet bármikor bárhol „farzsebből” előhúzhattak. Kezdjük ezzel az igével:
Márk evangéliuma 16,14-18
„Azután, mikor asztalnál ülnek vala, megjelenék magának a tizenegynek, és szemükre hányá az ő hitetlenségöket és keményszívűségöket, hogy azoknak, akik őt feltámadva látták vala, nem hivének, És monda nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangyéliomot minden teremtésnek. Aki hiszen és megkeresztelkedik, idvezül; aki pedig nem hiszen, elkárhozik. Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólnak. Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak.”
Tehát ez Jézusnak az ígérete, és nem csak az apostoloknak, hanem mindazoknak, akik követik Őt! Ezt az ígéretet vehetjük személyesnek, még sem látjuk mindenkinél ezeket a jeleket. Sőt, valójában igen keveseknél. A nyelveken szólást valójában sokak magukénak mondják, de Jézus ígéretének ezen listája terjedelmesebb és „látványosabb”. A hívők táborában megszámlálhatatlan elképzelés és meggyőződés létezik azt illetően, hogy mit jelent Jézust követni. De nyilván a valódi követés mércéjét nem az ember, hanem Isten adta meg, tehát Isten szavában kell azt keresnünk. Ilyenek például:
Máté evangéliuma 10,37
„Aki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és aki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám.”
Az első számú szeretet, ami nem gondolatokban vagy beszédben merül ki, hanem cselekedetekben! És milyen cselekedetekkel fejezhetjük ki a szeretetünket? Elárulja nekünk az ige:
János evangéliuma 15,9-10
„Amiképpen az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket: maradjatok meg ebben az én szeretetemben. Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; amiképpen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.”
De erről olvasunk János levelében is:
1János levele 5,3
„Mert az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolatait; az ő parancsolatai pedig nem nehezek.”
Ez az a szeretet, amely megmutatja valójában, hogy mennyire szeretjük Istent. És van itt egy sokak számára sokkoló üzenet, vagyis: „az ő parancsolatai pedig nem nehezek.” Ez sokakat sokkol, mások pedig nevetnek rajta, mondva: „hiszen nem is lehet megtartani!” Ugye mekkora különbség? Míg Isten igéje azt mondja, hogy nem nehezek megtartani Isten parancsolatait, az emberek azt mondják, hogy ez nem lehetséges. Valójában tényleg nem lehetséges, emberileg biztosan nem. De akik már nem a testük szerint járnak, hanem hagyják, hogy Isten átvegye a teljes irányítást az életükben, akkor már valóban nem lesznek nehezek a parancsolatok megtartása. Miért? Mert már természetesek lesznek. De erre még Jézus rákontráz:
Máté evangéliuma 11,29-30
„Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.”
Ez pedig azért van, mert akit szeretsz, annak már nem parancsból engedelmeskedsz, hanem azért, mert szereted. De nézzük tovább, hogy mit jelent Jézust követni:
Máté evangéliuma 10,38
„És aki föl nem veszi az ő keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám.”
Erről az igéről is sokféle elgondolás létezik, miszerint kereszt lehet egy betegség, egy személy, akit szeretetben el kell hordozni vagy például egy szolgálat. De amit valójában jelent, az a testünk megfeszítése. A keresztet ugyanis a test megfeszítésére találták ki, és ezt még akkor mondta Jézus a tanítványoknak, mikor még nem áldozta meg magát a bűneinkért. Megtérésünk előtt testben test szerint jártunk, de megtérésünk után bár testben, de nem test szerint, hanem lélek szerint járunk. De hogy lélek szerint járhassunk szükséges, hogy a testünk meg legyen feszítve. Így kell járnunk és ezzel azt mondta Jézus, hogy bár testben élünk, de lélek szerint járjunk. Ez az a kereszt, amelyet minden nap fel kell vennünk.
Azt szokták mondani, hogy Jézus csak egyetlen parancsolatot adott a tanítványoknak, amelyet be kell tartanunk, ez pedig a szeretet. De ez a szeretet közel sem az, amit sokan szeretetnek gondolnak. Jézus ugyanis megadta a mértékét a szeretetnek, úgy kell szeretnünk egymást, ahogyan Ő szeretet minket:
János evangéliuma 13,34
„Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.”
Jézus nem csupán úgy szeretet minket, hogy meghalt a kereszten. Ugyanis életét is adta értünk és nem csak a halálát, szolgálta az embereket és ezért a saját szükségleteit is félretolta:
Lukács evangéliuma 22,25-27
„Ő pedig monda nékik: A pogányokon uralkodnak az ő királyaik, és akiknek azokon hatalmuk van, jóltévőknek hivatnak. De ti nem úgy: hanem aki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint aki legkisebb; és aki fő, mint aki szolgál. Mert melyik nagyobb, az-é, aki asztalnál ül, vagy aki szolgál? nemde aki asztalnál ül? De én ti köztetek olyan vagyok, mint aki szolgál.”
Páltól is olvassuk el és lássunk az igében egymást erősítő egységet:
Római levél 13,8-10
„Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert aki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte. Mert ez: Ne paráználkodjál, ne ölj, ne orozz, hamis tanubizonyságot ne szólj, ne kívánj, és ha valamely más parancsolat van, ebben az ígében foglaltatik egybe: Szeressed felebarátodat mint temagadat. A szeretet nem illeti gonosszal a felebarátot. Annakokáért a törvénynek betöltése a szeretet.”
Továbbá emlékezzünk, hogy mivel kezdtem a Jézus követését illetően. A szeretettel, mégpedig azzal, hogy Jézusnak azzal fejezhetjük ki szeretetünket, ha parancsolatait megtartjuk.
Tehát ezt jelenti Jézust követni. Most pedig folytassuk a kezdő igénkkel, de most tovább olvasom, mert még két ige hozzátartozik:
Márk evangéliuma 16,14-18
„Azután, mikor asztalnál ülnek vala, megjelenék magának a tizenegynek, és szemükre hányá az ő hitetlenségöket és keményszívűségöket, hogy azoknak, akik őt feltámadva látták vala, nem hivének, És monda nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangyéliomot minden teremtésnek. Aki hiszen és megkeresztelkedik, idvezül; aki pedig nem hiszen, elkárhozik. Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólnak. Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak. Az Úr azért, minekutána szólott vala nékik, felviteték a mennybe, és üle az Istennek jobbjára. Azok pedig kimenvén, prédikálának mindenütt, az Úr együtt munkálván velök, és megerősítvén az ígét a jelek által, amelyek követik vala. Ámen!”
Azt olvastuk, hogy az Úr együtt munkálkodott velük, és megerősítette az igét a jelek által! Vagyis hirdették a tiszta evangéliumot és Isten a jelei által adta bizonyságát, hogy az igaz evangéliumot hirdetik. Értjük ezt a hatalmas ígéretet és bizonyságot a tiszta igehirdetést illetően!? Ez mindazoké, akik hamisítatlanul hirdetik Istennek az igéjét, mindenféle emberi kifogás, félremagyarázás és behelyettesítés nélkül. De lássunk egy másik igerészt, amely megerősíti mindezt:
Apostolok Csel. 4,24-31
„Ezek pedig mikor hallották, egy szívvel-lélekkel felemelék szavokat az Istenhez, és mondának: Urunk, te vagy az Isten, ki teremtetted a mennyet és a földet, a tengert és minden azokban levő dolgot. Ki Dávidnak, a te szolgádnak szája által ezt mondottad: Miért zúgolódtak a pogányok, és gondoltak a népek hiábavalókat? Felállottak a földnek királyai, és a fejedelmek egybegyűltek az Úr ellen és az ő Krisztusa ellen. Mert bizony egybegyűltek a te szent Fiad, a Jézus ellen, akit felkentél, Heródes és Poncius Pilátus a pogányokkal és Izráel népével, Hogy véghezvigyék, amikről a te kezed és a te tanácsod eleve elvégezte volt, hogy megtörténjenek. Most azért, Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre: és adjad a te szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal szólják a te beszédedet, A te kezedet kinyújtván gyógyításra; és hogy jelek és csodák történjenek a te szent Fiadnak, a Jézusnak neve által. És minekutána könyörögtek, megmozdula a hely, ahol egybegyűltek; és betelének mindnyájan Szent Lélekkel, és az Isten beszédét bátorsággal szólják vala.”
Az imádságukban kérték, hogy bátorsággal szólhassák Istennek az igéjét és egyben kérték azt is, hogy Isten ezt jelekkel és csodákkal pecsételje meg. Isten együttműködését kérték és meg is kapták, mert az Ő dicsőségét keresték, tiszta szívvel szolgálták Őt.
János evangéliuma 14,11-15
„Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van; ha pedig másért nem, magukért a cselekedetekért higgyetek." "Bizony, bizony, mondom néktek: aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi, sőt ezeknél nagyobbakat is tesz. Mert én az Atyához megyek, és amit csak kértek majd az én nevemben, megteszem, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban; ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem." "Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat,”
Jézus ezzel azt mondta, hogy ha már a beszédéért nem is hisznek, higgyenek a cselekedeteknek, mert az is Róla tesz bizonyságot. Ezért van az, hogy Isten az igaz szolgáinak a beszédét jelekkel és csodákkal kíséri, mert Isten országa nem beszédben áll, hanem erőben, mint ahogy azt az ige mondja:
1Korintusi levél 4,20
„Mert nem beszédben áll az Istennek országa, hanem erőben.”
Jézus beszédének hatalma volt, nem úgy tanította az embereket mint az írástudóik (Mt 7,29). De miért is? Mert Jézus megélte azt amit szólt, és beszédét jelek és csodák követték. Ezt ígéri Jézus azoknak is, akik valósággal Őt követik.
Nekem kell ez az ígéret, és neked!?
(Skype 2013/10/09)