Mi újság? Elmesélem, lehet lesz akit jó kedvre derít.
Tegnap éjfél felé feküdtünk le. Arra lettünk figyelmesek, hogy valami nagyon zümmög.

Mivel az ablak csukva volt a hideg miatt, nem tudtunk tőle elaludni, mert a külső zaj nem nyomta így el. Felkeltünk és kutattuk a hang irányában, hogy hol van. A polcra tippelt a férjem, így a CD -ket lepakolta és kivitte a nappaliba, jó helyen lesz reggelig. Úgy tűnt beszorult valamelyikbe. Lefeküdtünk. Ismét csak halljuk, hogy ziiiiiii. Felkapcsoltuk a villanyt és újra csak kerestük a hangot, hol rejtőzik ziiiiii. Már előkészítettem a púszítószert is, hogy lefújom ha rábukkanok. A kezemben a flakon, a fülünk meg nyitva, hallgatóztunk és végre rájöttünk a szekrényke mögött van. Élvezettel fújtam be és újra lefeküdtünk, de már jó büdös volt a szobában. Ekkor már fél 1 volt. Alig a fejünk a párnán, ismét... ziiiiiii. Hát már dühösen ugrottunk ki az ágyból. - Véged van haver!

-mondtam neki. Csak kapjalak el. Kerestük vagy 5 percig. Fújás a függönyök mögé, majd ismét lefekvés. ziiiiiii Újra ki az ágyból, újra hallgatózás. Már hajnali háromnegyed 1, de a kis piszok csak nem akadt horogra.

Ez idő alatt benéztünk mindenhová és csak fújtam a flakont és fújtam, majd ismét az ágy és ismét ziiiiiii. Negyed 2. A ziiiiiii még sehol. Már azt hittem én pusztulok el a fél flakon tartalmától, de a ziiiiiiii még mindig él!

Lehasaltam, az ágy alá befújtam, ameddig a férjem a könyvek közé fújt a másik flakonnal. Milyen jó, hogy kettő van. A flakon egyre csak ürül, de a ziiiiiii még mindig él, mi meg már alig.

Majd amikor azt hittük ziiiiii végre elpusztult, lefeküdtünk, hogy végre alszunk. Majdnem elaludtam, amikor ziiiiii fél 2-kor újra megszólalt. ziiiiiiiiiiiiii Kiugrottam az ágyból, a férjem is és a szekrényke alá fújtam, mert ekkor már úgy tűnt az egész szobában bent van, de még oda nem fújtunk. Már az egyik flakon kiürült, de a másikban volt még valamennyi. Csend! Hallgatózunk. Végre néma csend! Megkönnyebbültünk. Ziiiii életének vége. Kimerülve, kábultan bezuhantunk az ágyba.

Majd ismét.... ziiiiiiiiiiii.