Ki vezessen?
Ézs 42,16
„A vakokat oly úton vezetem, a melyet nem ismernek, járatom őket oly ösvényeken, a melyeket nem tudnak; előttök a sötétséget világossággá teszem, és az egyenetlen földet egyenessé; ezeket cselekszem velök, és őket el nem hagyom.”
Mózes I. könyve 6,1-22
Lőn pedig, hogy az emberek sokasodni kezdének a föld színén, és leányaik születének. És láták az Istennek fiai az emberek leányait, hogy szépek azok, és vevének magoknak feleségeket mind azok közűl, kiket megkedvelnek vala. És monda az Úr: Ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy ő test; legyen életének ideje száz húsz esztendő. Az óriások valának a földön abban az időben, sőt még azután is, mikor az Isten fiai bémenének az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szűlének nékik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres-neves emberek voltak. És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz. Megbáná azért az Úr, hogy teremtette az embert a földön, és bánkódék az ő szívében. És monda az Úr: Eltörlöm az embert, a kit teremtettem, a földnek színéről; az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem. De Noé kegyelmet talála az Úr előtt. Noénak pedig ez a története: Noé igaz, tökéletes férfiú vala a vele egykorúak között. Istennel jár vala Noé. És nemze Noé három fiat: Sémet, Khámot és Jáfetet. A föld pedig romlott vala Isten előtt és megtelék a föld erőszakoskodással. Tekinte azért Isten a földre, és ímé meg vala romolva, mert minden test megrontotta vala az ő útát a földön. Monda azért Isten Noénak: Minden testnek vége elérkezett előttem, mivelhogy a föld erőszakoskodással telt meg általok: és ímé elvesztem őket a földdel egybe. Csinálj magadnak bárkát gófer fából, rekesztékeket csinálj a bárkában, és szurkozd meg belől és kivűl szurokkal. Ekképen csináld pedig azt: A bárka hoszsza háromszáz sing legyen, a szélessége ötven sing, és a magassága harmincz sing. Ablakot csinálj a bárkán, és egy singnyire hagyd azt felülről; a bárka ajtaját pedig oldalt csináld; alsó, közép, és harmad padlásúvá csináld azt. Én pedig ímé özönvizet hozok a földre, hogy elveszessek minden testet, a melyben élő lélek van az ég alatt; valami a földön van, elvész. De te veled szövetséget kötök, és bemégy a bárkába, te és a te fiaid, feleséged és a te fiaidnak feleségei teveled. És minden élőből, s minden testből, mindenből kettőt-kettőt vígy be a bárkába, hogy veled együtt életben maradjanak: hímek és nőstények legyenek. A madarak közűl az ő nemök szerint, a barmok közűl az ő nemök szerint és a földnek minden csúszó-mászó állatjai közűl az ő nemök szerint; mindenből kettő-kettő menjen be hozzád, hogy életben maradjanak. Te pedig szerezz magadnak mindenféle eledelt, mely megehető, és takarítsd be magadhoz, hogy neked is, azoknak is legyen eledelűl. És úgy cselekedék Noé; a mint parancsolta vala néki Isten, mindent akképen cselekedék.”
Áldott Testvérek, mielőtt felmutatnám az összefüggést a kezdő Ige, és Noah története között, az értelem kedvéért tisztázzunk egy két pontot! Mindjárt elsőként az
I Mózes 6,3.
„És monda az Úr: Ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy ő test; legyen életének ideje száz húsz esztendő.”
Tehát hogy értsük a dolgot: A Testi ember testi életének hosszát lekorlátozza az Örökkévaló, mivelhogy értelmetlen és gonosz a léte! Ennek oka és magyarázata pedig az I Mózes második felyezetéből tudjuk:
„És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.”
Az Pedig hogy a testet a földnek porából formálta, jelenti azt, hogy közönséges-lényegtelen a test anyaga, tehát csupán egy edény a lélek számára! Vagyis egy hordozó edény! A Testnek önmagában nem volt élete... A Testet a lélek elevenítette meg, hogy az értékes tartalmat, a lelket hordozza! Ha összerakjuk ezen részleteket, megérthetjük, hogy az Örökkévaló azért és arra teremtette az embert, hogy az ember mindenkor Ővele legyen egységben! Hiszen a maga lelkéből adott az emberbe, továbbá a maga képére és hasonlatosságára teremtette az embert, szintén azért, hogy mindenben közösségben legyen vele! Összefoglalva tehát: Amíg az Isten által meghatározott rend tart, addig van az ember egységben és békességben Istennel! Ám a bukás borítékolva van, ám hogy mind értelemre jussunk, és megértsük az Isteni rendet az újbóli bukást elkerülendő, figyeljük meg az alább következő részeket is:
I.Mózes 2,15-17
„És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt. És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél. De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz.”
Majd azt is olvassuk ugyan ebben a felyezetben (25. vers):
„Valának pedig mindketten mezítelenek, az ember és az ő felesége, és nem szégyenlik vala.” (!!!)
Ezek után, mind tudjuk mi következik... Vagy legalábbis azt mondjuk hogy tudjuk-értjük, pedig nem is értjük mi történik ezek után... Jött tehát a kígyó, és nem véletlenül volt hogy Évával kezdett "beszélgetni"! Ebben az esetben ugyan csak két ember volt a földön, És kettejük közül Éva volt a gyengébb cserépedény, ezért lett éva a célpontja a Sátánnak! Mindíg a gyengébbet támadja először, mert ha azt megnyeri az ügyének, akkor azon keresztül támadhatja az erősebbet is! Azonban visszatérve a témánkhoz: Figyeljük csak meg Sátán támadásának irányultságát:
Mózes I. könyve 3,1
„A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?”
Értsük meg Testvérek ezt, mert ez a csapdába csalás, ami mit sem változott azóta sem...
Jézust a mi urunkat is így támdta:
Mt 4,3
„És hozzámenvén a kisértő, monda néki: Ha Isten fia vagy, mondd, hogy e kövek változzanak kenyerekké.”
Tehát mindezekben láthatjuk Sátán támadásának a módszerét: Elbizonytalanítás-megkérdőjelezés... Ezzel nyit, mintegy magára vonja az Ember figyelmét, azután Ő magyaráz... Magyarázni aztán pedig tud! Ha Évához hasonlatosan belemegyünk ebbe a "beszélgetésbe-vitába, akkor Évához hasonlatosan el is bukunk!Jézus nem vitatkozott vele, hanem elutasította magától, mintegy lezárta a témát!
Mt.4,10
„Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.”
Éva tehát mint tudjuk horogra akadt, és beszélgetni kezdett a kísértővel! Lássuk a továbbiakban hova akart kilyukadni Sátán:
I Mózes 3,4-5
„És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg; Hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói.”
Pontosan a Testi kívánságokra hívta fel Éva figyelmét a kísértő! Az Egó-ra! És ebben a pillanatban elkezdett Éva engedni a Testi kívánságnak! Lássuk csak:
I Mózes 3,6.
„És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék.”
A Bűncselekmény tárgyát képező gyümölcsre tehát emberileg, mintegy: Testileg néz! Kedves a szemnek, kívánatos... és el is követi azt, ami Istentől tiltva volt! Bűnbeesett, és vitte magával a párját is, hiszen olvassuk is: 6.... és ada vele levő férjének is, és az is evék.
Ez tehát a bukás története, ám egyben ez a történet a "TESTI EMBER SZÜLETÉSÉNEK AZ IDŐPONTJA IS! Innen datálódik az "Értelmetlen ember"
Ézs 27,11
„És ha megszáradnak gallyai, összetöretnek, az asszonyok előjövén, megégetik azokat; mert értelem nélkül való e nép, ezért nem könyörül meg rajta Teremtője, és nem kegyelmez néki alkotója.”
Értelmetlen, mert az Ember csakis az Istennel való közösségben juthat értelemre! AZ ISTENNEL VALÓ KAPCSOLATUNK, ÉS AZ ISTENNEL VALÓ MEGBONTHATATLAN EGYSÉG,AD EGYEDÜL ÉRTELMET A LÉTÜNKNEK! ; "Istentől elidegenült ember"
Ef 4,18
„Kik értelmökben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől a tudatlanság miatt, mely az ő szívök keménysége miatt van bennök;”
Elidegenült, hiszen az Istennel való járást csak Lélekben, és a lélektől vezéreltetve tehetjük! Ezért is mondja Pál:
Rm 8,14
„Mert a kiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.”
Istentől való elszakítás volt a célja a kísértőnek! Hogy a lelkünk halál állapotába kerülése által, de már Istentől elidegenülve-életünk értelmét vesztetten járjunk testi emberként, hogy Istennel többé egységbe ne kerülhessünk! Olvassuk csak tovább a bukás eredményét:
I Mózes 3,7-8
„És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak. És meghallák az Úr Isten szavát, a ki hűvös alkonyatkor a kertben jár vala; és elrejtőzék az ember és az ő felesége az Úr Isten elől a kert fái között.”
A Bűnbe esés pillanatában, az Istetől kapott lélek megkötöztetett a bűn által, és megnyílt a Testi értelem... A Testi értelem pedig bujkál- menekül Isten elől, mindeközben pedig bűnt-bűnre halmoz...
I Mózes 3,9-13
„Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy? És monda: Szavadat hallám a kertben, és megfélemlém, mivelhogy mezítelen vagyok, és elrejtezém. És monda Ő: Ki mondá néked, hogy mezítelen vagy? Avagy talán ettél a fáról, melytől tiltottalak, hogy arról ne egyél? És monda az ember: Az asszony, a kit mellém adtál vala, ő ada nékem arról a fáról, úgy evém. És monda az Úr Isten az asszonynak: Mit cselekedtél? Az asszony pedig monda: A kígyó ámított el engem, úgy evém.”
Egymásra mutogatni-védekezni-mentegetőzni... És ez még csak a kezdet...Ezek után a versengés-irigység-gyilkosságok...és még nincs vége a bűn növekedésének! Na ebből lett elege Istennek, amikor Noé könyvében ezt olvassuk:
I Mózes 6,3.
„És monda az Úr: Ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy ő test; legyen életének ideje száz húsz esztendő.”
Ám egyben ez a Noé könyve az, amit ha az Isteni értelemmel olvassuk és értelmezzük, akkor megláthatjuk benne Isten szabadítását, a szabadulás egyszerűségét is! Az Isteni értelem ne legyen előttünk oly "meredek"... ne féljünk ettől a kijelentéstől Testvérek! Ez nem egy elvont fogalom, vagy méginkább ne legyen előttünk Istenkísértés... Olvassuk az Igét és értsük meg:
1Kor.2,14-16
„Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképen ítéltetnek meg. A lelki ember azonban mindent megítél, de ő senkitől sem ítéltetik meg. Mert ki érte fel az Úrnak értelmét, hogy megoktathatná őt? BENNÜNK PEDIG KRISZTUS ÉRTELME VAN!”
De most lássuk az Igét:
Rm 15,4
„Mert a melyek régen megirattak, a mi tanulságunkra irattak meg: hogy békességes tűrés által és az írásoknak vígasztalása által reménységünk legyen.”
Szögezzük le egyszer-s mindenkorra Testvérek: Noé története nem egy szép lírikus történet, hanem Példa és egyben tanítás is azoknak, akik Istennel való közösségre éheznek! Mert A Róma 15,4 alapján, ez az Írás, vagyis Noé könyve, Magyarázat-Előkép-Tanítás is egyben! Azt mondtam: Magyarázat. Mert megmagyarázza, azt, hogy kik azok akik megmenekülhetnek és mi az Ismertető jele azoknak akik megmenekülnek...Tehát kik azok, akiket Isten lelke vezet! Azt mondtam : Előkép. Mert Előre vetíti azt ami az idők végén lesznek, olyannyira hogy ezért említette az utolsó időkre vonatkozó próféciaként Jézus a Noé történetét... Azt is mondtam : Tanítás. És azért Tanítás, mert megérteti velünk, hogy miként kerülhetjük el az ítéletet, hogyan követhetjük Istent, ... És megérteti velünk azt, miért nem adhat kegyelmet az Isten azoknak, akik nincsennek vele közösségben, tehát a testieknek! Kezdjük talán a Magyarázattal: Isten tehát szólt Noénak, hogy készítsen bárkát, a maga, a családja, és az állatok megmenekedésére! És Noé, okoskodás és gondolkodás nélkül elkezdte a bárka építését... Nem kérdezősködött, nem is csinált úgy mintha nem hallotta volna, nem kételkedett abban amit hallott... Bárkát készített tehát. Csak az érdekesség kedvéért megemlítem: Ennek a bárkának a hossza: 300 sing, vagyis 300×44,5 cm= 133.5 méter!; szélessége: 50 sing= 22 és negyed méter; magassága: 30 sing = 13.35 méter! Tehát nem kis feladat, és az elkészítése sem napokban mérhető! Noé tehát nekikezd a munkának, és az ő engedelmességét nem befolyásolhazják a körülmények! Sem az általános megvetés, sem az ő öreg kora, sem a munka nagysága... sem pedig a testi okoskodása! Gondoljuk csak meg Testvérek: Az Örökkévaló, részletekbe menően megadja a bárka készítésének a módját... Gondja van a vízállóságra,(szurkozni kívül-belül...) Gondja van a szálláshelyek elszeparáltságára, ( Rekeszek...) Gondja van a világításra-szellőzésre ( Ablakok)... DE HOL A KORMÁNY? Egy mai hithős, ha engedelemben el is jut addig hogy elkezdi az Úrtól rá bízott munkát, biztos hogy fennakad akkor, ha az irányítás lehetősége neki nem adatik meg! Noé nem csinált palotaforradalmat az irányítás lehetősége miatt, hanem neki természetes volt az egész életében hogy az irányítás Istennél van! Ezért is választotta őt az Úr! Ezért olvassuk ezt:
I Mózes 6,8-9
„De Noé kegyelmet talála az Úr előtt. Noénak pedig ez a története: Noé igaz, tökéletes férfiú vala a vele egykorúak között. Istennel jár vala Noé.”
Noé tehát az Istennel járt egész életében, és soha nem akarta az irányítást magának... Erről egy másik történet jutott eszembe... Testvérek: Mint ahogy arról már az előzőekben megegyeztünk: Amennyiben az Isten valaminek különösen nagy fontosságot tulajdonít, arra újra felhívja a figyelmünket, SŐT: akár több esetben is megismétlődhet az Igében! Így van ez az engedelmes követésre vonatkozóan is! Ezzel is kezdtük ezt az anyagot:
Ézs 42,16
„A vakokat oly úton vezetem, a melyet nem ismernek, járatom őket oly ösvényeken, a melyeket nem tudnak; előttök a sötétséget világossággá teszem, és az egyenetlen földet egyenessé; ezeket cselekszem velök, és őket el nem hagyom.”
Ismeretlen utak-ismeretlen ösvények... az ismeretlen úton nem vezethetünk... a vezetés azé, aki ismeri az utat, és tudja hova vezet! Ezen megvilágításban figyeljük csak meg ismét Ábrahám kihívását:
Mózes I. könyve 12,1-3
„És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, a melyet én mutatok néked. És nagy nemzetté tészlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszesz. És megáldom azokat, a kik téged áldanak, és a ki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.”
Vagyis: Gyere ki abból a környezetből amit ismersz, hagyd el a szokásaidat-ismertségedet, és ismeretségedet, gyere ki a te neveltetésedből és hagyd el az eddigi értékrendedet, haggy fel az eddigi életedet, gyere ki idegenként és átutazóként arra a földre amit nem tudsz hol van, bízd rám a vezetést és kövess engem, engedd hogy én vezesselek téged arra a földre melyet neked tartok fennt, ahol is az engedelmes követésért hatalmasan megjutalmazlak és örökölheted mindazokat az ígéreteket és áldásokat amikről szóltam neked! Ezek után azt olvassuk, hogy :
4. „És kiméne Ábrám, a mint az Úr mondotta vala néki, és Lót is kiméne ő vele: Ábrám pedig hetvenöt esztendős vala, mikor kiméne Háránból.”
Tehát Ábrahám sem hiányolta a kormányt! Nem kért utitervet Istentől... nem ragaszkodott térképhez sem! Hitte Ábrahám, hogy aki kihívta az be is vezeti az ígéret földjére! Elhitte, hogy az irányítja a lépéseit, aki kihívta! Ezért nem forgolódott körbe-körbe mint a strasszer galamb. mert ha kételkedett volna az Örökkévaló vezetésében, valószínűleg még mindig körbe-körbe járna a kanapéja körül...Ellenben Ábrahám tehát hitt, és hitének megnyilvánulásaként követte Istent Engedelemben! Ő sem zavartatta magát a körülményektől... nem érdekelte őt az emberek méltatlankodásai, nem figyelt a rosszindulatú megjegyzésekre, sem pedig a hosszú és nehéz útra... Hitében erős volt, hitte hogy az Úr vezeti őt, és bízott abban aki az igéretet tette! Az felől is értelemre jutottunk már, hogy Mindazok részesülhetnek az Ábrahámi szövetségből, akik követik az Ábrahám hitbeli engedelmességét, és ők is az Iste Igéje által, hiszen láthatjuk, hogy a szövetséget az Örökkévaló nem Ábrahámmal kötötte meg, mert Ábrahámra mély álmot bocsájtott,( I Mózes 15,12-17)
Vagyis azok lehetnek az Ábrahámi szövetség részesei, akik a vezetést Istenre bízzák!
Rm 8,14
„Mert a kiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.”
És ezért mondja Jézus:
Jn 8,35
„A szolga pedig nem marad mindörökké a házban: a Fiú marad ott mindörökké.”
Mindezekből megérthetjük, hogy az Örökkévaló a Testiség eltörlését elvégezte már, és az ítélet végrehajtása nem várat már sokáig magára! Megérthetjük, hogy a test a bűnnek melegágya, és az ember aki testben van, és testileg szándékozik élni: nem számíthat bűnbocsánatra! Ezért mondja az írás:
II Kor. 5,4-8
„Mert a kik e sátorban vagyunk is, sóhajtozunk megterheltetvén; mivelhogy nem kívánunk levetkőztetni, hanem felöltöztetni, hogy a mi halandó, elnyelje azt az élet. A ki pedig minket erre elkészített, az Isten az, a ki a Lélek zálogát is adta minékünk. Azért mivelhogy mindenkor bízunk, és tudjuk, hogy e testben lakván, távol vagyunk az Úrtól. (Mert hitben járunk, nem látásban); Bizodalmunk pedig van, azért inkább szeretnénk kiköltözni e testből, és elköltözni az Úrhoz.”
És ismét:
1Kor 15,50
„Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.”
Illetve:
I Kor.2,14
„Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképen ítéltetnek meg.”
Ezért rendelte eleve az Örökkévaló, hogy:
1Móz 3,19
„Orczád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz.”
Majd az idő teljességének elközeledtével így teljesedik ki ez az igéret:
Prédikátor 12,8-9
„Minekelőtte elszakadna az ezüst kötél és megromolna az arany palaczkocska, és a veder eltörnék a forrásnál, és beletörnék a kerék a kútba, És a por földdé lenne, mint azelőtt volt; a lélek pedig megtérne Istenhez, a ki adta volt azt.”
Mindezek értelmében megértésre jutunk Jézus figyelmeztetése felől:
János Evangyélioma 3,1-8
„Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul; mert senki sem teheti e jeleket, a melyeket te teszel, hanem ha az Isten van vele. Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát. Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é? Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. A mi testtől született, test az; és a mi Lélektől született, lélek az. Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek. A szél fú, a hová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, a ki Lélektől született.”
Ezért ismételte meg ezt a beszédét a Somró beli asszonynak :
Jn.4,23-24
„De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul. Az Isten lélek: és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.”
Mindezek világosságánál megérthetjük azt a példa szerű tanítást, amit az Örökkévaló a Noé történetében adott arra vonatkozóan, miért vsak az Igazak kaphatnak kegyelmet: Figyeljük csak meg ezen tanítás ezeddig elrejtett mivoltát:
I Mózes 6,8-9
„De Noé kegyelmet talála az Úr előtt. Noénak pedig ez a története: Noé igaz, tökéletes férfiú vala a vele egykorúak között. Istennel jár vala Noé.”
Tehát az Isten csak Noét találta igaznak! Ám láthatjuk, hogy másoknak is kegyelmet ad:
I Mózes 6,17-18
„Én pedig ímé özönvizet hozok a földre, hogy elveszessek minden testet, a melyben élő lélek van az ég alatt; valami a földön van, elvész. De te veled szövetséget kötök, és bemégy a bárkába, te és a te fiaid, feleséged és a te fiaidnak feleségei teveled.”
Mivel hogy csak Noé volt az Igaz Isten kijelentése szerint, ámde kegyelmet nyertek az ő fiai is, nem is várat magára sokat a bűn meggyökerezése és felburjánzása a a bűntől megtisztult-megmosott földön! A kilencedik fejezet, iszonyatos bűnről tanúskodik... ( Többről van ott szó, mint amennyit az általunk teljesnek vélt írásban olvashatunk!) Most tehát ezek után olvassuk Ézsaiás Próféta magyarázatát:
Ézs 22,14
„És megjelenté magát füleimben a seregek Ura: Meg nem bocsáttatik e bűn tinéktek, míg meg nem haltok; szól az Úr, a seregek Ura.”
Az ebben a felyezetben előbb felsorolt bűnök a Testi cselekedetek bűnei, és ezekre van ez az ítélet!
És így folytatódik a magyarázat:
Ézs 26,10
„Ha kegyelmet nyer a gonosz, nem tanul igazságot, az igaz földön is hamisságot cselekszik, és nem nézi az Úr méltóságát.”
Mindezeket Pál így foglalja össze számunkra:
Gal.6,7-8
„Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert a mit vet az ember, azt aratándja is. Mert a ki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet; a ki pedig vet a léleknek, a lélekből arat örök életet.”